Nem kell megijedni a tüntetésektől és a globalizációtól - ajánlották Gyurcsány Ferencnek a felszólalók a Demos Alapítvány rendezvényén, amelyen a kormányfő Angliából ideológiai, Németországból gyakorlati jó tanácsokat kapott. Gyurcsány konszenzusos rendszert építene Magyarországon.

Konszenzusos politikát szeretne Magyarországon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, csakhogy ehhez három alappillért mindenkinek el kellene fogadnia - derült ki a Demos Alapítvány csütörtöki rendezvényén, amelyen a kormányfő mellett felszólat Matthias Platzeck, Brandenburg tartományi miniszterelnöke, és Patrick Diamond, a londoni Policy Network igazgatója is.

Gyurcsány a politikai-társadalmi kiegyezés feltételeként három olyan, szerinte mozdíthatatlan pillért nevezett meg, amelyből legalább egyet a mai ellenzék biztosan nem fogadna el. A "magyar modellnek" a kormányfő szerint az erős gazdaságon (ennek alapfeltétele a költségvetési egyensúly), a nagy elosztórendszerek (oktatás, egészségügy) szolgáltató iparrá alakításán és az állami működés minőség és teljesítmény szerinti kontrollján kell alapulnia.

Mindhárom felszólaló abból az alapvetésből indult ki, hogy az európai szociáldemokraták előtt álló legnagyobb kihívás egyszerre elfogadni a globalizáció realitását és megpróbálni ellensúlyozni az ebből fakadó egyenlőtlenségeket. Ez a politika vezetne el egy, a skandináv országok berendezkedéséhez hasonló társadalmi rendszerhez, amely sikerrel egyezteti össze a gazdasági versenyképesség és a szociális biztonság igényét.

Patrick Diamond szerint a szociáldemokratáknak a hagyományos baloldaliakkal és a neoliberálisokkal egyaránt szembe kell menniük. Előbbiek ugyanis a biztonságot féltve korlátozni akarják a globalizáció hatásait, utóbbiak viszont a versenyképesség érdekében csökkenteni akarják a szociális kiadásokat.

Diamond szerint világos, hogy a globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei - az Egyesült Királyságban idén érte el a felsővezetők átlagos fizetése a fizikai munkások bérének százszorosát -, de a kormányoknak épp az a legfontosabb feladatuk, hogy korlátozzák "a győztes mindent visz" elv korlátlan érvényesülését.

Ezt a célt egy állam négy elv alkalmazásával érhetik el. Küzdenie kell a szegénység ellen, mindenkinek a lehető legmagasabb szintű oktatást kell nyújtania, védenie kell a leggyengébbeket (gyerekek, idősek) és az előző három szempontot figyelembe véve kell korlátoznia a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Mindezekhez azonban források kellenek, tehát dinamikusan fejlődő gazdaságra van szükség.

Hogy ezeket az elveket a gyakorlatban is meg lehet valósítani, azt Matthias Platzeck próbálta bizonyítani. A brandenburgi miniszterelnök szerint Kelet-Németország sokban hasonlít Magyarországra, az utolsó ötven évben ugyanazt az utat járta be, és 2004-ben, amikor a Schröder-kormányzat munkaerő-piaci és szociális reformokat vezetett be, a szociáldemokraták a tömegtüntetések miatt csak erős rendőri biztosítással mertek választási gyűlést tartani a tömegtüntetések miatt.

Schröder ma már nem kancellár, de már a legtöbben elismerik, neki volt igaza - mondta Platzeck, emlékeztetve arra, hogy a lélektani négymillió alá csökkent a munkanélküliek száma, és évi két százalékra emelkedett a gazdasági növekedés. Az SPD-ben ma is vita folyik erről, de Platzecknek meggyőződése, hogy a szociáldemokratáknak a cselekvő, gondoskodó állam mellett kell kiállniuk.