Még a kegyelmet is máshogy osztja Sólyom

2006.11.15. 12:14

A kegyelemezésben is szakított a korábbi köztársasági elnökök szokásaival Sólyom László államfő, amikor a héten csaló orvosokat részesített kegyelemben - véli az [origo] által megkérdezett alkotmányjogász a csalásért elítélt szentesi orvosok ügyében hozott döntés alapján. Az államfők korábban akkor éltek a kegyelmezési joggal, ha családi katasztrófa vagy egészségügyi okok miatt valakit akkora hátrány ért, hogy méltánytalan lett volna a bírósági ítélet.

Az átlagosan évente beadott 1000 kegyelmi kérelemből mindössze 30 esetben adtak kegyelmet a köztársasági elnökök, vagyis Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László kegyelmezési gyakorlatában a számadatok alapján nem volt különösebb eltérés - derül ki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium statisztikából.

A középkori királyi jogosítványokra visszavezethető kegyelmi jogkörrel Szikinger István alkotmányjogász szerint akkor él az államfő, ha az eljárás során történt családi katasztrófa vagy betegség miatt a bírósági ítélet különleges méltánytalan lenne. Ilyen volt például, amikor 2005-ben Mádl Ferenc kegyelmet adott a két év börtönre ítélt Simek Kittinek, aki lelőtte az őt többször is molesztáló nevelőapját. Göncz Árpád pedig 1996-ban adott kegyelmet a tizenegy éves gyógyíthatatlan gyermekét halálba segítő nőnek.

Az igazságügyi tárca adatai is azt mutatják, hogy a legtöbb esetben egészségügyi és családi indok alapján gyakorolnak kegyelmet államfők. 2002-ben például a 780 beadott kérelemből 21 esetben kizárólag ezekre az indokokra hivatkozva adtak kegyelmet. A Köztársasági Elnöki Hivatalnál [origo]-nak azt mondták, hogy a korábbi elnöki ciklusokról nem rendelkeznek adatokkal, később az igazságügyi tárca statisztikáira reagálva elmondták: a kegyelmi határozatot az államfő nem indokolja soha, így a tárca kimutatásai nem tartalmazhatnak adatot arról, hogy milyen indokra hivatkozva adott kegyelmet az államfő.

Az esetek közül azonban meglehetősen kevés kerül nyilvánosságra, legfeljebb azok, amelyek olyan társadalmi problémákat érintenek, mint a családon belüli erőszak vagy az eutanázia. A nagy nyilvánosságot kapó ügyeken kívül azonban további eseteket adatvédelmi okokra hivatkozva nem közölt az [origo]-val sem a Köztársasági Elnöki Hivatal, sem az igazságügyi tárca.

Szikinger István szerint, ami az ismertté vált eseteket illeti, a köztársasági elnökök csak ritkán térnek el attól a gyakorlattól, hogy a kirívó egyéni sérelmeken kívül mást is figyelembe vegyenek. Az alkotmányjogász szerint ilyen kivétel annak a két szentesi orvosnak az esete, akiket Sólyom László hétfőn részesített kegyelemben. A szentesi kórház igazgatóját és a sebészeti osztály vezetőjét azért ítélték letöltendő szabadságvesztésre, mert a kórházban több mint kétszáz alkalommal végeztek külföldi betegeken műtétet pénzért úgy, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) ezeket sürgősségi ellátásnak tüntették fel. Mindezzel 65 millió forint kárt okoztak az OEP-nek.

Az alkotmányjogász szerint érthetetlen, hogy Sólyom László miért kegyelmezett meg a csalásért elítélt orvosoknak. Az államfő ugyan soha nem fűz indoklást a döntéséhez. Szikinger szerint azonban ebben az esetben célszerű lett volna megindokolni, hogy az orvosok miért kaptak kegyelmet. Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal szóvője szerit viszont mivel az államfő soha nem indokolja meg döntését, így nincs értelme arról beszélni, hogy Sólyom László egy konkrét ügyben eltért a kegyelmezési gyakorlattól. 

A kegyelmi jog gyakorlása során a köztársasági elnök kezét azonban megköti az igazságügyi minisztérium. A kérelmet a bírósághoz nyújtják be, majd az továbbítja az igazságügyi tárcának, amely véleményezi és beterjeszti az államfőhöz. A köztársasági elnök nem térhet el a miniszter javaslatától, ráadásul a döntést ellenjegyzi a miniszter, átvállalva ezzel a politikai felelősséget az államfőtől. Wéber Ferenc az [origo]-nak elmondta: a köztársasági elnök indítványára azonban az Alkotmánybíróság jeleneleg is vizsgálja, hogy az államfőnek mekkora mérlegelési szabadsága van a kegylemi ügyekben.  

Zamecsnik Péter ügyvéd szerint a kegyelmi ügyekben általában mindig konszenzus van a köztársasági elnök és a minisztérium között. Az ügyvéd szerint kivételt jelentett, amikor a két éve börtönre ítélt Kunos Pétert, az Agrobank vezérigazgatóját 1999-ben kegyelemben részesítette Göncz Árpád államfő. Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter ezt azonban nem volt hajlandó aláírni. Kunos így kénytelen volt börtönbe vonulni.

Szabó András

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK