"Biztonsági kockázata nincs, az atomerőmű presztízse szempontjából azonban meghatározó, hogy rendben haladjon minden" - mondta az [origo]-nak az erőmű egyik neve elhallgatását kérő munkatársa azzal kapcsolatban, hogy vasárnap megkezdődött a 2003-as paksi üzemzavar következményeinek helyreállítása.
Hasonló véleményen van Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, aki szerint kizárt, hogy az eljárásnak bármiféle számottevő hatása lehetne a környezetre. Aszódi szerint az egyedüli kockázatot az jelenti, hogy a munkát végzőket ne érje a megengedettnél nagyobb sugárterhelés. A szakember elmondta: a munkálatok során kisebb műszaki problémák természetesen előfordulhatnak, de ezek a lakosságot nem veszélyeztethetik.
A paksi erőmű 2-es blokkjában a fűtőelemek tisztítása közben 2003 áprilisában történt súlyos üzemzavar, amelynek során megsérültek a fűtőelemek. A hétfokozatú biztonsági skálán hármas erősségű üzemzavar miatt radioaktív gázok szabadultak ki az erőműből. A kárelhárítás előkészítését azért kísérte meglehetősen nagy érdeklődés, mivel olyan technikára volt szükség, amit a világon még sehol nem alkalmaztak.
Az amerikai Three Miles Island-i atomerőműben egy 1979-ben történt baleset után ugyancsak el kellett távolítani a sérült fűtőelemeket. Az amerikaiak dolga azonban annyiban nehezebb volt, hogy ott az üzemanyag összeolvadt. Pakson ez ugyan nem következett be, itt viszont a sérült részeket egy vízzel teli tartályból kell kiemelni. A paksi helyzet leginkább a marokkó nevű játékhoz hasonlít: 3780 darab fűtőrudat - 30 szétroncsolódott kazettát, ami egyenként 126 rudat tartalmaz - kell a medencéből kiemelni. Erre a célra ezért 70 speciális eszközt terveztek, amelyekkel egyetlen pálcát vagy akár egy egész kazettát is ki lehet emelni.
A kárelhárításra nem szabott határidőt se Paks, sem az erőművet felügyelő Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Kovács József, az erőmű vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: várhatóan három hónapot vesz igénybe, amíg az üzemzavar következményeit teljesen felszámolják. Addig is a munkák idején egyelőre leállították az erőmű 2-es blokkját. A kárelhárításra az orosz TVEL cég kapott megbízást, 30-50 szakembere 24 órás műszakban emeli ki a vízzel teli medencéből a sérült részeket. A használhatatlanná vált fűtőrudakat 5 évig pihentető medencében tárolják. Az OAH főigazgató-helyettese szerint továbbra sincs döntés arról, hogy ez után mi legyen a kiemelt atomhulladék sorsa, egyelőre az sem dőlt el, hogy itthon marad, vagy külföldre kerül.
A helyreállítást szerdán megtekintette a parlament energetikai albizottsága is, amelynek tagjai párthovatartozástól függetlenül oly mértékben elégedettek voltak a munkálatokkal, hogy arról komolyabban szót sem ejtettek, helyette már az erőmű tervezett bővítéséről beszéltek. Podolák György, a testület szocialista elnöke a paksi sajtótájékoztatón elmondta: vizsgálni fogják, hogy milyen feltételek mellett lehetséges a bővítés, hozzátette: ehhez azonban parlamenti döntés szükséges. Kovács József mindehhez annyit tett hozzá, hogy Paks rendelkezik a beruházáshoz szükséges anyagi feltételekkel.
A környezetvédő civil szervezetek legfőbb kifogása az eljárással kapcsolatban, hogy a kárelhárítás részleteit tartalmazó dokumentumot nem hozták nyilvánosságra. Az Energia Klub emiatt pert is indított az Országos Atomenergia Hivatal ellen. A hivatal a dokumentum kiadását arra hivatkozva tagadta meg, hogy a nemzetbiztonsági érdek ebben az esetben gátja a közérdeknek. A civilek által indított per jövő héten folytatódik.
Szabó András