Éjjel kettőkor is fogtak munkára gyereket

2006.11.15. 16:17

Az illetékes gyámhatóságoknál nem is hallottak róla, hogy munkaügyi ellenőrzéseken illegálisan dolgozó 14-16 éves gyerekek és munkaadóik buktak le, miközben egy országos összesítés szerint idén 122 ilyen esetre derült fény. A fiatalok legtöbbje építkezésen vagy mezőgazdasági munkával próbált pénzt keresni. A dolgozó gyerekek legfiatalabbja 11 éves volt. Bár nem tömeges jelenségről van szó, egy iskolaigazgató is beszélt arról, időnként találkozik az előző napi munkától holtfáradt gyerekekkel.

Egy vendéglátóhelyen a főnök hajnali kettő órakor is munkára kényszerítette fiatalkorú munkavállalóját, úgy hogy a munkaidő előző nap délelőtt 11 órakor kezdődött. A vezetőt vagy nem zavarták az előírások, vagy nem tudott róluk, egy munkaügyi ellenőrzés során azonban lebukott. Az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőség beszámolója szerint máshol is voltak szabálytalanságok.

Idén 122 vitatott esetet tártak fel hasonló ellenőrzéseken. 17 gyerek be sem töltötte a 15. életévét, illetve tizennégy olyan dolgozó fiatalt is találtak, akik 15 és 16 év közöttiek voltak, de munkaadóik nem tartottak be minden előírást a foglalkoztatásukra vonatkozóan. Összehasonlításul: 2005-ben összesen 83 ilyen esetet találtak a vizsgálatok, 2004-ben pedig 163-at.

A jogszabályok szerint munkaviszony létesítésének alsó korhatára 16 év. Ez alól csak a nyári munka lehet kivétel, azt ugyanis vállalhatnak olyan diákok, akik már betöltötték 15. életévüket. 16 év alatti munkavállaló esetében azonban szükséges a szülői, illetve törvényes képviselői engedély a munkavégzéshez, enélkül szabálytalan vele szerződést kötni.

Ha felügyelőség azonban nem talált mindent rendben, ilyen esetekben köteles értesíteni a helyi gyámhatóságot is, hogy az érintett családok a gyerekekkel foglalkozó szakemberek látókörébe kerüljenek. Az [origo] tapasztalatai szerint azonban ezek a hatóságok alig tudnak ilyen esetekről.

Sem a miskolci, sem az ózdi gyámhatóságnak nem jutott például tudomására, hogy a körzetükbe tartozó gyerekek közül többeket értek illegális munkavégzésen egy hatósági ellenőrzés alkalmával. Pedig az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőség beszámolója szerint a 16-17 éves ózdi és miskolci fiatalokat munkaadóik Vas megyébe vitték dolgozni, ahol 390 Ft/óra munkabérért paprikát kellett csomagolniuk. Ebben a korban elvileg már lehet dolgozni, de a munkaadónak másképp kell eljárnia - például szülői beleegyezést beszerezni -, mint a felnőttek esetében.

A fent említett gyámhatóságokon kívül több megyei gyermekvédelmi szervezetet és szakmunkásképző iskolát megkerestünk, hogy vannak-e tapasztalataik az illegális gyerekmunkáéról, de mindenhol azt állították, hogy az utóbbi évben nem jutott tudomásukra konkrét eset. Az egyik Nógrád megyei gyermekvédelmi szervezet munkatársa szerint ma már nem jellemző, ami pár éve szokás volt, hogy teljes családok vonultak ki csigát szedni szezon idején, ezért a gyerekek kimaradtak az iskolából. Egy szakmunkásképző iskola vezetője - aki kérte, hogy se a nevét, se az intézményt ne jelöljük meg - ugyanakkor arról beszélt, hogy a tanárok időnként azért találkoznak holtfáradt gyerekekkel, akik előző nap napszámban dolgoztak vagy árut pakoltak egy raktárban.
 
A fiatalok jogsértő alkalmazása leggyakrabban a mezőgazdaság és a vendéglátás területén fordul elő. Az ellenőrzés során lebuktak olyan fiatalok is, akik építőipari segédmunkásként dolgoztak vagy autópálya mellett végeztek földmunkákat. Az idén talált legfiatalabb munkát végző még nem töltötte be a 11. életévét, ő is a mezőgazdaság területén dolgozott. A szabálytalanul dolgoztató munkahelyeket legsúlyosabb esetben nyolcmillió forintra büntethetik meg.

Bár nincs szó tömeges jelenségről, a statisztikában megjelent esetek valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik - mondta az [origo]-nak az ENSZ gyermekekkel foglalkozó szervezetének, az Unicef Magyar Bizottságának igazgatója. Kecskeméti Edit szerint a gyerekmunka legfontosabb oka a szegénység, Magyarországon is vannak olyan gyerekek, akik maguk kénytelenek eltartani egy teljes családot. A térség országai közül Romániában és Bulgáriában a leggyakoribb a gyerekmunka, a fiatalok ezekben az országokban jellemzően a mezőgazdaságban dolgoznak.

"A legkevésbé akkor árt a munka a gyereknek, ha az egész család részt vesz a munkában" - mondta az [origo]-nak Herczog Mária szociológus. Szerinte akkor van probléma, ha a gyereket kizsákmányolják, a szülők kiszolgáltatják a munkaadónak, hogy a gyerek munkájából pénzre tegyenek szert. A szociológus szerint a gyerekvédelmi szakembereket és a családokat arra kéne felkészíteni, hogy az ilyen eseteket kiszűrjék, megelőzzék. "A munkára tanítás ugyanakkor fontos, az sem jó, ha a gyerekek sosem látnak dolgozni senkit, és maguk se csinálnak soha semmit" - tette hozzá.

Tiefenthaler Eszter

KAPCSOLÓDÓ CIKK