Főként a húsokat, a zöldségeket és a gyümölcsöket érinti a fokozott élelmiszer-ellenőrzés, melyet az ünnepek alatt vezetnek be országszerte. A szakemberek vizsgálják majd az alapanyagokat, a szállítást, a feldolgozást és a késztermékeket is.

Fokozott élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket kezdenek a szakemberek november 20-tól annak érdekében, hogy az ünnepek közeledtével, az emberek biztonságosan fogyaszthassák az élelmiszereket - jelentette be Süth Miklós országos főállatorvos pénteken, sajtótájékoztatóján.

A fokozott ellenőrzések 2007. január 5-éig tartanak majd. Ez idő alatt a szakemberek több tízezer élelmiszertételt vizsgálnak meg. Az ellenőrzések többletforrást nem igényelnek, azt az állat- és növényegészségügyi szolgálat éves, rendes költségvetéséből fedezik.
       
Az ellenőrzés részleteiről szólva Süth Miklós közölte: nemcsak az állat- és növényegészségügyi hatóság, valamint az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet szakemberei végzik majd az ellenőrző vizsgálatokat, hanem bevonják a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint a Gazdasági Versenyhivatal, esetenként akár a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait is.
   
Az ellenőrzések célja, hogy vizsgálják az élelmiszereket a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig. Ellenőrzik az alapanyagok előállítását, a szállítást, a feldolgozást és a kiskereskedelmi forgalomba kerülő késztermékeket is.
   
A szakértők nagy figyelmet fordítanak többek között a halak, a pulyka, a sertéshúsok, a húskészítmények, továbbá a zöldségek, gyümölcsök, különösen a déligyümölcsök minőségének vizsgálatára és ellenőrzésére. Kiemelten akarnak eljárni a feketegazdaságban tevékenykedőkkel szemben.  
   
Az országos főállatorvos szerint az élelmiszer-biztonság tekintetében, a jó európai középmezőnyben vagyunk. Mikrobiológiai szempontból a kifogásolási arány néhány százalékos, toxikológiai szempontból ennél is alacsonyabb értékű, azaz néhány tizedszázalékos, míg radiológiai kifogásra az utóbbi években nem volt példa.
   
Minőségi kifogás a magyar termékek ellen átlagosan 10-12 százalék szokott lenni. Az ellenőrök elsősorban a fehérjetartalmat, a szénhidrát-mennyiséget, a termék tömegét és a címkézést, azaz a vásárlók tájékoztatását kritizálják. Nagyon gyakori a hibás jelölés, ez az áruk 10-15 százalékát érinti általában.
   
Süth Miklós jelezte: az állat- és növényegészségügyi hatóság együttműködik a szakmai szervezetekkel, példaként említette a Vágóállat- és Hús Terméktanácsot, a Hússzövetséget, valamint a Hús Céhet. A vizsgálatok eredményéről először november végén, majd december közepén és a jövő év elején számolnak be - közölte az országos főállatorvos.

Az MTI kérdésére válaszolva Süth Miklós, illetve Gólya Gellért főosztályvezető-helyettes, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat vezetője közölte: az állategészségügyi hatóság és az élelmiszerbiztonságért felelős minisztériumi szervezet éves költségvetése az idén 16 milliárd forint, a Növény és Talajvédelmi Szolgálaté pedig meghaladja a 6 milliárd forintot.