A lompos magyarokat győzködnék az országimázsról

2006.11.29. 11:02

Az országimázsnak igaznak is kell lennie - a reklám nyelvén: hiába jó a kommunikáció, ha nincs mögötte jó termék - ez volt a Magyarországnak szóló fő üzenete egy országimázs-építésről szóló konferenciának. Egy szakember szerint először valószínűleg a magyarokat kell meggyőzni a saját különlegességükről, csak ezután következhet a külföld. A jótanácsokat összegyűjtöttük; olvasóinkat pedig arra kérjük, írják meg, miből lehet magyar imázst építeni.

"Ahol két magyar van, háromfelé húznak", "sírva vigad", "a jég hátán is megél" - néhány, a magyarokra vonatkozó mondat a közhelyszótárból, melyet az országimázs-építésről szóló keddi konferencia szervezői gyűjtöttek össze. A DEMOS Alapítvány a konferencia szervezésével segítené, hogy Magyarország vessen véget annak a "megosztottságnak és lúzerségnek", ami szerintük jellemzi az országot évszázadok óta.

Az országimázs az állampolgárokhoz kötődik, amit mindenki magáénak érez, nem a kormányhoz; minden Magyarországot népszerűsítő szlogennek, reklámnak igaznak is kell lennie - sorolták a reklámszakemberek és kutatók a hatásos országreklám titkát a konferencián. A jól felépített országimázs szerintük nemcsak a turisták idecsábítására jó, hanem a gazdasági növekedésre is hat és fellendíti a kultúrát és tudományos életet is.

"A magyaroknak ki kell dolgozniuk, mi az, amit a sajátjuknak éreznek" - fogalmazott az [origo] kérdésére Jeremy Hildreth marketingtanácsadó, a konfrencia egyik előadója, aki jelenleg Lengyelország országimázsának építésén dolgozik. Ki kell jutni abból a skatulyából, hogy Magyarország épp olyan, mint a volt keleti blokk bármelyik országa és megtalálni, mi az, amiben a magyarok különlegesek és érdekesek. A külvilágot pedig meg kell tanítani arra, hogy a "magyar" szónak jelentése van, és vannak mögötte értékek - sorolta Jeremy Hildreth.

Az előadók szerint országimázst nemcsak a híres építményekre, sportolókra, művészekre vagy a történelemre lehet építeni, hanem például a humorra is. Az egyik szakember azt mondta: Magyarország elég jól áll a Nobel-díjasok számát tekintve, csak éppen eleget kellene nekik ahhoz fizetni, hogy vissza is térjenek külföldről.

Fáradtak, lomposak, pesszimisták

A konferencián többször volt arról szó, hogy a magyarok - Hankiss Elemér, a "Találjuk ki Magyarországot" mozgalom vezetőjének szavaival - "fáradtak, lomposak és pesszimisták", és minderre igazi "panaszkultúra" épült. Hankiss szerint ezer lehetőségünk van, de hiányzik az együttműködés és a társadalmi akarat.

Jeremy Hildreth az [origo] a magyar pesszimizmusra vonatkozó kérdésére azt mondta: ez nem egyedülálló probléma, hanem a volt keleti blokkra általában jellemző. "Nemrégiben Litvániában jártam egy reklámügynökségnél. Az egyik ott dolgozó hölgytől megkérdeztem, mivel reklámozná országát a turistáknak, mire visszakérdezett: ugyan miért akarna reklámozni, amikor úgysem jön senki Litvániába" - mondott egy példát a marketingszakember, hozzátéve, hogy Lengyelországban is most kezdik felismerni a pozitív önkép fontosságát.

Hildreth szerint Magyarországon elsőként egy hazai programra lenne szükség: egy olyan kampányra, ami meggyőzi a magyarokat egy jó imázs kiépítésének fontosságáról. Csak ezután, vagy legfeljebb ezzel párhuzamosan jöhet a külföldi kampány. Szerinte egyébként mindenki szívesebben érzi magát jól, mint rosszul, tehát a motiváció biztosan nem hiányzik Magyarországon sem.

Misztikus kép

A kormányok és különböző szervezetek nem egyszer próbálkoztak Magyarország népszerűsítésével külföldön - többnyire kevés eredménnyel. (Emlékezetes az Orbán-kormány alatt, 2000 és 2002 között működő Országimázs Központ, amelynek ügyében a Fővárosi Főügyészség utóbb minden vádat elejtett, de korábban a KEHI és az ÁSZ jelentései is felelőtlen költekezést és jogszabálysértéseket tártak fel.)

A legutóbbi próbálkozás a Magyar Turizmus Rt. kampánya, melyben magyar tudósokkal reklámozzák hazánk szórakoztató képességét. A szlogen: "Let us entertain you", "Hungary: Talent for entertaining" (Engedd, hogy szórakoztassunk, Magyarország: tehetség a szórakoztatásban).

2004-ben a gazdasági tárca próbálkozott egy átfogó programmal, amely a turizmust fejlesztette volna. A stratégia szerint a klasszikus magyar kínálat - ilyen Budapest, a Balaton, az egészségturizmus, a gasztronómia - mellett eddig ki nem használt adottságokra kell fektetni a súlyt, hogy Magyarország minél több látogatót csábítson. "A misztikum mint hungarikum - egyelőre kihasználatlan" - olvasható az anyagban, amely szerint a "misztikumra épülő marketing" az egyik legnagyobb lehetőség a magyar turizmus előtt. "Számos ismert vagy kevéssé ismert történet és legenda mesél arról, hogy hazánk különleges ország. Ezt a különlegességet kell a promócióban felhasználni" - fogalmaz az anyag. "El kell jutnunk oda, hogy hazánkról kialakuljon egyfajta misztikus kép is". A program megvalósításáról azonban nem hallani.

Wirth Zsuzsanna

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK