Megsértette dolgozói személyiségi jogait a Vodafone Zrt., amikor mobiltelefonjaik segítségével nyomon követte, merre járnak a nap 24 órájában. A csütörtökön meghozott másodfokú, meg nem fellebbezhető ítélet szerint a cégnek nyilvánosan el kell ismernie, hogy hibázott. A bíróság azt is kimondta, hogy a mobilcég mellett korábban tanúskodó emberek vallomása nem lehet meggyőző erejű, mivel ők még mindig a vállalat alkalmazottai, ezért nem érdektelen tanúk.

Jogellenes volt, hogy a Vodafone Zrt. hónapokon át figyelte, merre járnak alkalmazottai a nap 24 órájában, hétvégén is, azok tudta és beleegyezése nélkül - mondta ki csütörtökön a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, jogerőre emelve az elsőfokú ítéletet. A személyiségi jogi pert a mobilcég egyik vezető beosztású dolgozója, az értékesítési csatorna igazgatója indította néhány beosztottjával együtt azután, hogy megtudta: munkáltatója rajtuk tesztelte a flottakövetési szolgáltatást, amely lényegében azt jelenti, hogy a telefonok segítségével rögzíteni lehet, hol tartózkodik a tulajdonosuk. A rendszer szélességi és hosszúsági fokok koordinátái szerint jelezte, hol vannak a dolgozók az adott időpontban, és az adatokat rögzítette, térképen is.
 
A Fővárosi Bíróság júniusban úgy döntött, hogy a Vodafone Zrt. ezzel jogellenesen kezelte alkalmazottai személyes adatait. Az ügy azért került tovább másodfokra, mert az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A mobilcég szerette volna bebizonyítani, hogy nem követett el jogsértést, a felperesek pedig egyes részletkérdésekben nem értettek egyet az ítélettel.
 
A Vodafone a perindítás előtt a felperesek ügyvédi felszólításai ellenére is határozottan tagadta, hogy a nyomkövetést aktiválta volna a mobilokon, majd a perben ezt már elismerte, és azzal védekezett, hogy a szolgáltatás teszteléséről tudniuk kellett az érintetteknek, ha pedig nem így történt, az a pert indító értékesítési igazgató hibája.

A cég kereskedelmi igazgatója tanúvallomásában azt mondta: a tesztelés elkezdése előtt, még 2005 júliusában értekezletet hívott össze, ahol jelen volt az említett igazgató is, aki így értesült a flottakövetés elindulásáról, és hozzá is járult ahhoz. A kereskedelmi igazgató szerint az ő feladata lett volna, hogy a beosztottjait, köztük a többi felperest tájékoztassa a fentiekről.

A dolgozók mindvégig azt állították, hogy ilyen értekezlet nem volt, de a cég a kereskedelmi igazgatón kívül annak beosztottjait is felsorakoztatta tanúként, és ők ennek az ellenkezőjét vallották. Az első fokon eljáró bíró a tanúvallomások alapján azt találta bizonyítottnak, hogy a felperes részt vett az értekezleten.
 
Ezt az álláspontot írta felül a másodfokú ítélet, amelyet a felperesek erkölcsi elégtételnek tekintenek. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis azt állapította meg, hogy egyáltalán nem volt ilyen értekezlet - szemben a cég alkalmazottjainak vallomásaival. Az indoklás szerint valamennyi tanú - köztük a vállalat kereskedelmi igazgatója is - az alperes alkalmazottja, ezért nem lehet érdektelen tanúként tekinteni rájuk, és a vallomásaik különben is ellentmondásosak voltak. Az Ítélőtábla indokolásában kiemelte, hogy a kereskedelmi igazgatót terheli egyszemélyi erkölcsi felelősség a jogsértések megtörténtéért
 
Ez a változás nem érinti a per gyakorlati következményeit a cégre nézve, azok maradtak az első fokon kiszabottak. A vállalatnak nyilatkozatban kell majd elégtételt adnia volt dolgozói számára, amelyben sajnálkozását kell kifejeznie a történtek miatt, bocsánatot kell kérnie a felperesektől és ki kell jelentenie azt, hogy a jövőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hasonló jogsértések ne ismétlődhessenek meg. A bíróság emellett eltiltotta a Vodafone-t a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy törölje rendszeréből az adatokat. Az ítélet jogerős, azzal szemben fellebbezésnek hely nincs.
 
A felperesek elégedettek a másodfokú ítélettel, amely ellen már nincs helye fellebbezésnek. "Csak győzött az igazság" - mondta a pert elindító igazgató. Szerettük volna megkérdezni a Vodafone Zrt-t is, hogyan értékelik a másodfokú ítéletet, de a vállalat illetékese közölte: csak az írásos ítélet kézhezvétele után nyilatkoznak. A cég egyébként korábban úgy nyilatkozott: álláspontjuk szerint a flottakövetési rendszer terheléses tesztjének célja annak ellenőrzése volt, hogy a rendszer képes-e nagyobb számú gépjármű hozzávetőleges helyzetének egyidejű meghatározására, és nem a munkatársak megfigyelésére irányult.

Janecskó Kata