Elfogadta az ellenzék tiltakozása ellenére a parlament a kórházreformról szóló törvényt a kormánypárti képviselők szavazataival. E szerint harminckilenc súlyponti kórház lesz az országban, és csak ezek sorsa tekinthető biztosnak. A többi 120-130 intézmény jövőjéről később döntenek.

201 igen, 167 nem szavazattal, öt tartózkodással elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt az egészségügyi reformmal kapcsolatos törvényt, amely teljesen átszabja a hazai kórházszerkezetet. A parlament a Fidesz kérésére név szerint szavazott a javaslatról az éjszakai órákban. Az "egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről" címet viselő törvényjavaslat szerint négy szintje lenne az ellátásnak. Az úgynevezett kiemelt kórházak a nap 24 órájában fogadnák a sürgősségi eseteket, valamint kezelnék a legsúlyosabb betegségeket.

A képviselők megszavazták azt is, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős aláírását a köztársasági elnöktől.  

A kiemelt kórházak listája az elmúlt hónapban többször is változott. Az Egészségügyi Minisztérium és a kórházigazgatók közötti egyeztetés után 48 kórház szerepelt a tervezetben, a kormány végül olyan javaslatot terjesztett a parlament elé, amelyen már csak 31 kórház szerepelt. Az egészségügyi bizottság múlt heti ülésén azonban már 39-re bővült a kiemelt kórházak listája, öt fővárosi és három vidéki kórház került a védettséget élvező intézmények közé.

Az ellátás második szintjét adja a többi 120-130 kórház, az úgynevezett területi kórházak a rutinműtéteket végzik el. Azt, hogy a területi kórházak hány ággyal működhetnek majd, a kórházak fenntartóiból álló Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) döntik majd el. A törvény régiónként csak azt határozza meg, hogy az egyes területeken - belgyógyászat, sebészet, onkológia, nőgyógyászát - hány ágy működhet. Azt, hogy ez egyes területi kórházakra lebontva mit jelent, azt a RET-ek döntik el. A tárca ebbe csak akkor szól bele, ha a RET nem tud dönteni. Az ágyszámokról márciusig kell dönteni, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ugyanis eddig köti meg a szerződéseket a kórházakkal.

A harmadik szintet a járóbeteg-ellátó intézmények, a negyediket pedig a háziorvosok adják. A struktúra átalakítását a tárca azzal indokolja, hogy Magyarországon jóval több kórház van, mint amennyire szükség lenne, a kórházi ágyak száma pedig meghaladja az uniós átlagot. Az egészségügyi zöld könyv szerint a jelenleg aktív kórházi ellátásban részesülő betegek 20 százaléka lehetne ellátható járóbetegként.

A Fidesz hétfőn a javaslat visszavonását követelte. Az ellenzéki párt szerint a javaslat mögött nem áll sem szakmai, sem társadalmi támogatottság, ráadásul az átalakításhoz nincs meg a szükséges pénz sem. A Fidesz kifogásolja azt is, hogy jelenleg nem lehet pontosan tudni, hogy hány intézményt fognak majd az átalakítások miatt bezárni. Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa szerint a megszüntetendő kórházak közül számos értékes ingatlan van, ez pedig ingatlanspekulációra enged következtetni. Mikola István a példák között említette a svábhegyi gyermekkórházat és Sportkórházat.

A tervezett átalakítások és ágyszámcsökkentések miatt az elmúlt hetekben több demonstrációt is tartottak. A Fidesz a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház mellett tüntetett. Ugyancsak szerveztek demonstrációkat a budapesti Schöpf-Merei kórház, valamint az Országos Gyógyintézeti Központ tervezett átalakítása miatt. Vidéken pedig többek között Mátészalkán, Bonyhádon, Békéscsabán és Baján tüntettek annak érdekében, hogy a jelenlegi állapotukban maradjanak fenn a kórházak.