Kilenc hónap után is pontatlan a BKV órája

Vágólapra másolva!
Háromnegyed évnyi próbaüzem után is pontatlan a szerelvények érkezését jelző óra a földalattin és a metrón a fővárosban. Alkalmanként durván téved az óra, a kisebb - 15-30 másodperces - pontatlanságok pedig mindennaposak. Bár a BKV azt állítja, ezek egyediek és már kijavították a hibákat, az [origo] fotósa azonban mást tapasztalt. Eközben a debreceni villamosok másodperc pontos műholdas helymeghatározását fél év alatt megoldották.
Vágólapra másolva!

Egy teljes évet adott magának a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) arra, hogy beállítsa a földalattin és a 3-as metrón a szerelvények megállóba érkezését pontosan előrejelző órákat. A pontosságon annyi értendő, hogy a rendszer percenként számol vissza, majd 1 percről 30 másodpercre, végül 15-re ugrik.

A 2006. március 31-én beüzemelt órák azonban kilenc hónap után, még januárban is pontatlanok. A minap a földalattin volt rá példa, hogy 23 percet mutatott a kijelző, miközben a szerelvény már a megállóban várakozott. Más alkalommal a földalatti már az utasokat fogadta ugyanott, miközben az óra azt jelezte: csak 3 perc múlva várható a jármű. Az pedig mindennapos, hogy 30 vagy 15 másodperces érkezési időt mutat a kijelző, mialatt a kocsi már az állomáson tartózkodik.

"Nem javítják a rendszert"

"Pontosan ezek beállítására és a rendszerhibák kiküszöbölésére szolgál az egyéves próbaüzem. Az említett jelenségek egyedi meghibásodások, amelyek már kijavításra kerültek" - így reagált a BKV a pontatlanságokkal kapcsolatos kérdésünkre. Ugyanaznap, amikor ezt állította a cég sajtóosztálya, az [origo] fotósa olyan helyzetet fényképezett le, amikor a szerelvény már beérkezik a megállóba, az óra azonban mégis azt jelzi, hogy a jármű csak fél perc múlva várható (lásd a nagy képen).

A rendszer közel ötvenmillió forintjába került a BKV-nak (41,5 millió + áfa). Mint a vállalatnál közölték, nem egy már más városban beérett, jól működő berendezést vásároltak meg, hanem "egyedi fejlesztésű a rendszer, mely felhasznál több meglévő adatot is". Pedig Európában számos példa van a szerelvény érkezését megbízhatóan előre jelző rendszer működésére: London, Bécs, München, Brüsszel - lehetne még sorolni. Utóbbi városban például azt is mutatják a táblák (megállónként több is), hogy a vonalon közlekedő szerelvények éppen melyik megállóban tartózkodnak.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője szerint a nyugat-európai városokban jellemzően percalapú az előrejelzés. "Ha nem tudják másodpercre pontosan mutatni az érkezést, akkor ne írják ki a másodpercet" - javasolja Vitézy Dávid, aki szerint nem kellene ezzel próbálkozni Budapesten sem. Egyébként úgy véli, a próbálkozásnak és a folyamatos finomításnak sincs nyoma. "Hagytak maguknak egy évet, miközben számomra egyértelmű, hogy nem javítják a rendszert, olyan az, mint kezdetben. Majd ha lejár az egy év, utána kapkodnak rajta" - véli a szóvivő.

Fotó: Szabó Pál

Szerelvény a megállóban, az óra szerint viszont csak fél perc múlva érkezik

Vitézy szerint az ötvenmilliós költség is "olyan BKV-s", miközben szerinte rondák és egyáltalán nem modernek a kijelzők. Sőt, a szóvivő úgy véli, hogy az órákból kellene a megállók bejárataihoz is rakni egyet-egyet a földalattinál és metrónál (utóbbinál ott, ahol nincs mozgólépcsó). Így az utazni szándékozók már a megálló közelében látnák, hogy 5 vagy 1 percen belül érkezik a jármű, vagyis tudnák, sietniük kell-e, hogy elérjék az érkező szerelvényt. Az emberek így elkerülhetnék azt a bosszantó mindennapi élményt, hogy az orruk előtt megy el a szerelvény.

Négy műhold figyeli a villamosokat

Ahhoz, hogy jól működő rendszert találjunk, nem is kell átlépni az országhatárt. Debrecenben nemrég fejezték be a villamosok érkezését másodpercre előre jelző rendszer próbaüzemét. Úgy lett másodperc alapú a rendszer, hogy a felszíni közlekedésben a villamosokat a kereszteződésekben lámpák állítják meg, alkalmanként pedig balesetek is lassíthatják a közlekedést. Ezekkel a nehezítő tényezőkkel a föld alatti közlekedésnél nem kell számolni.

Mint azt Nyikos Istvántól, a Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) szolgáltatási igazgatójától megtudtuk, ha lámpát kap a villamos, a rendszer automatikusan hozzáadja az érkezési időhöz azt, amíg várakozik a szerelvény. A megállókban nem a fővárosihoz hasonló, a régi kvarcórák számlapját idéző kijelzők vannak, hanem 19"-os monitorok, amelyeken számos szöveges információt is közölnek a forgalomról az utasokkal. Például azt, hogy baleset miatt elakadt a szerelvény, vagy hogy éppen az egyik megállóban nem tud megállni valami miatt a villamos. A járművek ugyanis GPS-szel vannak felszerelve, mozgásukat egyszerre négy műhold figyeli.

A rendszer próbaüzeme 2006 júniusában indult, és az igazgató szerint decemberre be is fejeződött. "Sok volt vele a tennivaló, de folyamatos módosítások után ma már megbízhatóan működik" - állítja Nyikos. A műholdas helymeghatározót uniós támogatásból építette ki a város, az igazgató pontos összeget nem tudott mondani, nagyságrendileg 170 millió forintra tette a költségeket. A szerelvények érkezését jelző rendszer ugyanakkor ma már pénzt is hoz Debrecen városának, ugyanis a megállókban elhelyezett monitorokon az utasok tájékoztatása mellett reklámfilmeket is adnak.

Lencsés Csaba