A rendőrség nem hajlandó tovább tárgyalni a Kossuth téri tüntetőkkel a Parlament előtti tér október 23-i használatáról, miután a csütörtöki egyeztetés sem vezetett eredményre. Az ORFK péntek délig adott határidőt a kormányellenes demonstrálóknak, azt követően a rendőrfőkapitány hoz döntést. A tüntetők kijelentették: ha a rendőrség ki akarja üríteni a teret, akkor ellenállnak, és nem vállalják a felelősséget az esetleges erőszakos cselekményekért.

A csütörtök délelőtti egyeztetés is eredménytelen volt a Kossuth téri kormányellenes tüntetők és a rendőrök között. Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője, Garamvölgyi László az egyeztetés után közölte, nem sikerült megállapodni a demonstrálók képviselőivel a tér október 23-i használatáról. A vita hátterében az áll, hogy a tüntetők maradni akarnak, az 1956-os évfordulós ünnepség biztosítására készülő rendőrség azonban ezt csak bizonyos feltételek mellett akarja engedni.

Garamvölgyi közölte, a rendőrség nem engedett abból a korábbi ajánlatból, hogy október 23-án legfeljebb 100 tüntető lehet a téren. Őket kordonokkal elkerítenék, tűzszerészek átvizsgálnák a ruhájukat, csomagjaikat, és el kellene távolítaniuk a sátraikat.

A szóvivő elmondta, újabb tárgyalás már nem lesz. A mostani ajánlatot péntek délig fenntartják, ha addig nem fogadják el a demonstrálók, akkor az országos rendőrfőkapitány, Bene László hoz döntést. Azt, hogy milyen lehetőségek merülhetnek fel, Garamvölgyi nem közölte, jelezte ugyanakkor, hogy ha a jelenlegi ajánlatot nem fogadják el péntek 12 óráig a tüntetők, akkor az már nem lesz érvényes. A szóvivő szerdán újságírói kérdésre elmondta, a főkapitány döntései között elvileg szóba jöhet a tér kiürítése is.

Garamvölgyi elmondása szerint a demonstrálók csütörtökön gondolkodási időt kértek. A szóvivő közölte azt is, ha a tüntetők már a határidő előtt közlik, hogy nem fogadják el az ajánlatot, akkor a főkapitány már hamarabb is meghozhatja döntését. Garamvölgyi megjegyezte, nagyvonalúnak tartják ajánlatukat, a tüntetők jogi képviselője, Grespik László ugyanis a szóvivő tájékoztatása szerint eredetileg csak 28 főre kért engedélyt. Garamvölgyi hozzátette, később ezt a tüntetők ezer főre módosították, amit már a rendőrség nem fogadott el.

Haditervvel készülnek a kiürítésre a Kossuth tériek

A Kossuth téri tüntetők ellenállást helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a rendőrség erőszakkal távolítaná el őket a tüntetés helyszínéről. Kora délután Molnár Tamás, a tüntetők egyik képviselője az MTI-vel közölte: tudomása szerint pénteken 19.00 órától várható a tér kiürítése, de a tüntetők felkészültek és konkrét haditervet dolgoztak ki a tér védelmére.

"Nem tudjuk elfogadni a rendőrség követeléseit, nekünk már nincs hova hátrálnunk, ezért ellen fogunk állni, ha a rendőrség megpróbál erővel eltakarítani minket" - mondta, és azt is megjegyezte nem vállalják a felelősséget az esetleges erőszakos cselekményekért. A tüntetők egy másik vezetője, Laczner Ferdinánd kijelentette: nem fognak "egy rezervátumba zárva asszisztálni az állami ünnepségekhez". "Mi vérünket is adjuk, ha a  rendőrség erőt fejt ki eltávolításunk érdekében" - fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte "most kezdődik a tánc".

A tüntetők szerint nem úgy történt

A tüntetők képviselői egyébként másképp számoltak be a mai egyeztetésről, mint Garamvölgyi László, szerintük ugyanis nem zárultak le a tárgyalások. A tüntetők nem hajlandóak 500 fő alá menni, ragaszkodnak hozzá, hogy legalább ennyi demonstráló lehessen a téren október 23-án is. Grespik László, a demonstrálók jogi képviselője azt mondta, hogy a helyet és időt tekintve sikerült a megállapodás, csak a létszámban nem tudtak megegyezni.

Megismételte korábbi álláspontját: szerinte a tüntetők engedik át a tér egy részét az állami ünnepségek idején és nem fordítva. Szerinte a rendőrség ezt elfogadta kiindulási pontként. Molnár Tamás szerint elérték céljukat, mert megtarthatják demonstrációjukat a téren, a Rákóczi szobor előtt. Takács András, a tüntetők egy másik képviselője pedig azt tette hozzá, hogy szerinte most a "rendőrség asztalán pattog a labda". Reméli, hogy "a társadalmi béke érdekében elfogadják minimális elvárásaikat" - jelentette ki. Garamvölgyivel ellentétben úgy nyilatkozott: nincs gondolkodási idő a részükről, ragaszkodnak a minimum 500 főhöz és a sátrakhoz.

Grespik is azt mondta, hogy nincsenek lezárva a tárgyalások. Szerinte egyébként jogilag nem lehet elrendelni a tér kiürítését, a rendőrség alacsonyabb szintű jogszabályokra hivatkozik, mint a demonstrálók. "Fizikailag azonban kiüríthetik a teret" - tette hozzá. A mai tárgyaláson elérteket jó részeredménynek minősítette, de megjegyezte, hogy a létszám tekintetében még meg kell állapodni.

Garamvölgyi kijelentésére, miszerint ő azt mondta volna korábban, hogy 28 tüntetőt is elfogadhatónak tartanának, azt válaszolta: azt a számot nem ajánlatként, csak példaként hozta fel, rendőrség által ajánlott létszám nevetségességét akarta karikírozni. Szerinte a rendőrség bármikor nyitott újabb egyeztetésekre - állította Grespik.

Takács András arra a kérdésünkre, hogyan választják ki a tüntetőket, azt mondta: állandó stáb van a tüntetők között, így ezt nem lesz nehéz eldönteni, és "VIP" belépővel lehet majd bejutni. Szerinte ők konstruktívak voltak, meg akartak állapodni. Úgy vélte: ha a rendőrség nem fogadja el az 500 főt, az azt jelenti, hogy "a tettlegesség irányába" akarnak lépni.

A csütörtöki egyeztetés előtt a tüntetők egyik vezéralakja, Lanczner Ferdinánd - akit egyébként Satunak becéznek - a csütörtöki megbeszélés előtt újságíróknak azt mondta: "csapdába csalták őket". "Nem akarom csúnya szóval azt mondani, hogy hülyének néznek, de körülbelül ez az igazság" - fogalmazott.

A tüntetők azt mondták korábban, beleegyeznének abba, hogy a megszokottnál kisebb területen demonstráljanak a nemzeti ünnepen, és a parkoló kialakításával is egyetértenek, de azt nem akarják, hogy kordonnal zárják körül őket. A sátrakat sem bontanák le, de szabályos utcákat alakítanának ki belőlük, hogy a tér rendezett képet mutasson. A tüntetők azt is szeretnék elérni, hogy 5000 ember lehessen közülük a területen október 23-án, mert szerintük ez a létszám még "kezelhető", elfér a téren és átvizsgálható.

A demonstrálók hozzájárulnának a biztonsági vizsgálathoz - vagyis hogy a rendőrök átvizsgálják a tüntetők csomagját, ruházatát -, de elvárják, hogy a biztonsági intézkedések ne lehetetlenítsék el demonstrációjuk folytonosságát. Problémás kérdés a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kulturális műsorának összehangolása is a demonstrálók ünnepi rendezvényével. A tüntetők azt javasolják, hogy a MeH rendezvénye ne délután fél hatkor, hanem három órakor kezdődjön, hogy ne ütközzön az általuk tervezett "nemzetgyűléssel".

Új törvény is készülhet

Garamvölgyi szerdán azt is megemlítette, hogy biztonsági okokból van lehetőség a gyülekezési jogok korlátozására, főként, ha "védett személyek védelméről" van szó. Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője csütörtök reggel arról beszélt a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában, hogy jogbizonytalanság tapasztalható a gyülekezési jog terén. A politikus, aki egyben az V. kerület országgyűlési képviselője is, képtelenségnek nevezte, hogy például szabadon lehet sátrat verni vagy olyan módon élelmiszert előállítani, ami máshol nem engedélyezett. Pető úgy fogalmazott, hogy "technikai jellegű változtatásokkal azonban egyértelmű helyzet teremthető".

Az SZDSZ ügyvivője szerint korlátozni lehetne, mekkora területen lehet tüntetés tartani, továbbá azt, hogy este 10 óra után közterületen ne lehessen hangosbeszélőt használni, illetve egyáltalán ne lehessen úgy tüntetni, hogy az zavarja a környék lakóinak életét. Pető azt mondta: egyértelműen lehetne rögzíteni azt is, hogy állami ünnepeken elsőbbségük van az állami ünnepségeknek.

Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a Magyar Hírlapnak nyilatkozva közölte, hogy a tárcának keddre el kell készítenie egy törvénytervezet a gyülekezésről, a választási eljárásról és a nemzeti emlékhelyekről szóló jogszabályok módosítására. A lehetséges változtatások között van az időkorlát bevezetése, amiről Pető Iván is beszélt, valamint az, hogy a jövőben a demonstrációkat ne a rendőrségnek, hanem az önkormányzatnak kelljen bejelenteni. Szabályoznák azt is, hogy mi a teendő akkor, ha ugyanarra a helyszínre és időpontra több tüntetést jelentenek be.