A reklamáláshoz szükséges bátorságra, tudatos vásárlásra is nevelik a 13-14 éves diákokat tíz iskolában decembertől. A fogyasztóvédelem oktatásához készült segédanyagot csütörtökön nyilvános tanórán próbálták ki, ahol a gyerekek játékos feladatokon keresztül tanultak az egészséges táplálkozásról. A tanulók valódi élelmiszerekkel bevásárlást imitáltak, és a gyakorlat során észre kellett venniük: egyes termékek szavatossági ideje lejárt.

"Nem azt kell megvenni a boltban, amit el akarnak sütni nekünk, hanem azt, amit mi szeretnénk" - summázta az egyik budai általános iskola diákjai előtt a tudatos vásárlás lényegét Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) ügyvezető elnöke, mielőtt elkezdődött volna az új, fogyasztóvédelmi oktatási segédanyag próbatanítása csütörtök délelőtt.

Decembertől tíz iskolában próbálják ki országszerte ezt a 13-14 éves diákok számára készült segédletet, amely ingyenesen rendelhető, bár egyelőre csak 500 példány készült belőle. A könyv öt témával foglalkozik: a bolti-piaci vásárlással és panaszorvoslással, az élelmiszerekkel, az online vásárlással, a mobiltelefonálással és a reklámmal. A kiadvány elsősorban a tanároknak szól, feladatötleteket ad fogyasztóvédelemmel foglalkozó órákhoz, amelyeket az OFE szerint a biológia, a médiaismeret, a kémia tantárgyba lehet beilleszteni az osztályfőnöki foglalkozások mellett. A kiadványban többek között néhány szituációs játék is található. Van, amelyikben azt kell eldönteni, reklamáljon-e a fiú, ha romlott tejet sóznak rá a boltban vagy az akciósnak feltüntetett üdítőt az eredeti, magasabb áron ütik be a kasszában.

A próbatanítás helyszínén, a Csik Ferenc Általános Iskolában a diákok nem voltak kezdők, néhány órájuk volt már hasonló témában. A faliújságra az egészséges táplálkozással - ami szintén része a tananyagnak - kapcsolatos cikkeket és közmondásokat gyűjtöttek. Bár elméletben már sokat tanultak a témáról az iskolások, például habozás nélkül meg tudták válaszolni a kérdést, hogy miért kell egészségesen táplálkozni, a tanárnő kérdésére többen bevallották, hogy aznap egyáltalán nem reggeliztek. A táblára ezután fölkerült az ismert mondás: reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint egy koldus.

Később a gyerekek azt a - segédanyagban is javasolt - feladatot kapták, hogy írják le: mit, mikor, kivel ettek tegnap, és ki készítette az ételt. A következő gyakorlatban a diákok bevásárlást imitáltak. A tanteremben különféle élelmiszereket készítettek elő az egyik asztalon, ezek közül kellett kiválogatni a csoportokban dolgozó tanulóknak egészséges ételeket, olyan termékeket, amelyeket nem vennének meg, valamint jellegzetesen magyaros készítményeket. A feladat megoldása során külön kosárba gyűlt a zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű kenyér, másik kupacba a lejárt szavatosságú tejföl és méz, a harmadikba pedig fokhagyma és pirospaprika. Házi feladatként a tanárnő arra kérte a diákokat, állítsanak össze egy hétre szóló egészséges étrendet.

Óra után az [origo] által megkérdezett iskolások elmondták, hogy szeretik ezeket az órákat. A diákok között akadt olyan, akivel a szülei otthon is beszélgettek a fogyasztóvédelemről, de a többség inkább csak az iskolában hall erről. Az egyik lány elmesélte, hogy ő kifejezetten a tanultak miatt szokott le a kólaivásról.  

A Nemzeti Alaptanterv előírja a fogyasztóvédelmi oktatást, szerveztek hasonló kurzusokat korábban is, de az új kiadvány egyik szerkesztője, Benkőné Di Giovanni Rita szerint a felsős korosztály eddig kimaradt. Az OFE elnöke például beszámolt arról, milyen eredménnyel járt az óvodásoknak tartott fogyasztóvédelmi foglalkozás. "Kimentünk velük a piacra, és utána elkezdték követelni a szüleiktől, hogy számlát kérjenek a cipőről" - jegyezte meg Garai István. Az új segédanyaggal kapcsolatos tapasztalatokat konferencián beszélik majd meg, és ezek figyelembevételével bővítik majd újabb témákkal.

Janecskó Kata