Külföldiek is szavazhatnak vasárnap

A vasárnapi önkormányzati választáson most először már nem csak a magyar, hanem az országban élő, uniós állampolgárok is szavazhatnak. Az összesen 8 millió 160 ezer választó mintegy 3200 településen választhatja meg az önkormányzati vezetőket. Mindenki több szavazatot is leadhat, de a települések lélekszámától függően, más listák közül kell választania. Összeállításunkból megismerheti a bonyolult rendszer részleteit.

Több ponton is módosultak az önkormányzati választással kapcsolatos jogszabályok a négy évvel ezelőttiekhez képest. Az egyik lényeges változás, hogy idén már nem csak a magyar, de az unió többi tagországának állampolgárai is választhatnak, amennyiben letelepedtek Magyarországon és állandó lakhellyel rendelkeznek. Az Országos Választási Iroda adatai szerint körülbelül 16 ezer uniós választópolgár került fel a névjegyzékbe. Összesen így, mintegy 8 millió 160 ezren rendelkeznek szavazati joggal.

Emellett a kisebbségi önkormányzati választás szabályai is változtak. Idén első alkalommal csak azok voksolhatnak, akik július 15-ig felvételüket kérték a kisebbségi névjegyzékbe. Így körülbelül 200 ezren szavazhatnak, mintegy 1500 településen a 13, az országban élő, hivatalosan elismert kisebbség jelöltjeire. Közülük a legtöbb, 106 ezer roma származású. Új elem még, hogy a kisebbségi választást önálló szavazókörben kell lebonyolítani. A korábbi választásoktól eltérően, idén nagy különbség még az is, hogy nincsenek független jelöltek, ezért nincs ajánlószelvény sem. Jelöltet kizárólag kisebbségi szervezetek állíthattak.

Azok az etnikumok, amelyek az országban legalább négy kisebbségi önkormányzatot tudnak állítani, 2007 márciusában saját országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre. Ezeket azonban már nem közvetlenül választják, csak a kisebbségi önkormányzati képviselők szavazhatnak.

Kislistától a kompenzációs listáig

A választás többi szabálya nem változott: polgármestert minden településen választanak, Budapesten a kerületi vezetők mellett pedig főpolgármestert is. Az önkormányzati képviselőket a kisebb falvakban, ahol a lakosok száma tízezer fő vagy annál kevesebb, kislistán lehet megválasztani. Itt ábécé sorrendben vannak a jelöltek, akik közül annyi főre lehet szavazni, amennyi a megválasztható képviselők száma. A legtöbb szavazatot kapott jelöltek lesznek megválasztott képviselők.

Ahol tízezer főnél többen laknak, ott vegyes választási rendszer alapján döntenek a képviselők személyéről: a mandátumok hatvan százalékát az egyéni választókerületek győztes jelöltjei, a maradék negyvenet az úgynevezett kompenzációs listákról állítják össze. Ennek lényege, hogy a vesztes, egyénileg indult képviselőkre leadott szavazatok nem vesznek el, hanem töredékszavazatként megkapja az őket állító szervezet listája, így az egyéni választókerületben vesztes párt is mandátumhoz juthat. Kompenzációs lista állítására az a szervezet jogosult, amely előzőleg az egyéni választókerületek egynegyedében jelöltet tudott állítani.

Megyei közgyűlések

Október elsején a megyei közgyűlési képviselőkről - Budapesten pedig a fővárosi közgyűlés tagjairól - is dönthetünk. A megyei közgyűlés tagjainak választásához a településeket két választókerületbe osztják az alapján, hogy lakosainak száma eléri-e a tízezres létszámot vagy sem. A szavazó egy listára adhatja le szavazatát, a megszerezhető mandátumok száma pedig a megye lakosságszámától függ. A fővárosi közgyűlés tagjaira minden budapesti választó voksolhat, itt is csak a pártok listái közül lehet választani, egyéni jelöltek nem indulhatnak.