Kiengedtek szinte mindenkit az előzetesből

2006.10.31. 16:44

A szeptemberi zavargások ügyében hozott másodfokú ítéletek igazolták a jogvédők aggodalmait az előzetes letartóztatások elsietett, sokszor indokolatlan elrendelésével kapcsolatban. A fellebbezések után másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság az esetek 77 százalékában megváltoztatta az elsőfokú határozatot. Az [origo]-nak nyilatkozott egy fiatalember, akit úgy vittek be, majd tartottak egy hétig előzetesben, hogy állítása szerint semmi köze nem volt a zavargásokhoz.

A Magyar Televízió szeptemberi ostroma és a következő napok utcai zavargásai után szinte azonnal bíróság elé állították a gyanúsítottakat, és gyorsított eljárásban már szeptember 21-én megszülettek az elsőfokú bírói határozatok. A garázdasággal vagy hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítottak közül rövid idő leforgása alatt 141 embert helyezett előzetes letartóztatásba a Pesti és a Budai Központi Kerületi Bíróság.

A bírói döntések egy része ellen szinte azonnal felemelték a szavukat a jogvédő szervezetek, amelyek szerint sokszor indokolatlan volt az előzetes elrendelése, és több olyan konkrét eset is nyilvánosságra került, amikor valóban értelmetlennek tűnt a személyi szabadság korlátozása.

Az ügyek többsége a másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Bíróság elé került, és a fellebezések után született határozatok azt támasztják alá, hogy nem volt megalapozatlan a jogvédők aggodalma. Az [origo] összesítést végzett a bíróság honlapján olvasható, az egyes döntéseket ismertető közlemények nyomán. E szerint másodfokon 109 esetben megszüntették, vagyis az esetek 77 százalékában megváltoztatták az elsőfokú döntést, és megszüntették az előzetes letartóztatást. 22 embernél inkább lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, 6 másiknál pedig házi őrizetet.

Kényelmesebb elrendelni az előzetest

"Ez az arány azt mutatja, hogy az elsőfokú bíróságok nem megfelelően jártak el" - mondta az [origo]-nak Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, aki tíz olyan ember ügyét ismeri, akiket előzetesbe helyeztek a szeptemberi zavargások után. A jogvédő tapasztalatai szerint rendkívülinek számít, hogy ilyen nagy arányban változtatta meg a másodfokon eljáró bíró az első fokon hozott - előzetest elrendelő - határozatot.

Hegedűs László ügyvéd szerint ugyanakkor máskor is viszonylag gyakran előfordul, hogy az első fokon eljáró bíró indokolatlanul rendeli el az előzetest. "Így kényelmesebb" - mondta az [origo]-nak Hegedűs, aki többek között annak a rendőrnek a védője, akit azzal vádolnak, hogy civilben részt vett az MTV épületének ostromában.

Az előzetes letartóztatások elrendelésekor a bíróság általában arra hivatkozott, hogy a bűncselekmény (csoportosan elkövetett garázdaság) kiemelkedő tárgyi súlyú, illetve fennáll a társakkal való összebeszélés, valamint a bűnismétlés veszélye. A másodfokon eljáró bíróság azonban a legtöbb esetben úgy ítélte meg, hogy utóbbiak veszélye mégsem áll fenn. A csoportosan elkövetett garázdaságról ugyanakkor Pelle Andrea jogász azt mondta, hogy a kiszabható legmagasabb büntetési tétel alapján nem tekinthető kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekménynek.

Az első fokhoz képest megváltoztatott másodfokú határozatokról szerettük volna megkérdezni a Fővárosi Bíróságot is, de nem válaszoltak megkeresésünkre.

Fotó: Hajdú D. András

Az indokolatlannak tartott előzetes letartóztatások az országgyűlés emberi jogi bizottságának októberi ülésén is szóba kerültek. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára, Kondorosi Ferenc az ülés elején még azt mondta: a bíróságok kizárólag a törvények alapján járnak el, de később ő maga is megjegyezte: jogászi meggyőződése, hogy az előzetes letartóztatásokat tényleg sokszor indokolatlanul rendelik el. Az indokolatlanul előzetesben töltött napokért az érintettek akkor kérhetnek kártalanítást, ha ügyükben jogerős felmentő határozat születik.

Korábban az [origo] is beszámolt arról, hogy a letartóztatottak, majd a másodfokú döntés nyomán szabadlábra helyezettek között volt a Tilos Rádió két munkatársa is, egyikük állami kitüntetéssel rendelkező szociológus. Ők azt állították, hogy nem tettek semmi törvénybe ütközőt az utcai harcok idején, csak bámészkodtak, a rohamrendőrök viszont egy kalap alá vették őket a provokálókkal, dobálódzókkal. A másodfokú végzés igazat adott a védőjüknek, aki szerint az ügyészi indítvány nem tartalmazott tényeket, konkrétumokat és adatokat, így a gyanú megalapozottsága is vitatható volt, emellett nem álltak fenn az előzetes letartóztatás törvényi feltételei sem. (Ezekről keretes írásunkban olvashat.)

"Mindenki 30 nap, be se kéne menni, minek?"

Az MTV ostroma utáni nap estéjén kapták el a rendőrök az [origo]-nak nyilatkozó Balogh Balázst, aki hét napot töltött előzetesben. A 26 éves angoltanár elmondása szerint semmi köze nem volt a zavargásokhoz, egy Király utcai szórakozóhelyről kedd éjjel indult volna hazafelé, amikor feléje rohanó rendőrök terítették le. Állítása szerint hiába kérdezgette a rendőröket, hogy mit követett el, senki nem válaszolt, csak a szerda délutáni kihallgatásán tudta meg, hogy csoportosan elkövetett garázdasággal gyanúsítják. A gyanúsításban az állt, hogy 40-50 társával együtt kukákat borogatott és rendőröket dobált a Podmaniczky utca és a Körút sarkán.

Szerdától péntekig fogdában tartották, majd pénteken tartották ügyének elsőfokú tárgyalását a VIII. kerületi bíróságon. "A rendőrök már röhögnek: mindenki 30 nap, be se kéne menni, minek? És tényleg, mindenki 30 nap" - áll a fiatalember írásos beszámolójában, amit ismerőseinek készített és az [origo]-hoz is eljuttatott. A bírósági indoklás szerint azért rendelték el a 30 napos előzetes letartóztatását, mert fennállt a bűnismétlés veszélye. "Hiába mondta az ügyvédem, hogy nem is voltam a Podmaniczky utcában és erre tanúm is van" - mesélte Balogh Balázs az [origo]-nak.

Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetbe vitték. Itt találkozott a legdurvább bánásmóddal: elmondása szerint arccal a falnak kellett várakoznia, kezét hátratenni, fejét a falnak szorítani. "Nem lehetett oldalra nézni, és ha valaki nem állt elég nagy terpeszben, annak kirúgták a lábát" - mesélte. Innen a Gyorskocsi utcai fegyház 13 fős cellájába került, ahol egy hetet töltött. Cellatársai szintén előzetesben voltak. Akadt, akit embercsempészettel, volt, akit késeléssel gyanúsítottak. Őt pedig forradalmárnak nevezték. Az előzetes letartóztatása egy hét múlva ért véget, amikor az őr váratlanul közölte, hogy "Balogh szabadul".

Az ügy hivatalos menetéről egyelőre annyit tud, hogy másodfokon a bíróság helyt adott az ügyvédje fellebbezésének, ezért az előzetest megszüntették, de az eljárás nem szűnt meg ellene, jogerős ítélet még nem született az ügyben.

Janecskó Kata - Tiefenthaler Eszter

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK