Kevés lehet a füstölgő cégek megbélyegzése

2006.12.13. 11:42

Jelentősen átalakult két év alatt a környezetet legjobban szennyező üzemek listája. Ennek oka a környezetvédelmi tárca szerint az, hogy korábban többen is pontatlan adatokat adtak. Két éve nem szerepelt a toplistán a jelenleg dobogós Dunaferr sem, amelyet évente félmilliárd forintra büntetnek a környezetvédelmi hatóságok. Az [origo] által megkérdezett környezetvédelmi jogász szerint a lista közzététele hasznos, ahhoz azonban kevés, hogy megelőzzék a bajt.

A műtrágyát előállító Pétfürdői Nitrogénművek, a Dunaferr és az Oroszlányi Vértesi Erőmű terheli legjobban a környezetet - derül a ki Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által összeállított listából, amely a 96 legszennyezőbb hazai ipari létesítményt sorolja fel. A káros anyagokat eregető üzemek listáján főként vegyiparral és energetikával foglalkozó üzemek szerepelnek. A környezetvédelmi tárca honlapján olvasható tanulmány szerint a legszennyezettebb megye Veszprém, ezt követi Komárom-Esztergom, Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

A környezetet terhelő üzemek listáját, vagyis az EPER-t (European Pollutant Emission Register- Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszter) minden uniós tagországnak közzé kell tennie. Magyarország másodszor készít el ilyen összeállítást, a szennyezők toplistáját először 2004-ben tették közzé. Azóta azonban némileg változott a sorrend. Nám Andrea, a környezetvédelmi minisztérium osztályvezetője az [origo]-nak elmondta: a változás oka, hogy korábban önkéntesen küldték a gyárak az adatokat, így többen pontatlan mutatókat adtak át, néhányan pedig egyáltalán nem közölték az adataikat.

A korábbi toplistán nem szerepelt többek között a Dunaffer sem, amely jelenleg 558 szennyező egységével (azért az "egység" kifejezés szerepel a listán, mert a levegő-, a talaj-, és a vízszennyezést nem lehet azonos mértékegységgel összevetni) második a toplistán. Ennek oka, hogy a vasmű jóval több szennyező anyagot bocsát ki, mint amit a jogszabályok megengednek. A Dunaferr így évente közel 500 millió forint bírságot kénytelen fizetni a hatóságoknak.

Lukács Péter, a Dunaferr vezérigazgató-helyettese elismerte, hogy a toplistás második hely nem jelent pozitív reklámot, hozzátette: az óriási kibocsátás az acélgyártás velejárója. Lukács elmondta: A Dunaferr a következő 5 évben 20 milliárd forint értékben hajt végre különféle zöld beruházásokat, annak érdekében, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.

A jelenlegi toplista élén a Pétfürdői Nitrogénművek áll, amely a 2004 évihez képest sokkal jobban terheli a környezetet: az üzem idén 652 szennyező egységgel csúcstartó, míg 2004-ben 42-vel szerénykedett. A Nitrogénművek szerint ennek oka, hogy a környezetvédelmi minisztérium a salétromsavgyártás során keletkező, a globális felmelegedésért is felelős dinitrogén-oxidot is beszámította a cég mutatói közé. Ez az anyag azonban nem szerepel a hazai jogszabályokban, így azzal nem is kéne elszámolni - állítja a cég. A Nitrogénművek szerint a dinitrogén-oxidot 2004-ben még nem számolta a tárca, ez volt az oka annak, hogy akkor hátul voltak a listán.

Bándi Gyula, az EMLA környezetvédelmi civil szervezet elnöke szerint több szempontból is hasznos, hogy nyilvánosságra került a környezetet veszélyeztető cégek sorrendje. A környezetvédelmi jogász szerint a toplista élén álló cégek számára meglehetősen kellemetlen, hogy úgy könyvelik el őket, mint a legnagyobb szennyezőket. Ez valószínűleg arra ösztönzi majd ezeket, hogy minél környezetbarátabb technológiákat alkalmazzanak. A környezetvédelmi jogász szerint a lista támpontot nyújthat majd a hatóságoknak, hogy milyen létesítményekre ügyeljenek jobban.

A civil szervezet vezetője szerint nem biztos azonban, hogy lista révén, a jövőben megakadályozhatók lesznek az olyan környezetvédelmi katasztrófák, mint a törökbálinti petárdagyár 2004-es felrobbanása, illetve a dorogi veszélyeshulladék-égető által okozott vízszennyezés. Bándi szerint ennek oka, hogy a listákan szereplő adatokat a gyárak adják meg, a környezetvédelmi hatóságoknak pedig esélyük sincs arra, hogy mindenkit egyenként ellenőrizzenek. A környezetvédelmi felügyelőségeknél tervezett, az ombudsman által is kifogásolt leépítések után pedig még kevesebb esélyük lesz erre - tette hozzá a környezetvédelmi jogász.

Szabó András

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK