A kövér gyerekek mehetnek más kórházba

2006.09.11. 16:21

Csődről, az ellátás veszélybe kerüléséről beszélnek gyermekkórházak, egyelőre azonban a szülők vihetik hozzájuk a beteg gyerekeket. Előfordulhat ugyanakkor, hogy műtéteket elhalasztanak, és akad kórház, ahol a súlyproblémákkal küszködő gyerekeket átirányíthatják másik intézménybe. Az érintett kórházak több pénzt kérnek a kormánytól, az egészségügyi tárca szerint azonban a rossz hatékonyságra nincs értelme többet költeni.

"A gyerekeket úgyis kezelni fogják, nem merik megtenni az ellenkezőjét" - mondta az [origo]-nak egy a Budai Gyermekkórházba járó szülő azzal kapcsolatban, hogy több fővárosi kórház a múlt héten bejelentette: a rossz finanszírozás miatt a gyermekkórházak nem tudják kifizetni a számlákat és a gyógyszerszállítókat, így pár hónapon belül veszélybe kerülhet a gyerekellátás.

Az egészségügyi reform első lépéseit a Heim Pál Gyermekkórház, a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Kht., a Semmelweis Egyetem Gyermekklinikája, valamint a Bethesda Gyermekkórház kritizálta.

Elhalasztják a kövérek kezelését

Az [origo] által megkérdezett kórházak egyelőre nem rendelkeznek válságtervvel. Oláh Éva, a Debreceni Egyetem Gyermekklinikájának igaztója az [origo]-nak elmondta: a pénzhiány megnehezíti a klinika működését. Annak ellenére, hogy a kórháznak kevesebb a pénze, mégis kötelező ellátnia a régióban a daganatos, valamint az intenzív ellátást igénylő gyerekeket, esetükben pedig várólista sem hozható létre. Az igazgató szerint kevesebb pénz jut az olyan krónikus betegségek kivizsgálása is, mint a felnőttkori betegségek megelőzése, vagy a kövérség kezelése.

Badacsonyi Szabolcs, a Budai Gyermekkórház Kht. ügyvezető igazgatója is úgy véli, hogy több, nem életmentő műtétet kénytelenek lesznek elhalasztani. Hozzátette: ezek aránya azonban a gyerekkórházaknál elenyésző, mivel az esetek többsége - közel 80 százaléka - sürgősségi beavatkozást igényel.

Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója szerint az új finanszírozás miatt havonta 50-100, az év végéig pedig közel 300 millió forinttól esnek el. A Budai Gyermekkórház Kht. ügyvezető igazgatója az [origo]-nak elmondta: az OEP által októberben kifizetett 42-43 milliós tételből várhatóan még a bérköltségeket se tudják kifizetni, annak összege ugyanis közel 50 millió forint.

Ne a drágábbat válassza a kórház

A kórházak konkrétan azt a júliusban életbe lépett kormányrendeletet kifogásolják, amelynek értelmében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a korábbiaktól eltérően nem fizeti ki a kórházak betegellátással kapcsolatos kiadásainak 100 százalékát. A kórházak idén a tavalyi teljesítményük alapján járó összegnek csak a 95 százalékát kapják meg. Az egészségügyi tárca reményei szerint a rendelettel hatékonyabbá vélik a betegellátás, a minisztérium szerint így a kórházak nem fogják fekvőbetegként kezelni azokat a betegeket, akiket el lehetne látni az olcsóbb járóbeteg-ellátásban is.

Az intézményvezetők szerint azonban a kórházaknak az 5 százalékos forrásmegvonás a gyakorlatban közel 15-20 százalékot jelent. Ennek oka, hogy július elseje előtt az OEP a kórházaknak fizetett akkor is, ha az előírt kapacitáson felül még további betegeket láttak el. Július elseje után azonban a többletteljesítményt már nem finanszírozza az egészségbiztosító. A kórházak pedig átlagban 110 százalékos teljesítménnyel működnek, így a bevezetett 95 százalékos megtérítési arány miatt átlagban 15 százalékkal kapnak kevesebbet. A szeptembertől emelkedő járulékok és energiaárak pedig növelik a kórházak kiadásait.

A gyerekkórházak nehezményezik azt is, hogy a gyermekellátás szerintük a tb számára kevésbé értékes, mint a felnőtt betegek kezelése. Az OEP ugyanis nem a kezelés konkrét összegét téríti meg, hanem betegségtípusonként fizet általánydíjat. Ezek pedig sok esetben alacsonyabbak, mint a felnőtt kezelések után fizetett összegek. A gyermekkórházakat hátrányosan érinti az is, hogy várhatóan elesnek a vizitdíjjal járó bevételtől is, mivel azt a 6 év alatti gyerekek kezelése után nem lehet beszedni. Badacsonyi elmondta: azt kérik az egészségügyi tárcától, hogy dolgozzon ki olyan finanszírozási rendszert, amely figyelembe veszi a gyermekellátás sajátosságait.

64 százalékos kihasználtság

Lobbizó gyerekkórházak
Gyermekkórház jóval kevesebb található az országban, mint felnőtt beteget ellátó intézmény, így könnyebben tudnak fellépni, valamint egysé- ges álláspontot kialakí- tani. Növeli az érdekér- vényesítő erejüket, hogy a tiltakozó fővárosi intéz- mények között minden- féle tulajdonosi forma előfordul: a SOTE gyer- mekklinikája egyetemi kézen van, a Bethesda Gyermekkórház a refor- mátus egyházé, a Heim Pál önkormányzati tulaj- donban van, a Budai Gyermekkórház ugyan- csak önkormányzati, de már vállalkozói formában működik.

Rossz struktúrához nincs több pénz - mondták az [origo]-nak az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályán, majd hozzátették: a finanszírozást kritizáló gyerekkórházakban az ágykihasználtság nem éri el a 64 százalékot, egyes osztályokon pedig ez az arány 44 százalékos. A tárca szerint a több pénz helyett a kórházi struktúra ésszerűsítése a megoldás.

A gyerekkórházak szerint viszont az alacsony kihasználtság oka a gyermekbetegségek szezonális jellege: infleunza időszakban ősszel közel kétszer akkora kapacitáson működnek, mint a nyári hónapokban. A [origo] által megkérdezett kórházak szerint a gyermekellátás éves átlagban 70-75 százalékos kihasználtsággal üzemeltethető biztonságosan.

Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint a reform második szakasza éppen arról fog arról szólni, hogy a meglévő pénzből hogyan lehet magasabb színvonalú ellátást biztosítani. A reform főbb irányait tartalmazó zöld könyv szerint ugyanis az egészségügyi ellátás egyik problémája, hogy a kórházak többsége abban érdekelt, hogy minél több beteg feküdjön náluk, mert az intézmény így több pénzt kap. A zöld könyv szerint a jelenleg kórházi ellátásban részesülő betegek közel 20 százaléka ellátható lenne járóbetegként is.

Ráadásul minden kórház nem is alkalmas minden betegség esetén biztonságos, minőségi ellátást nyújtani. A kormány ezért javasolja a hazai kórházszerkezet átalakítását. Mégpedig úgy, hogy az aktív kórházi ellátásokat a központi, regionális kórházakban végzik el. A kisebb kórházak feladata pedig az lenne, hogy a rutinellátást biztosítsák, valamint hogy rehabilitációs részleggé alakuljanak át. Ez viszont valószínűleg kórházbezárásokat fog eredményezni - ismerte el múlt héten Gyurcsány Ferenc kormányfő, amikor a hazai kórházigazgatókat tájékoztatta a reformról.

Szabó András

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK