Két éve akarnak beszélni az új móri tanúk

2006.11.24. 17:54

Évek óta próbálja elmondani a hatóságoknak információit az a két tanú, akiket a Fővárosi Bíróság szerdán hallgatott meg először a móri vérengzés büntetőperében. Vallomást csak akkor tennének, ha a hatóságok előbb garantálnák védelmüket, az ügyészség azonban alkukötés előtt konkrétumokat szeretne. A tanúk viszont az életüket féltik - véli jogi képviselőjük, aki szerint a két férfi inkább vállalja a hamis tanúzást, mint a rendőri védettség nélküli vallomástételt.

Több mint tízszer beszéltek már különböző hatóságok azzal a két tanúval, akik szerdán a bíróság előtt azt állították, tudják, kik a móri vérengzés valódi elkövetői - mondta az [origo]-nak a tanúk segítőjeként eljáró jogi képviselő. A név nélkül nyilatkozó ügyvéd szerint ügyfelei az elmúlt két évben mindent megtettek azért, hogy valamilyen hatóságnak elmondhassák, amit tudnak, de hiába beszélt velük a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Nemzeti Nyomozó Irodán át számtalan szerv, egyik esetben sem jutottak el a megállapodásig.

A két tanút az ügyben szerdán idézték be először a Fővárosi Bíróságra, és ott arra is figyelmeztették őket, hogy hamis tanúzást követnek el, ha az általuk ismert fontos tényeket elhallgatják. Ennek ellenére ők ragaszkodtak ahhoz, hogy csak akkor beszélnek, ha a rendőrség garantálja védelmüket. "Inkább bevállalnak 2-4 év börtönt hamis tanúzásért, mint hogy aztán kapjanak valami mást" - mondta jogi képviselőjük, utalva arra, hogy szerinte a nyolc ember megölésével végződő móri bankrablás ügyében a tanúk élete is komoly veszélybe kerülhet.

A jogi képviselő az [origo]-nak elmondta, hogy ügyfelei immár lassan 3 éve előzetes letartóztatásban, méghozzá a büntétés-végrehajtási szabályok szerinti legszigorúbb őrizetben vannak. Egyikük magyar, másik szlovák állampolgár, az ügyvéd szerint előbbit vagyon elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével, utóbbit csalással gyanúsítják. Egyiküknek köze van egy olyan Mór környéki céghez, amelynek egy alkalmazottja a 2002-es bankrablás előtt fél órával a vérengzés helyszínén banki tranzakciót bonyolított le - mondta el az ügyvéd.

Ez azért fontos, mert a tanúk a szerdai bírósági meghallgatáson arról beszéltek, hogy a vérengzés hátterében nem is bankrablás, hanem egy orosz pénzintézetekkel összefüggő biztosítási csalás állt. Az egyik tanú szerdán a bíróság előtt azt mondta, a rablás napján egy biztosítási csalás összege folyt volna be Oroszországból, és azért épp május 9-re időzítették a bankrablást, mert ez a nap ünnepnap volt Oroszországban, így a magyar banki dolgozók a tranzakciót nem tudták volna ellenőrizni, egyeztetni orosz kollégáikkal.

Csapdahelyzetben vannak

A két tanú egyelőre konkrét részleteket nem akar elárulni, a vallomásért a rendőrség által garantált védelem mellett az ellenük folytatott ügyben tisztességes, méltányos eljárást, illetve büntetésük enyhítését kérte. Amennyiben információik segítségével a rendőrség kézre keríti a móri bankrablás valódi tetteseit, úgy természetesen a 25 millió forintos nyomravezetői díjra is igényt tartanak - mondta az [origo]-nak jogi képviselőjük.

Az ügyvéd szerint ügyfelei csapdahelyzetben vannak, hiszen beszélnének, de félnek a következményektől, és védelmet kérnek, de tudják, hogy azt a bíróság nem adhatja meg. A bíróságnak ugyanis nincs hatásköre a rendőrségi védelem vagy más kérések teljesítésére, a megállapodás csak a tanúk és az illetékes hatóság között jöhet létre. Ehhez azonban a hatóságnak - legfőképpen az ügyészségnek - kellene kezdeményeznie - véli az ügyvéd, aki szerint ügyfelei már rengetegszer próbáltak tárgyalni a hatóságokkal. "Én voltam velük úgy az ügyészségen, hogy ott a meghallgatás vezetője közölte, a móri ügyről nem kíván egy szót sem hallani" - mondta, hozzátéve, hogy az ügyészség hivatalból is kezdeményezhetné a párbeszédet a tanúkkal.

Az ügyészség konkrétumokat akar

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője ugyanakkor csütörtökön az [origo]-nak azt mondta, hogy amíg a tanúk részéről nem érkezik hivatalos kérés az ügyészségre, addig az ajánlatról semmit nem tudnak mondani. Pénteken a szóvivő már megerősítette, hogy ilyen megkeresés eddig nem érkezett hozzájuk. Mint mondta, az ügyészség a bizonyítékokat folyamatosan értékeli, és mindig megteszi a szükséges lépéseket, de ahhoz, hogy valaki alkupozícióba kerüljön, először valami konkrétumot kell mondania.

Az egyik tanú egyébként már a szerdai meghallgatáson megemlített egy vélhetően az ügyhöz kapcsolódó nevet, amikor a bíró arra kérte, hogy legalább egy konkrétumot mondjon. A tanúk segítőjeként eljáró jogi képviselő az [origo]-nak azt is hangsúlyozta, hogy ügyfeleik csak akkor kérik az információkért feltételnek állított garanciákat, ha az információkról kiderül, hogy valósak. Az ügyvéd ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ő nem tudja, mi a tanúk által felajánlott információk valóságtartalma.

Visnovitz Péter

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK