A Fidesz elfogultsággal vádolja az OVB-t

2006.11.22. 11:22

A Fidesz szerint az OVB politikailag elfogult döntést hozott, amikor négy kérdést elutasított a Fidesz hét népszavazási kezdeményezése közül. Áder János közölte: a döntések miatt az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzéki párt.

"Az Országos Választási Bizottság (OVB) politikailag elfogult, szakmailag elfogadhatatlan döntést hozott" - jelentette ki szerdán Áder János, a Fidesz országgyűlési képviselője azzal kapcsolatban, hogy a testület hétfői és keddi ülésén csak három kérdést hitelesített a Fidesz és a KDNP hét népszavazási kezdeményezése közül. Az OVB a tandíjfizetésről, a vizitdíjról, a nyugdíjasok munkavállalásáról, valamint a kormány tagjainak felelősségéről megfogalmazott kérdéseket utasította el.

Áder János közölte, hogy a Fidesz 15 napon belül, a nem hitelesített kérdések ügyében az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul. A politikus hozzátette: az elmúlt egy évben az OVB minden beadványukat elutasította, miközben ezek közül 12 esetben ellenkező döntést hozott a Legfelső Bíróság.

A tandíjról szóló népszavazási kezdeményezést arra hivatkozva utasította el a testület, hogy az szerepel a kormányprogramban, így erről nem lehet népszavazást tartani. Áder erre reagálva elmondta: a kormányprogramban csak az utólagos képzési hozzájárulásról volt szó, miközben a Fidesz kérdésében a tandíj kifejezés szerepel. A nyugdíjasok munkavállalása kapcsán az OVB azt kifogásolta, hogy a kérdés pontatlan. A Fidesz szerint viszont ebben az esetben a jelenlegi szabályozás is az, mivel arra hivatkozva tették fel a kérdést.

A vizitdíj kapcsán az OVB azért vétózta meg a kérdést, mert az a költségvetéssel kapcsolatos, ilyen témában pedig nem lehet népszavazást kiírni. Áder szerint viszont annak ellenére, hogy közvetve tiltott tárgykörhöz kapcsolódik a kérdés, külön kellett volna mérlegelnie az OVB-nek. A kormány tagjainak felelősségével kapcsolatban pedig Áder elmondta: kíváncsian várják az Ab döntését, mert ebben a témában eddig még nem születtett állásfoglalás. Ebben a kérdésben azzal indokolta a vétót az OVB, hogy a népszavazás eredményessége esetén módosítani kéne az alkotmányt.

Áder állításaival kapcsolatban az [origo] megkereste Szigeti Pétert, az OVB elnökét, is, aki elmondta ugyan a véleményét, de azt kérte, a megjelenés előtt küldjük el neki a szöveget. Miután megkapta, Szigeti azt jelezte, visszavonja nyilatkozatát, azt tekintsük magánbeszélgetésnek.

A két ellenzéki párt október 24-én nyújtotta be a reformokról szóló népszavazási kezdeményezését a testülethez. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a párt október 23-i nagygyűlésén jelentette be, hogy a tandíj, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében ügydöntő népszavazást kezdeményeznek. A Fidesz ezt azzal indokolta, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon az emberek nem szavazhattak a valóság ismeretében, ezért most meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy szabadon döntsenek a jövőről, a reformokról.

Nyárra tolódhat a népszavazás

Kolláth György alkotmányjogász szerint ugyan esély van rá, hogy az Alkotmánybíróság módosít valamelyest az OVB által hitelesített és elvetett kérdések arányán, de azt kizárta, hogy ne legyen legalább egy kérdés, ami kiállja az alkotmányossági próbát.

Az alkotmányjogász szerint természetesen lehet egyetlen kérdésről is népszavazást kiírni, ez csupán politikai döntés kérdése. Több hitelesített kérdés esetén azonban több aláíróív, majd pedig több szavazólap áll az emberek rendelkezésére, akik akár azt is megtehetik, hogy bizonyos kérdéseket válasz nélkül hagynak, ezekben eredménytelen lesz a szavazásuk.

A népszavazási procedúra menetrendjét Kolláth a következőképpen vázolja fel: várhatóan januárban kezdi vizsgálni a kérdéseket egyenként az Alkotmánybíróság, döntés körülbelül tavasszal lehet a kérdések kapcsán. Ezt követően kezdhetik meg az ellenzéki pártok aktivistái begyűjteni a szükséges kétszázezer aláírást, majd az Országgyűlés - Kolláth szerint valószínűleg a nyárra - kiírja a népszavazást.

A rendszerváltás óta 11 alkalommal volt ügydöntő népszavazás Magyarországon, de ebből csak három alkalommal lett eredményes a voksolás. Ezek voltak a négyigenes népszavazás, a NATO-, valamint az EU-csatlakozásról kiírt referendum. "Ezeknek volt értelme és így volt eredménye is, a többinek nem" - fogalmazott Kolláth. Az érvényes és eredményes népszavazáshoz ugyanis vagy a szavazópolgárok ötven százalékának részvétele, vagy az összes szavazni tudó (több, mint 8 millió állampolgár) legalább egynegyedének igen szavazata szükséges. Kolláth szerint ugyanakkor nyári meleg is távol tarthatja az urnáktól a szavazókat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK