Medián: Orbán dobogós a népszerűségben

2006.10.12. 9:12

Az elmúlt hetek politikai válsága alig változtatott a szavazótáborok nagyságán, a pártok gyakorlatilag az augusztusi támogatottsági szintet stabilizálták - írja a HVG a Medián felmérésére hivatkozva. Érdekes, hogy az események következtében az addig bizonytalanok inkább az MSZP-t erősítették. Tovább csökkent az MSZP vezetőinek népszerűsége, miközben Orbán Viktor Fidesz-elnök ezen a listán a harmadik helyre került.

Három héttel a miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után megállapítható, hogy az azóta zajló politikai történések szinte egyáltalán nem gyakoroltak mozgósító hatást a választópolgárokra - írja a HVG csütörtöki száma. A hetilap a Medián hétvégi felmérését ismertetve közli, hogy a teljes szavazókorú népességben tartósan 60 százalék alatt marad azok aránya, akik állításuk szerint egy "most vasárnapi parlamenti választáson" biztosan az urnákhoz járulnának.

Kivételt a két nagy párt szimpatizánsai képeznek: a Fidesz-hívek körében, júliushoz képest 5 százalékponttal 75 százalékra, az MSZP-sek körében, 3 százalékponttal 67 százalékra nőtt a biztos szavazók aránya. A Medián szerint a biztos szavazók között 56 százalékon áll a Fidesz, míg az MSZP 34 százalékon.

A Fidesz-tábor nagyobb hadrafoghatósága azt eredményezi, hogy míg a teljes népességben 13 százalékpont, addig a választani tudó, biztos szavazók körében 22 százalékpont a nagyobbik ellenzéki párt előnye. Mindez azonban egyértelműen nem a szeptember-októberi fejlemények következménye a kutatók szerint: a szocialisták számára rendkívül kedvezőtlen szavazatarányok augusztus eleje óta lényegében változatlanok.

Sőt, a krízis előtti utolsó Medián-felmérés adatai szerint a szocialisták támogatottsága valójában szeptember elején jutott mélypontra - ekkor csak a teljes népesség 23 százaléka szavazott volna rájuk -, azóta viszont 4 százalékponttal növekedett. A kiélezett helyzetben vélhetően a korábbi támogatóik közül szereztek vissza valamennyit, legalábbis erre utal, hogy a "bizonytalanok" április óta folyamatosan növekvő arányában is a korábbi tendenciával ellentétes változás következett be, és szeptemberről októberre éppen annyival csökkent a bizonytalanok száma, mint amennyivel az MSZP-szavazóké nőtt.

A politikai válság tehát megerősítette néhány százaléknyi MSZP-szimpatizáns elkötelezettségét, ám közben legalább ennyire növelte a párt iránti ellenérzéseket. Az elmúlt egy hónapban a felmérés szerint drámai mértékben nőtt azok aránya, akik "semmiképp sem szavaznának" az MSZP-re, és így jelenleg a nagyobbik kormánypárt még a korábban listavezető radikális pártoknál is elutasítottabbá vált. A negatív érzelmek a koalíciós partnert sem kímélik, október elején minden korábbinál nagyobb arányú volt az SZDSZ iránti ellenszenv.

A politikusok népszerűségi versenyét változatlanul Sólyom László vezeti (59), míg Dávid Ibolya a második (51), a dobogó alján viszont csere történt: bár Orbán Viktor mutatói nem változtak, Szili Katalin támogatottsága 9 ponttal visszaesett. Így a Fidesz elnöke áll a harmadik helyen. Hozzá hasonlóan több kormánypárti politikus is sokat veszített népszerűségéből: Göncz Kinga 13, Lendvai Ildikó és Pető Iván 7-7 ponttal alacsonyabb mutatóval rendelkezik, mint egy hónappal korábban.

A miniszterelnök népszerűsége a megszorító intézkedések bejelentése után kezdett csökkenni, de a szeptemberben elért mélyponthoz képest mostanra nem esett tovább. Gyurcsány Ferenc 33 pontja már megközelíti Horn Gyula 1995 őszén mért 31 pontos negatív rekordját, de még mindig elmarad attól a 27 százaléktól, amit Antall József esetében 1993 nyarán mutatott ki a Medián.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy miközben most Orbánt jóval többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, mint Gyurcsányt (45:37), addig arra a kérdésre, hogy "jelenleg melyikük viselkedése szolgálja jobban az ország stabilitását", 40:39 arányban Gyurcsány felé billen a mérleg nyelve. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az Orbán által meghirdetett tüntetéssorozatot továbbra is jelentős többség (58 százalék) helyteleníti.

A kormánypárti szavazók elsöprő többsége (85 százalék) továbbra is azt tartaná a legjobbnak, ha maradna a Gyurcsány-kormány, és bár az ellenzékiek relatív többsége (42 százalék) a múlt hét pénteki Fidesz-gyűlés előtt még előrehozott választást szeretett volna, miután Orbán ezt a lehetőséget levette a napirendről, híveinek többsége már a szakértői kormány felállítását tartja kívánatosnak - ezzel a Gyurcsány nélküli forgatókönyvek közül ez lett a legnépszerűbb változat. Ha a megkérdezettek nem többféle lehetőség közül választhatnak, hanem élére állítjuk a kérdést, menjen vagy maradjon-e Gyurcsány, akkor ennél valamivel többen (39 százalék) szavaznak a miniszterelnök hivatalban maradása mellett, de a többség (56 százalék) szerint le kellene mondania (5 százalék nem tudott állást foglalni).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK