Elhibázott lépésnek tartja az általános ombudsman helyettese a környezetvédelmi tárca által tervezett leépítéseket: Takács Albert szerint takarékosságra hivatkozva nem lehet leépíteni, miközben egyre több a környezetvédelmi probléma. A zöld tárca közel 400 alkalmazottat küldene el januártól, a legtöbbet az Országos Meteorológiai Szolgálattól, ami az intézmény vezetője szerint okozhat nehézségeket.

A környezetvédelmi tárcánál tervezett leépítések során az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) bocsátanák el a legtöbb alkalmazottat, összesen 58-at. Januártól így 212-en dolgoznának annál az intézménynél, ahol Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter vizsgálatot is indított az öt halálos áldozattal járó augusztus 20-i viharpánik után. A vizsgálat ugyan az OMSZ felelősségét nem állapította meg, de Dunkel Zoltán, az OMSZ vezetője szerint a későbbiekben valószínűleg nehezen tudják majd azt a munkát teljesíteni 3 fővel, amit korábban négyen végeztek.

A leépítések során elbocsátják többek között a kékestetői meteorológiai állomás teljes, ötfős személyzetét is. Dunkel az [origo]-nak elmondta: mindez nem jelenti azt, hogy lakat kerül az állomásra, az obszervatóriumot valószínűleg vállalkozásba adja majd ki az OMSZ. Várhatóan csökken a többi, összesen 29 állomás alkalmazottainak száma is. Több helyen pedig a meteorológusok helyett számítógépek rögzíthetik majd az adatokat.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint viszont indokolt a leépítés. A tárca egy neve elhallgatását kérő munkatársa az [origo]-nak azt nehezményezte, hogy miközben a legtöbb európai országban a számítógépek rögzítik a meteorológiai adatokat, addig Magyarországon még olyan személyi észlelőket alkalmaznak, akik magaslatokon állva figyelik az időjárást. Dunkel Zoltán erre mindössze annyit mondott: emberekre mindenhol szükség van, mivel többek között az automatákat is csak ők tudják üzemeltetni.

A minisztérium januártól alkalmazottainak 23 százalékát bocsátja el, csaknem 400 főt. A minisztériumon kívül embereket küldenek el az OMSZ-től, a környezetvédelmi felügyelőségektől és a nemzeti parkoktól. A leépítés a kormány által elrendelt takarékossági intézkedés része. R. Bakonyi Ágnes, a minisztérium szóvivője szerint csak a felesleges kapacitásokat és a párhuzamosságokat számolják fel. A szóvivő szerint többek között nincs szükség annyi laboratóriumra, mint amennyi a hatósági feladatokat ellátó környezetvédelmi felügyelőségnél működik.

Az elbocsátásokat a környezetvédelmi civil szervezetek - Védegylet, WWF, Magyar Természetvédők Szövetsége - mellett kifogásolta Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Lenkovics korábban az [origo]-nak elmondta: a környezetvédelmi hatóságok kevesebb emberrel képtelenek lesznek fellépni a szennyezések ellen, mivel már a jelenlegi kapacitásuk miatt sem képesek erre. (Az ombudsman egy konkrét ügy kapcsán szeptemberben emiatt el is marasztalta a zöldhatóságot. A részleteket itt olvashatja.)

A karcsúsításokat a környezetvédelmi bizottság múlt heti ülésén kritizálta Takács Albert helyettes ombudsman is. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese elmondta: takarékosságra hivatkozva nem lehet leépítést végezni a környezetigazgatásban, miközben az ország évről-évre egyre több környezetvédelmi feladattal szembesül. Takács szerint ezért nem elbocsátásokra, hanem a környezetvédelmi állami apparátus bővítésére van szükség.

A nemzeti parkok közül, a hortobágyitól és a bükkitől küldik el a legtöbb embert, összesen 12-12-öt. A legdrasztikusabb változás azonban, hogy januártól az Őrségi Nemzeti Parkot összevonják a balaton-felvidékivel. A civil szervezetek szerint ez pedig a védett terület leértékeléséhez vezethet. A zöldek szerint a környezetvédelmi feladatok ellátását, valamint az önkormányzatokkal és a civilekkel való együttműködést csak a helyszínről irányítva lehet garantálni. Az összevonást a tárca az [origo]-nak azzal indokolta, hogy az őrségi a legfiatalabb és a legkisebb nemzeti park, az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban nem volt jó ötlet a létrehozása.

Szabó András