Megint az ELTE vezeti az egyetemi rangsort

2006.11.15. 16:58

Az ELTE Bölcsészkara végzett az élen az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) és a HVG által összeállított egyetemi-főiskolai rangsorban. A lista jövőre különösen nagy jelentőséggel bír majd: az egyetemek ugyanis népszerűségüktől függően juthatnak államilag finanszírozott hallgatókhoz.

Őrzi vezető helyét az ELTE a felsőoktatási intézmények között: a szerdán megjelent Felsőoktatási Rangsor 2006 összesített első helyét ugyanis az ELTE Bölcsészkara foglalja el. Második helyen található a BME Természettudományi Kar, míg a harmadik helyen az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara végzett. Az eredmény nem meglepő: tavaly ugyan még nem készült átfogó rangsor, az idei dobogós karok azonban már akkor megnyerték a képzési területek szerinti saját kategóriájukat.

Az idei abszolút rangsor, amely a HVG Diploma 2007 mellékletében jelent meg, két listából áll össze: az oktatók és a hallgatók minőségét vizsgáló összesítésekből. Az oktatóknál az egy óraadóra jutó hallgatók száma, a minősített oktatók száma és aránya számított, a hallgatóknál pedig az intézményekbe nyelvvizsgával felvettek aránya, a köztük lévő OKTV-helyezettek száma, az adott karon tanuló doktoranduszok, valamint a PhD-fokozattal rendelkezők száma volt fontos. Az idén harmadik alkalommal kiadott ranglista átfogóan vizsgálja a felsőoktatást, a felvételi követelményektől a hallgatói elégedettségen át egészen a diploma hazai és nemzetközi piacképességéig.

A rangsorok némiképp változást mutatnak tavaly óta: a tudományegyetemi karok 2005-ben is az elsők között voltak, de idén ők lettek az abszolút elsők. Javult a helyezése néhány újabb alapítású intézmény, mint a Pázmány vagy a Károli karainak, s némileg hátrébb rangsorolódtak a főiskolák.

A lista az intézményeknek is meghatározó lehet: jövőre ugyanis az oktatási tárca aszerint osztja majd el az államilag finanszírozott helyeket, hogy melyik karra/képzésre hányan jelentkeztek első helyen. A rangsorban elért előkelő helyezés tehát több államis hallgatót, így több támogatást hozhat az intézményeknek.

A jó eredmény azonban nem minden: a kiadvány megvizsgálta a diplomások munkához jutási esélyeit is. Ezek alapján elmondható, hogy az első három helyezett karból egyedül a BME végzősei lehetnek biztosak abban, hogy képzési területüknek megfelelő munkát kapnak. 

A bölcsészek száma például az elmúlt 16 évben ötszörösére nőtt, annak ellenére, hogy elhelyezkedési lehetőségeik nem bővültek. Ezért egyre gyakoribb, hogy az ezen a területen végzettek olyan munkát végeznek, amihez eddig jellemzően nem volt szükség diplomára. Túlkínálat alakult ki jogászokból is, ahol már csak alapos szaktudással, nyelvismerettel és alkalmazkodóképességgel mehet biztosra a munkakereső. Az eredmények azt mutatják, hogy a jogi pályán a munkáltatók a legmagasabbra az ELTE jogi karán szerzett diplomát értékelik.

A felmérés szerint az agrárhallgatók elhelyezkedési esélyei nagyban függnek a képzésük irányától: míg például az agrármérnökök nehezen találnak munkát, az erdőmérnökök a munkaerő-hiány miatt könnyen elhelyezkedhetnek, igaz, ehhez vállalniuk kell az országon belüli rugalmas mozgást.

A gazdálkodási pályán végzettek zömét multinacionális cégek keresik, a KSH felmérései alapján pedig az egyik legjobban fizető terület a pénzügy. Itt a rangsor szerint sokkal inkább a diploma megléte a fontos, nem annak helye vagy eredménye. Hasonló a helyzet az informatikusokkal is, ők szinte bárhol el tudnak helyezkedni - írja a tanulmány.

A legjobban teljesítő hallgatókért a cégek versenyeznek, nemritkán már harmad-negyedévben elhalásszák őket gyakornoki vagy részmunkaidős állásba. Nagy a presztízse a műszaki képzéseknek is, a hazai és nemzetközi piacon az egyik legkeresettebb az ilyen diploma - ezekre a képzésekre nem ritka az ötszörös túljelentkezés sem. Az eredmények szerint a munkaadók fele a BME-ről vár embereket, és elmondható, hogy az egyetemeket előnyben részesítik a kisebb főiskolákkal szemben.

A tanulmány szerint az orvosi pálya vegyes képet mutat: bár az elöregedés és a tehetséges fiatalok külföldre vándorlása munkaerőhiányhoz vezet, a beiskolázottak száma nem nő. A munkáltatók a felmérés szerint örülnének, ha a friss tehetségek itthon maradnának, nem látnak nagy különbséget viszont a végzés helyében.

Bár a természettudományi képzésnek jó a nemzetközi híre, a karok nincsenek jó anyagi helyzetben, és nem is annyira népszerűek - a 20 legnépszerűbb képzés között már évek óta nincs természettudományi jellegű - derül ki a tanulmányból. Annak ellenére, hogy hirdetésekben kevés ilyen végzettségű embert keresnek, az utóbbi évek egyik legjobban jövedelmező szakmája lett a vegyész, ahol az itthoni elhelyezkedés is biztosított - írja a tanulmány.

Beke Dániel

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK