Hármat számolt Magyarországra az EU

2006.12.13. 17:21

Jelentős pénzbírsággal is sújthatja Magyarországot az Európai Bíróság, amiért nem készült el idejében az üvegházhatást növelő gázok kibocsátását szabályozó terv. Az Európai Bizottság már háromszor figyelmeztett arra, hogy a határidő lejárt. A környezetvédelmi tárcánál azt ígérik, januárra elkészülnek.

Az Európai Bizottság kedden küldte el a harmadik és egyben az utolsó figyelmeztetést Magyarországnak, mivel annak ellenére sem nyújtotta be a a globális felmelegedésért leginkább felelős szén-dioxid kibocsátásának mértékét szabályozó, úgynevezett kiosztási tervét, hogy június 30-án lejárt a határidő. Magyarország mellett hasonló figyelmeztetést kapott még Ausztria, Dánia és Olaszország. A Bizottság azóta kétszer is figyelmeztette a tagállamokat, most pedig közölte, ha ezután sem küldik el a terveket, "nincs más választása", mint az Európai Bíróságon eljárást kezdeményezni.

A nemzeti kiosztási terv azt szabályozza, hogy egy ipari üzem (például egy erőmű) mennyi szén-dioxidot füstölhet ki ki évente. Ha a megengedettnél többet szennyezne, akkor egy olyan cégtől kell kvótát vásárolnia, akinek még van fölös kapacitása, mert például hatékonyabb technológiát használ. Brüsszel azért sürgeti a tagállamok terveinek benyújtását, mert azok ismerete nélkül nem lehet pontosan szabályozni ezeknek a kvótáknak a kereskedelmét. Pedig ennek az Európai Unió fontos szerepet szán az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) elismerte, hogy csúszásban van. Az [origo] érdeklődésére azt közölték, a késés legfőbb oka, hogy csak 2006 májusában vált ismertté, ténylegesen mennyi szén-dioxidot bocsátottak ki az egyes cégek. Ekkor derült ki, hogy korábban, a 2005 és 2007 közti időszakra túltervezték a kvótákat, vagyis több szennyezésre adtak engedélyt, mint amennyi ténylegesen a levegőbe került.

A KvVM jelenleg a társadalmi vita során kapott észrevételeket építi be a tervbe. A tárca azt ígéri, január 2-án lezárja a tervezetet, az január 17-én kerül a kormány elé, és még az előtt megküldhetik a bizottságnak, hogy megkezdődne az eljárás a bíróságon.

Barbara Helfferich, a bizottság környezetvédelmi biztosának szóvivője az [origo] érdeklődésére elmondta, a bíróságnak először azt kell megállapítania, hogy Magyarország valóban megsértette-e az irányelvet. Ha ezt megállapítják, és a tagállam még mindig nem tartja tiszteletben a döntést - vagyis nem küldi el a kiosztási tervet -, akkor a bíróság jelentős pénzbüntetést szabhat ki.

"Mindenki nyugodtan füstölöghet"

A környzetvédő civil szervezetek többször jelezték, elégedetlenek a hatályos kiosztással, mert az szerintük jelentős pluszkvótákat adott az ipari vállalkozásoknak. Az Energia Klub számításai szerint 2005 és 2007 közt 21 milliárd forint nyereséghez jutottak azok a cégek, amelyek a valós kibocsátásnál magasabb kvótával rendelkeztek, és a fölösleget értékesítették.

Kardos Péter, az Energia Klub programvezetője szerint Magyarország viszonylag kényelmes helyzetben van, hiszen a kiotói jegyzőkönyvben az 1990-es kibocsátás 6 százalékos csökkentését vállalta, és jelenleg már - köszönhetően a nagyipar leépítésének - 30 százalékkal kevesebbet szennyezünk. Ez azonban azt jelenti - véli Kardos Péter -, hogy nincs nyomás a magyar kormányon, így "mindenki nyugodtan füstölöghet".

Feiler József, a KvVM klímavédelmi és energiaosztályának vezetője az MTI-nek korábban adott nyilatkozatában elismerte, hogy a 2005 és 2007 közötti időszakban a kvótaosztás túlságosan bőkezűnek bizonyult, és azt ígérte, a 2008 és 2012 közti időszakra sokkal szigorúbb tervet készítenek. 

Magyarországon mintegy 250 üzem tartozik az emissziókereskedelmi rendszer hatálya alá (a villamosenergia-termelés, távhőtermelés, a cukorgyártás, az ipari hőtermelés, a vas- és acélgyártás, cement- és mészgyártás, üveggyártás és papírgyártás területéről), amelyek 2008 és 2012 között várhatóan évi 30 millió tonna szén-dioxid kibocsátására kapnak engedélyt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK