Sólyom László szerint a mai Magyarországon a társadalmi megosztottság a rendszerváltás időszakához vezethető vissza, amikor a jobboldal nem találta meg az igazi kapcsolódási pontot a modern európai jobboldalhoz, a baloldal pedig identitási válságba került. Erről a köztársasági elnök az Inforádiónak adott péntek esti interjúban beszélt.

"Alapvető dilemma volt, hogy hova nyúljunk vissza. (...) Kiesett negyven év, amikor befagytak attitűdök, befagytak mentalitások" - fogalmazott, majd hozzátette: a rendszerváltás után a jobboldalnak nem sikerült megfelelően definiálnia magát. A magyarországi jobboldal nem találta meg az igazi kapcsolódási pontot a modern európai jobboldalhoz. A baloldal pedig identitási válságba került.

A köztársasági elnök úgy vélte, a baloldali tömegeknek nincs mihez kötődniük, hiszen a baloldali kormány liberális gazdaságpolitikát folytat. "Érzelmi alapon tudnak csak azonosulni meglehetősen határozatlan fogalmakkal. (...) Ez a csak érzelmekre alapuló szembenállás magát gerjesztve egyre inkább agresszívvá és kizárólagossá válik" - fogalmazott.

Sólyom László szerint ha ezeket a politika nem élteti, akkor ezek az erők egy idő után elfáradnak. Hozzátette azonban, hogy a két politikai erő a mára kialakult helyzetből jól megél, erre már kiépítette saját intézményrendszerét. Ez lassan oda fog vezetni - vélekedett - , hogy azt a közös keretet is elveszítjük, amin belül lehetne értelmes párbeszédet folytatni. Úgy vélte: az emberek érdektelensége egy idő után oda vezethet, hogy belefáradnak az örökös szembenállásba. Ez reményt nyújt ahhoz, hogy visszatérnek a közös értékekhez - tette hozzá.

A köztársasági elnök szerint Magyarországon a politika és a parlamentáris politizálás alapvető intézményei nem működnek megfelelően. "Ezért mondtam én októberben, hogy az ellenzék térjen vissza a parlamentbe, erre mondtam nemrégiben, hogy a rendkívüli intézményeket, mint a kivonulás, nem lehet azzal devalválni, hogy naponta rutinszerűen alkalmazzuk, különös ok nélkül. Ott is a normáknak a betartása kívánatos" - mondta Sólyom László.

Megváltozott a politika

Őszi megszólalásaival kapcsolatban Sólyom László úgy vélekedett: ha csak ezt tette volna eddigi elnöki ideje alatt, akkor is megtette volna kötelességét. Úgy vélte, a megszólalásokkal alapvető normákra hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnök az elmúlt másfél év tevékenységével kapcsolatban azt mondta, a politikának tudomásul kellett vennie, hogy van egy harmadik szereplő is. Ezt ma már tudják, és számolnak vele - közölte.

Sólyom László azt mondta: valószínű, hogy tevékenységének hatására változott a politika. Szerinte az őszi eseményeknek más lett a forgatókönyve, mint lett volna egy másik elnök alatt. Arra a kérdésre, hogy tevékenysége során kapott-e olyan kritikát, amelynek hatására változtatott a tevékenységén, azt válaszolta: "voltak olyan kritikák, amelyeket megszívlelek".

Sólyom László elismerte: voltak olyan megnyilvánulásai, amelyeknél vagy túl hamar, vagy túl későn reagált, de előfordult, hogy érzelmeket sértett. "Ezekre nagyon fontos egy közszereplőnek figyelmet fordítani" - mondta, majd hozzátette: az elvek szintjén, a célkitűzések szintjén nem volt tévedése. Ott "inkább naiv voltam" - fogalmazott.

Napi pártpolitikába veszett a nemzetpolitika

A köztársasági elnök alapvető célkitűzésének nevezte a nemzetpolitikát. Mint mondta, "a határon túli magyarok ügye, a magyar nemzet mibenléte (...) elveszett a napi pártpolitikában". Hárommillió magyar identitása szilárd, akiket fenyeget az asszimiláció, a fogyás - mondta Sólyom László, aki úgy vélte, e téren köztársasági elnökként azt tudta tenni, hogy elindított egy konferenciasorozatot civilek közreműködésével. Ennek célja - egyebek mellett -, hogy áttekintsék, mennyire került szórványba a magyarság, mi a helyzet a magyar nyelv használatával, mennyire terjedt el a kétnyelvűség, hogyan romlik a magyar nyelv használata, hogyan tud egy ilyen közösség megmaradni úgy, hogy állandó idegen nyomás alatt él.

A köztársasági elnök úgy vélte, az EU teret ad, ám megoldást nem tud nyújtani, hiszen számos más EU-tagállam esetében sem oldott meg nemzetiségi ellentéteket. Igaz, az EU-n belül könnyebb az ellentéteket kezelni - tette hozzá. Az átjárható határok, a munkaerő mozgása, a határrégiók közös fejlesztése mind a megoldás irányába hat - mondta.