Kevesebb bölcsészt akar a kormány

2006.11.15. 9:27

Kevesebb bölcsész és agrárszakember, több mérnök és informatikus - így foglalható össze a Hiller István által szerdán ismertetett hallgatói keretszám-módosítás lényege. Míg a műszaki és természettudományos irányba felvehető hallgatók száma nő, a tárca szerint 20 százalékkal kevesebb bölcsész-, és 30 százalékkal kevesebb agrárhallgatóra van szükség.

A változások nyertesei a természettudományi és a műszaki képzések. E két irány népszerűségéhez nagyban hozzájárul az Európai Unió, amely minden fórumon ösztönzi a műszaki képzéseket, hiszen kiemelt cél, hogy ezzel csökkentsék a régió technikai és tudományos lemaradását az USA, valamint Dél-Kelet-Ázsia mögött - ebbe a modellbe illeszkedik a mostani keretszám-emelés is.

A természettudományok területén mind a jelentkezettek, mind a felvettek száma folyamatosan emelkedik - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) honlapjáról. A szintén slágernek számító műszaki képzésekre az elmúlt három év átlaga évi 22 ezer jelentkező, miközben a bejutottak száma átlagosan 14 ezer (ebből 9 ezer államilag finanszírozott). A népszerűségük tehát töretlen, és valószínűleg őrizni is fogják vonzerejüket.

Csökkentik viszont az államilag támogatott agrár- és jogi hallgatók számát. A statisztikákat figyelembe véve a döntés nem meglepő: míg 2002-ben több mint 16 ezren jelentkeztek agrárképzésre, addig ez a szám az elmúlt két évben majdnem a felére esett vissza. Lejjebb ment a felvettek száma is, azon belül pedig az államilag finanszírozottak száma változott a legnagyobb mértékben: az elmúlt hat évet nézve idén a legalacsonyabb. Ugyanez elmondható a jogi pályáról is. A 2003-2005-ös virágzás után a jelentkezők száma látványosan visszaesett, ezzel a tavalyi második után idén csak az ötödik legnépszerűbb szakág. Míg a jelentkezők drasztikusan kevesebben lettek, a felvettek száma csak enyhén csökkent. Az agrárképzés hallgatói kvótáját 29,58 százalékos, a jogi képzését pedig  13,26 százalékos arányban csökkentik jövőre.

A harmadik csoportba azok a képzések tartoznak, ahol, bár nem csökkent számottevően a jelentkezők száma, mégis meghúzzák a létszámot. Az egyik ilyen a pedagógia, ahol a felvettek száma az elmúlt öt évet nézve idén volt a legalacsonyabb - a pedagógusképzésben jövőre 23,8 százalékos további csökkentés várható.

A legnagyobb vesztese az átalakításnak alighanem a bölcsészet - ugyan a 2004-2005-ös, 34-35 ezer fős csúcshoz képest idén csak 25 ezren választották, még mindig ide jelentkeznek a legtöbben. A nappali alapképzést figyelembe véve kiemelkedően nagy volt a  kommunikáció szakokra jelentkezettek száma (a népszerűségi listán harmadik lett idén), a leginkább választott 20 szak között pedig 5 tartozik a bölcsészethez, ebből 3 a legnépszerűbb 10-ben található. A felvett hallgatók száma 2004 óta csökken, az új szabályozás szerint pedig további 20 százalékkal lesznek kevesebben a bölcsészek.

A szabályozás szükséges rossz - mondta az [origo]-nak egy budapesti munkaerő-közvetítő iroda operatív igazgatója. Szerinte a piacnak jól láthatóan kevesebb jogászra, bölcsészre, ugyanakkor több mérnökre és szakmunkásra lenne szüksége. "Rengeteg bölcsész és jogász jön hozzánk, akiket csak asszisztensi pozícióba tudunk bejuttatni"- mondta, majd hozzátette: itthon is, és külföldön is tendencia a mérnökhiány. "Vannak olyan CNC esztergályosok, akik 300 ezer forint nettó fizetést várnak el, mert tudják, annyira hiányszakma az övék. És meg is kapják." - mondta. Véleménye szerint ugyanez igaz az itthoni felsőfokú mérnök- és informatikus képzésre is, amire hatalmas az igény, és a változásokkal talán kiegyensúlyozottabb lehet a munkaerő-piac is.   

Beke Dániel

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK