Pécs megfúrná a tubesi lokátorépítést

A pécsi önkormányzat megakadályozná, hogy a Tubes-hegyen épüljön fel a NATO-radar, annak ellenére, hogy az erről szóló népszavazás érvénytelen volt. Abban már nem értett egyet az MSZP-SZDSZ-koalíció azzal a jobboldali javaslattal, hogy változtatási tilalmat is rendeljenek el a kormány által kiszemelt területre. A közgyűlésen lokátorellenes aktivisták is megjelentek.

A pécsi közgyűlés hétfőn rendkívüli ülést tartott a Tubesre tervezett NATO-lokátorról. A négyórás, személyeskedésektől sem mentes vita után a képviselők úgy döntöttek, hogy gyorsított eljárással, legkésőbb július 20-ig módosítják a pécsi építési szabályzatot - a március 4-i népszavazáson feltett kérdésnek megfelelően.

E szerint a város közigazgatási határain belül nem épülhetne katonai radar, és a jelenleg különleges honvédelmi övezetnek minősülő erdőt újra pihenő parkerdővé minősítenék. Ez a döntés lényegében egybevág az érvénytelen népszavazáson a többség által támogatott elképzeléssel.

A jobboldali koalíció azt javasolta a közgyűlésnek, hogy módosítsa az építési szabályzatot és a területre vonatkozó szabályozási tervet, de addig is rendeljen el "változtatási", vagyis építési tilalmat arra a területre, amelyre a honvédség a beruházáshoz igényt tartana.

A változtatási tilalomról nem született határozat. Az MSZP-frakció azt javasolta, hogy a rendelettervezet újabb szakértői vélemények megvitatását követően kerüljön ismét közgyűlés elé, ezért ezt a napirendi pontot elnapolták. A továbbiakban újra hosszas vita alakult ki, ugyanis az ellenzék többször is megpróbálta ismét megnyitni az elnapolt napirendi pontot.

A Tubesre tervezett radar ügyében összehívott rendkívüli közgyűlést a civil szervezetek élénk érdeklődése mellett tartották. Zsúfolásig megtelt a közgyűlési terem, de még a karzat is, voltak, akik a folyosón kísérték nyomon az eseményeket. A csaknem kétszáz ember nem egyszer hangos bekiabálással zavarta meg az ülés menetét, az ellenzéki képviselők felszólalását vastapssal jutalmazták, míg a kormányzó pártok felszólalóinál nemtetszésüknek adtak hangot.

Nagy Erzsébet, a Civilek a Mecsekért mozgalom aktivistája még a gyűlés előtt az [origo]-nak azt mondta: "Rengeteg sms-t küldtünk mi is körbe, de a honlapunkat is naponta 700-an nézik meg". Az aktivista szerint már kivetítőt is igényeltek, mert valószínűleg az ülésteremben nem lehet majd kezelni a helyzetet.

A kormány szerdán jelentette be, hogy a Tubesen épül meg a NATO-lokátor, miután eredménytelen lett az erről rendezett helyi népszavazás. Korábban Tasnádi Péter, Pécs szocialista polgármestere azt mondta, hogy eredménytelenségétől függetlenül figyelembe veszik a szavazók akaratát (ahol 94, 3 százalék mondott nemet a radarra). A népszavazás után viszont már azt nyilatkozta, ez nem jelentheti azt, hogy a városvezetés nem tanúsít jogkövető magatartást.

A civilek szerint ugyanakkor az önkormányzatnak több lehetősége is van arra, hogy megakadályozza a beruházást. Építési tilalmat is elrendelhetnek a területre, de a civilek indítványozzák azt is, hogy újra nyilvánítsák egészségügyi erdővé a kijelölt részt (amit 2005-ben a honvédelmi tárca kérésére minősítettek át katonai területté).

Az Összefogás a Mecsekért szervezet szerint gond van az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet hatástanulmányával is. A tanulmány egyik látványképén ugyanis nem a Tubes, hanem a Vörös-hegy szerepel a radar helyeként, ami messzebb van Pécstől - állítják a civilek, akik szerint kérdés, hogy így nem rontották-e el a sugárzás által érintett területek kiszámítását.

A kormány 2005 őszén jelentette be, hogy a Tubes-hegyet szemelte ki a NATO-lokátor helyszínéül. Előtte a Zengőn tervezték az építkezést, de zöld szervezetek élesen ellenezték. Azt mondták, hogy az építkezés súlyos károkat okozna a természetben, a lokátorépítés támogatói viszont azzal érveltek, hogy nem igazán van más megfelelő helyszín a radarnak, és ha csúszik a beruházás, akkor NATO-forrásoktól eshet el Magyarország.

A 611 méter magas Tubes mellett az döntött, hogy nem sokkal alacsonyabb a Zengőnél, amely 682 méteres. Így az ide tervezett állomás felderítőképessége nem sokkal rosszabb, mint az eredeti helyszíné. A Tubes csúcsára szerelt radarral az ország légterének 98 százaléka lesz belátható - mondta Gyurcsány a tavalyelőtti bejelentéskor.