Debil és Gyík ellen nem indul eljárás

A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint további titkosított dokumentumokat is nyilvánosságra hozhatnak az október 23-ai eseményekkel kapcsolatban, a kancelláriaminiszternek azonban nincs ilyen szándéka. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke közben úgy véli, hogy a kormányoldal "szemezget" a dokumentumokból, az adatvédelmi biztos pedig elfogadhatatlannak tartja az államtitkokkal való "játszadozást". A rendőrség nem indít eljárást a lehallgatott demonstrálók ellen, noha ismeri kilétüket.

Nem lehet kizárni, hogy további dokumentumokat is nyilvánosságra hoznak abból a 80 évre titkosított anyagból, amelyet az október 23-ai eseményekről gyűjtött össze a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) - mondta az [origo]-nak pénteken Vajda Péter, a szervezet szóvivője. Vajda szerint a felmerült igények miatt mindegyik dokumentum esetében külön, szakértők és jogászok bevonásával vizsgálják meg, hogy azokat elvben nyilvánosságra lehetne-e hozni, a végleges döntést azonban Galambos Lajos, NBH főigazgatója hozza meg az adatok sorsáról.

Közben Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közölte: nem tervezi, hogy a jelentésből újabb részleteket hoznak nyilvánosságra. A kancelláriaminiszter így annak részleteit sem akarja közzétenni, hogy milyen bizonyítékai vannak arra a korábbi állítására, hogy a Fidesz politikusai és az október 23-ai zavargások szervezői között kapcsolat volt.

Simicskó István, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke pénteki sajtótájékoztatóján ugyanakkor továbbra is azt követelte, hogy a kedden 80 évre titkosított anyagból "ne szemezgessenek a kormányoldalon", és azt hozzák nyilvánosságra teljes terjedelmében. A politikus szerint ugyanis a nyilvánosságra hozott két hangfelvétel nem bizonyítja, hogy a Fidesznek köze lenne a zavargásokhoz.

A politikus újságírók előtt lejátszott egy amatőr videofelvételt, amelyen az látszik, hogy a rendőri egységek a Deák téri tömeget úgy zárták körbe, hogy azok csak az Astoria (ahol a Fidesz emlékgyűlése zajlott délután négy órától október 23-án) felé tudtak menekülni. A képviselő ezt annak kapcsán mutatta be, hogy a Miniszterelnöki Hivatal által csütörtökön nyilvánosságra hozott egyik felvétel szerint a rendőrök igyekeztek megakadályozni, hogy a rendbontók eljussanak a Fidesz-gyűlés helyszínére.

Nem büntetik a lehallgatott tüntetőket

Szilvásy György pénteken azt is közölte, hogy a nyilvánosságra került hanganyagokban szereplő személyek ellen nem folyik büntetőeljárás annak ellenére, hogy korábban következetesen a zavargások résztvevőinek nevezték őket. Az [origo] kérdésére a Nemzetbiztonsági Hivatal korábban elismerte, hogy ismerik a dokumentumokban csak Debilnek (D) és Gyíknak (Gy) nevezett tüntetők kilétét, a kancelláriaminiszter pedig csak általánosságokban válaszolt arra a kérdésre, hogy miért nem indul ellenük eljárás.

Mint mondta, ha valaki rendőri felszólítás ellenére nem hagyja el a területet, akkor ő is zavargások résztvevőjének tekinthető, de ilyen esetekben sem indítanak mindig büntetőeljárást. Az egyik beszélő ugyanakkor a hangfelvételen éppen arról beszél, hogy a rendőrök hergelése és a Fidesz Astoriánál tartott rendezvénye felé húzása volt a célja, ami arra utal, hogy aktívan vett részt a zavargásokban.

Jármy Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a büntetőeljárás megindításának elmaradását azzal magyarázta, hogy a nyilvánosságra hozott hangfelvétel csak kiragadott részlet, és az alapján nem dönthető el, hogy történt-e bűncselekmény. Csak azt követően tudnak - az ügyészséggel is egyeztetve - dönteni az eljárás megindításáról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól feljelentést kapnak, vagy ha megkapják a teljes hangfelvételt - állította a szóvivő. A rendőrség egyébként valójában már bűncselekmény megalapozott gyanújával is indíthat eljárást - ismerte el az [origo] kérdésére a BRFK sajtóosztályának egyik munkatársa.

Meginoghat a bizalom

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos teljesen elfogadhatatlannak tartja, ahogy az NBH és a Miniszterelnöki Hivatal az államtitkokkal bánik. "Vagy a titkosítás során nem volt valami rendben, vagy most, de az, hogy egy államtitokkal így játszadozzanak, először 80 évre titkosítsák aztán három nap múlva mégis nyilvánosságra hozzák és szemezgessenek belőle, ez elfogadhatatlan" - mondta.

Péterfalvi szerint ez nem az első eset, hogy a titkokat nem megfelelően kezelik, az ügynöklisták esetében már korábban is voltak hasonló problémák. "Ez azért veszélyes, mert megingatja a bizalmat az egész államtitokrendszerben - mondta, hozzátéve, hogy ez semmiképpen nem jó üzenet az állampolgárok számára. Kérdésünkre, hogy indít-e vizsgálatot az ügyben, az adatvédelmi biztos azt mondta, nem fog, mivel ez már "veszett fejsze nyele".

Nem kötelező nyilvánosságra hozni

Az NBH szóvivője közben az [origo]-nak nyilatkozva kizárta annak a lehetőségét, hogy a titkosított dokumentumokból nyilvánosságra hozott részletek kiválasztásában bármilyen politikai célzat lett volna. Vajda Péter szerint azért éppen ez a két felvétel került ki először, mert ezek viszonylag rövidek, egyszerűek és áttekinthetőek voltak. Mint elmondta, minden lehallgatási anyagot automatikusan titkosítanak, most pedig a felmerült igény miatt mindegyiket szakértőkkel vizsgálják meg újra.

A titkosítás esetleges feloldása viszont a titokgazdának személyes, szuverén döntése - mondta Vajda. Ez azt jelenti, hogy Galambos Lajost, az NBH főigazgatóját akkor sem kötelezheti senki az anyagok nyilvánosságra hozatalára , ha az érintett dokumentumokról a felülvizsgálat megállapítja, hogy nincs bennük semmi olyan adat, amit ne lehetne kiadni.

Vajda Péter szerint egyébként több tényező is lehetetlenné teheti a nyilvánosságra hozatalt, többek között az, ha a titkosszolgálat informátorainak (ügynökeinek) kilétére lehet következtetni a dokumentumokból. A szóvivő azt is hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben az adott anyag olyan, a megszólalókkal vagy más, külső emberekkel kapcsolatos megállapításokat tartalmaz, amelyek személyiségi jogokat sérthetnek, akkor a nyilvánosságra hozatal szintén aggályos.