A sérvbetegek készülhetnek a várólistákra

Az egészségügyi reform miatt elkerülhetetlen lesz a kórházi várólisták kialakulása. Így a korábbi évtizedek gyakorlatától eltérően a nem halaszthatatlan műtétekre akár hónapokat is kell majd várni. Többek között a vizeletcsöpögést megszüntető beavatkozásoknál, a sérvműtéteknél és a szürkehályog eltávolításánál merülhet ez fel. Az erről szóló jogszabályt pár hét múlva fogadja el a kormány. Várhatóan a betegek is nyomon követhetik majd az interneten, hogy hányadik helyen vannak a listán.

Néhány héten belül fogadja el a kormány azt a jogszabályt, ami a kórházi várólisták összeállítását szabályozza majd - mondta az [origo]-nak még a múlt héten Molnár Lajos egészségügyi miniszter. A jogszabályra azért van szükség, mivel az egészségügyi reformmal járó megszorítások miatt a kórházak várhatóan nem tudnak minden műtétet ugyanolyan tempóban elvégezni, mint most. Az elmúlt évtizedekben csak a komoly technológiát igénylő, valamint a transzplantációs beavatkozásokra kellett várni, a többi műtétetre nem.

Budaházy Emil, a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója szerint főként az olyan halasztható műtétek esetén valószínű várólisták kialakulása, mint a szürkehályog eltávolítása, csípőprotézis beültetése, mandulakivétel, hasisérv-műtét vagy a vizeletcsöpögést megszüntető beavatkozások. Szerinte a sürgősségi és a daganatos megbetegedések esetén továbbra sem lesznek várólisták.

Budaházy az [origo]-nak elmondta: júliustól minden hónapban vizsgálják, hogy szükség van-e várólistára a Péterfy Sándor utcai kórházban, egyelőre azonban még a nem a fővárosból érkező betegeket is el tudják látni. A következő hónaptól azonban már elképzelhető, hogy várni kell bizonyos beavatkozásokra. A kórházigazgató szerint, ha a kormány nem változtat a kórházak finanszírozásán, januártól egyre hosszabb lehet a nem halasztható műtétek várakozási ideje.

A [origo] által megkérdezett kórházigazgatók állítják: a várólisták megjelenésének oka, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) júliustól a korábbiaktól eltérően nem fizeti ki a kórházak betegellátással kapcsolatos kiadásainak 100 százalékát. A kórházak idén a tavalyi teljesítményük alapján járó összegnek csak a 95 százalékát kapják meg. Újdonság az is, hogy a többletteljesítményt sem finanszírozza az egészségbiztosító. Így mivel a kórházak átlagban 110 százalékos teljesítménnyel működtek a kórházigazgatók szerint, a bevezetett 95 százalékos megtérítési arány miatt átlagban 15 százalékkal kapnak kevesebb pénzt.

A finanszírozás visszafogását a tárca azzal indokolta, hogy véleménye szerint a rendelettel hatékonyabbá válik a betegellátás, vagyis a kórházak nem fogják fekvőbetegként kezelni azokat a betegeket, akiket el lehetne látni az olcsóbb járóbeteg-ellátásban is. Ráadásul a minisztérium tervei szerint ezzel csökken a felesleges műtétek száma is. Az egészségügyi reformról szóló zöld könyv azt állította, hogy Magyarországon még a jóval nagyobb lakossággal rendelkező Nagy-Britanniánál is több műtétet végeznek el.

A jogszabállyal a kormány az egyenlő hozzáférést akarja biztosítani, vagyis azt, hogy hálapénz fejében egyes betegek ne tudjanak előrébb kerülni a listán. A tárca tervei szerint a betegek jogait védő, várhatóan jövőre felálló Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján teszik majd közzé a várólistákat. Itt azt tüntetik majd fel, hogy hányadik helyen szerepel a beteg a listán, illetve hogy mennyi idő alatt hány helyet lépett előre. A tárca közlése szerint a betegek egyedi azonosítót kapnának, amivel beléphetnek a rendszerbe.

Békési László, a telki magánkórház igazgatója szerint a várólistás rendszerrel szemben komoly orvosi ellenállás várható. A kórházigazgató szerint ugyanis amíg az orvosok jövedelme függ a műtétektől, addig nem várható, hogy csökkenjen a főként a hálapénz miatt elvégzett, egyébként nem feltétlenül szükséges műtétek száma. Békési szerint az lenne a jó megoldás, ha a várólisták mellett kiépülne egy olyan másodvéleményezési rendszer is, mint amilyen például Nagy-Britanniában működik. Ennek lényege, hogy az egészségbiztosító által fizetett orvosok szakmailag ellenőriznék azt, hogy valóban szükség van az előírt műtétre, vagy azt csak a többletjövedelem érdekében végzik-e el az orvosok.

Szabó András