Rémnyaralással is kerültek fel a feketelistára

Egy éve nyilvános a megbízhatatlan cégek névsora, amelyek arra sem voltak hajlandóak, hogy kártalanítsák a panaszost. A fogyasztóvédők közzétették a rémálomszerű nyaralások, hibás termékek, csalódást okozó lakásfelújítások miatt reklamáló vevők eseteit, de a feketelistáról kevesen tudnak, így nem is kerülik a kipellengérezett cégeket.

Szeméthalom mellett eltöltött álomnyaralás, foszladozó sportcipők, bedöglött műszaki cikkek - ilyen és ezekhez hasonló panaszok miatt telt meg közel száz névvel egy év alatt az a feketelista, amelyre a fogyasztókat becsapó cégek neveit gyűjtik. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) 2006 januárjától teszi közzé honlapján a listát, amelyen a vállakozó nevét viselő apró bt-k és multinacionális cégek egyaránt szerepelnek.

A feketelista annak ellenére duzzadt ekkorára, hogy nem kerül rá minden bepanaszolt szolgáltató, csak azok, amelyekkel hiába próbálta rendezni konfliktusát a pórul járt fogyasztó a békéltető testületnél. Ha ez a szerv az ügy kivizsgálása után a panaszosnak ad igazat, ajánlást fogalmaz meg a cég felé: többnyire azt javasolja, hogy kártalanítsa a vevőt. Mivel az ajánlás nem kötelező erejű, a szolgáltató megteheti, hogy egyszerűen elengedi a füle mellett, de ebben az esetben számolnia kell azzal, hogy nyilvánosságra kerül a rá rossz fényt vető eset.

Így járt például az az utazási iroda, amely nem volt hajlandó a pénzt visszafizetni annak az ügyfelének, akit több mint 200 ezer forintos szállásköltségért cserébe egy olyan szobába irányítottak Cipruson, ahonnan a szálloda szemetére nyílt kilátás. Nem jártak sokkal jobban azok a turisták sem, akik egy másik cég klasszikus görög körutazására fizettek be, és az elromlott légkondicionáló miatt napokon át 50 fokban aszalódtak az autóbuszban.

Az utazási rémtörténetek feketelistás csúcstartója egy olyan iroda, amely hét esetben tagadta meg a békéltető testület ajánlásának teljesítését. Az egyik ügyfele például azért szerette volna visszakapni a pénzét, mert a mauritiusi társasutazáson, amelyért állítása szerint több mint 600 ezer forintot fizetett, az ebéd az előző napi maradék volt, ráadásul madarak, macskák és rengeteg légy társaságában kellett ennie.

A FEOSZ honlapja szerint a feketelista "jelentős anyagi és szellemi megterheléstől kímélheti meg a fogyasztót, aki a lista segítségével elkerülheti a megbízhatatlannak ítélt cégeket", ám a csúcstartó utazási iroda ügyvezető igazgatója, Gyarmati Ferenc szerint szó sincs arról, hogy a listára kerülés óta kevesebb ügyfelük lenne. "Forgalmunk folyamatosan növekszik, visszaesés fennállásunk óta még soha nem volt" - mondta Gyarmati az [origo]-nak.

Pedig a feketelista elrettentő ereje akár működhetne is annak a fiatal lánynak a szavai alapján, akit a hétszeresen kipellengérezett utazási irodából kijövőben szólítottunk meg. "Nem tudtam erről a feketelistás dologról, de ha tudom, biztos nem ezt a céget választom" - mondta meglepődve. A FEOSZ-nak nincs kimutatása arról, hányan nézték meg eddig a feketelistát - tudtuk meg Baranovszky Györgytől, a szervezet ügyvezető elnökétől, aki maga is úgy véli: a vásárlók nem igazán fordulnak el a névsorban szereplő cégektől, mert többnyire nem is tudnak a lista létezéséről.

Engedelmesebbé váltak a bepanaszolt cégek

Baranovszky szerint a feketelista érdeme a vevők elriasztása helyett inkább az, hogy a cégek most már gyakrabban teljesítik a békéltető testületek ajánlásait, emellett más hatóságok is elkezdtek foglalkozni azzal, hogy nyilvánosságra hozzák a problémás cégek nevét. Az ÁNTSZ például augusztus óta közzéteszi azon éttermek nevét, ahol az előírások megszegése miatt ételmérgezést kaptak a vendégek.

Azt, hogy a panaszosok kárpótlása helyett miért választották inkább a listán való megjelenést, Gyarmati Ferenc azzal indokolta, hogy szerinte a békéltető testületek határozatai "mind jogi, mind szakmai, mind erkölcsi szempontból erősen kifogásolhatóak". Az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ) ugyanakkor nincs kifogása se a békéltető testületekkel, se a nyilvánossággal szemben - állítja Vámos György főtitkár.

Az OKSZ szerint viszont a feketelista működésén volna mit javítani. Először is egyelőre nem tisztázott, hogy ha egy cég fölkerül a listára, mennyi ideig maradjon rajta. "Óhatatlanul követnek el a kereskedelemben dolgozók hibát, nem lenne szerencsés, ha telefonkönyv lenne egy idő után a lista" - fogalmazott Vámos. Az OKSZ másik változtatási javaslata az, hogy ábécérend helyett inkább időrendi sorrend szerint kellene vezetni a listát, a legfrissebb eseteket véve előre. A főtitkár szerint látványosan meg kellene különböztetni a súlyos vétségeket elkövető cégeket a kevésbé nagy hibát vétőktől.

A feketelistás ügyek túlnyomó többségében az volt a konfliktus forrása, hogy a panaszos hiába próbált visszacserélni egy hibás terméket. Vámos György szerint az is igazságtalan, hogy akkor is a kereskedőn csattan az ostor, ha a gyártó követi el a hibát, de ezt nem hajlandó tudomásul venni. "Egy kereskedő nem tudja anyagilag vállalni, hogy minden ügyre azt mondja: tessék visszahozni a terméket, visszaadom a pénzt" - mondta az OKSZ főtitkára a szolgáltatók védelmében.

Janecskó Kata