Az eddig beérkezett észrevételek, jelzések alapján a lakosság döntő többsége biztosítási alapú egészségügyet akar, jó ötletnek tartja a patikaliberalizációt, de a vizitdíjról már megoszlanak a vélemények. A kormány szerdai ülésén összegezte az egészségügy reformját tárgyaló zöld könyv szakmai és társadalmi vitájának eddigi tapasztalatait.

A kormány július végén tárgyalta meg, majd az interneten közzétette a szaktárca által kidolgozott zöld könyvet, ami az egészségügyi rendszer átalakításának terveit tartalmazza. A reformcsomagot ezt követően több mint tízezer példányban kinyomtatták, majd eljutatták az érintett szakmai szervezetekhez (ÁNTSZ, megyei egészségbiztosítási pénztárak, az egyes kamarák stb.).

A minisztérium zöldszámot létesített, melyen díjmentesen fogadták az érdeklődők hívásait, javaslatait, illetve több fórumon társadalmi vitát kezdeményeztek a tervezetről, melynek keretében több ezer telefonhívást kaptak, illetve csaknem 400 e-mailt dolgoztak fel a tárca munkatársai - mondta a szerdai kormányülés után az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, Horváth Ágnes. A társadalmi egyeztetés még nem ért véget, augusztus 31-ig továbbra is fogadják a lakossági és szakmai észrevételeket, a végső döntést a kormány csak ez után hozza meg.

A szakmai szervezetek közül húsz küldte be eddig javaslatát, a minisztérium pedig közülük tizenkilenccel máris tárgyalásokat kezdett - közölte az államtitkár. Az eddig beérkezett véleményeket összegezve elmondható, hogy a lakosság döntő többsége biztosítási elvű egészségügyet szeretne, és fontosnak tartja, hogy "ne legyenek potyautasok" a rendszerben, azaz ki kellene szűrni, hogy ki nem fizet tb-járulékot - mondta Horváth.

Az államtitkár elmondása szerint a vizitdíj már megosztotta az embereket, míg a hozzászólók 20 százaléka automatikusan elutasítja, addig 45 százalékuk bizonyos ellátások esetében el tudná képzelni a vizitdíj bevezetését.

Komoly érdeklődést váltott ki a patikaliberalizáció kérdése, amit a tájékoztatón elhangzottak szerint a gyógyszerészek közül állítólag sokan támogatnának, de a kamara kifejezetten ellenzi. Hasonló vitát gerjesztett az a kérdés is, hogy lehessen-e kapni gyógyszereket a patikákon kívül (például a benzinkutaknál), amit a szakma csak akkor tudna elfogadni, ha megfelelő garanciákat kapna, azaz csak bizonyos fajta gyógyszereket árusíthatnának a gyógyszertárakon kívül, betartva a szigorú előírásokat - összegezte az eddigi tapasztalatokat az államtitkár.

Az ingyenességen még gondolkodnak

Kérdésre válaszolva Horváth Ágnes kifejtette, a minisztériumnak még nincs végeleges álláspontja a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakításáról. Korábban szóba került a dobozdíj bevezetése (100, 600 és 1200 forint értékben), de ezt a szakmai szervezetek élesen bírálták.

A köztévé szerda reggeli műsorában Molnár Lajos egészségügyi miniszter úgy vélekedett, indokolt lépés lenne, ha bevezetnék, hogy a jelenleg ingyenes gyógyszerekért a jövőben minimális térítési díjat kelljen fizetni, mert az ingyenesség növeli a gyógyszerfogyasztást és a gyógyszerkassza hiányát.

Molnár véleménye egybeesik a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének javaslatával, amelyet augusztus 11-én jutattak el a tárcához. Horváth a kormányszóvivői sajtótájékoztatón viszont már azt hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben még semmi nem dőlt el, csak annyi biztos, hogy a jelenlegi támogatási rendszert valamilyen formában át fogják alakítani.

M. László Ferenc