Molnár Lajossal is többször egyeztetett a főgyógyszerész, mielőtt meghozta a döntést az Algopyrin, a Quarelin és két másik népszerű fájdalomcsillapító vénykötelessé tételéről. De vajon miért éppen most született meg ez a határozat, és vajon a kockázatok indokolták-e a szigorítást? A hamarosan csak orvosi receptre kapható szerekből rengetegen feltankoltak, de a gyártó nem csak emiatt nem jár rosszul az új szabályozással. Az orvosok semmit se nyernek az ügyön, vállukat nagyobb felelősség fogja nyomni.

A betegeken kívül a háziorvosok és a gyógyszerészek is dacolnak a vénykötelessé váló fájdalomcsillapítók ellen felhozott hivatalos érveléssel, miszerint ezek a régi gyógyszerek akár komoly egészségkárosodást is okozhatnak. Az új szabályozást, miszerint vénykötelessé válik négy fájdalomcsillapító - Algopyrin, Quarelin, Demalgon és Germicid - múlt héten jelentette be az egészségügyi tárca. Az okok között a külföldi szabályozást és bizonyos hatóanyagok egészségkárosító hatását jelölték meg.

A legtöbb szakember tud róla, hogy az Algopyrin és a Quarelin hatóanyagát - a metamizolt - bizonyos európai országokban és az USA-ban összefüggésbe hozták a fehérvérsejtek számának súlyos csökkenésével, ezért az ezt tartalmazó gyógyszereket vagy kivonták a forgalomból, vagy vénykötelessé tették. Magyarországon azonban nem tudnak ilyen megbetegedésekről, a külföldi példák pedig nem maiak, a szóban forgó országokban évekkel, sőt van ahol évtizedekkel ezelőtt szigorították a hozzáférést ezekhez a gyógyszerekhez.

A témában végzett friss kutatási eredményekről pedig nem volt tudomása az általunk megkérdezett szakembereknek. "Az elmúlt évtizedben nem volt olyan felismerés, ami a szigorítást indokolta volna" - nyilatkozta az [origo]-nak Magyar Kálmán farmakológus, egyetemi tanár. Szerinte ezek a fájdalomcsillapítók már valóban nem modern gyógyszerek, de ez egyben az előnyük is, mert a szakemberek és a betegek már jól ismerik.

A gyógyszerész kamara elnöke ugyanakkor megalapozottak tartja, hogy az eddig recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók egy részét vénykötelessé teszik. Hávelné Szatmári Katalin azonban megerősítette, hogy a többi fájdalomcsillapító sem veszélytelen. A továbbra is recept nélkül kapható paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítóknak májkárosító hatásuk lehet, egy másik típusú fájdalomcsillapító pedig vérzékenységet okozhat.

Az EU-s országokhoz alkalmazkodunk

A vénykötelesség bevezetéséről a döntő szót az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatója, Paál Tamás mondta ki. Az ügy jelentőségét jelzi, hogy a témában a főigazgató többször egyeztetett Molnár Lajos egészségügyi miniszterrel. A mérlegelés során döntő jelentősége volt annak, hogy az OGYI főigazgatója tudomására jutott, az Európai Unió illetékes bizottságában felmerült annak a szándéka, hogy a metamizol tartalmú gyógyszereket teljesen kivonnák a forgalomból az unióban. Erről a főigazgató beszélt az [origo]-nak, és elmondta azt is, a tagállamok közül 9 országban lehet kapni metamizol tartalmú gyógyszereket, de ezek a készítmények mindenhol vénykötelesek. A januárban belépett országokat leszámítva, Magyarország volt az egyetlen olyan tagállam, ahol ezek a készítmények szabadon hozzáférhetőek voltak.

A szigorítás mellett szóló érv volt az is, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt ezeknek a gyógyszereknek a forgalma. A 2001-es adatokhoz képest 15-20 százalékkal többet vettek a betegek ezekből a fájdalomcsillapítókból - derül ki az OGYI adataiból. Az esetlegesen felmerülő mellékhatások veszélyét emellett, Paál Tamás szerint az is növeli, hogy az elsőként jelentkező tünetek nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyekre a beteg eredetileg a gyógyszer beszedte, ezek ugyanis a láz, torokfájás és hidegrázás.

Azt a kérdést, hogy a széleskörű elterjedtség ellenére itthon eddig miért nem jelentkezett komoly mellékhatás, a főigazgató azzal hozta összefüggésbe, hogy az orvosok általában nem jelentik megfelelően a hivatalos intézményeknek az általuk tapasztalt megbetegedéseket. "Egy év alatt egy, kettő vagy három eset biztosan volt, csak nem biztos, hogy felismerték" - mondta Paál Tamás. A főigazgató szerint éppen ezért kénytelenek a külföldi tapasztalatokra hivatkozni, mert itthon nem biztos, hogy fény derül ezekre az esetekre.

Külföldön elsőként - az 1930-as években - az Egyesült Államokban írták le, hogy a metamizolnak káros hatása lehet a vérképzésre. Az USA-ban az 1970-es évekre szinte teljesen eltűntek ezek a készítmények, bár feltehetően ez azzal is összefügg, hogy erős volt a paracetamol tartalmú készítmények előretörése. Az európai országok közül először - a kilencvenes évek elején - Svédországban vonták ki a forgalomból ezeket a gyógyszereket és később a többi európai ország is általában a svéd példára hivatkozott. A külföldi jelzések alapján Magyarországon először 2001-ben mérlegelték a szigorítást, akkor viszont arra jutottak, hogy elég a betegtájékoztatón szereplő információkat bővíteni, nincs szükség a vénykötelesség bevezetésére.

A gyártó előkészítette a változást

Az Algopyrint és a Quarelint gyártó céget nem érte meglepetésként, hogy a jövőben nehezebb lesz hozzájutni ezekhez a fájdalomcsillapítókhoz. A gyártó már évekkel ezelőtt elkezdte egy újabb termékének bevezetését, mert arra készült, hogy maga kéri a metamizol tartalmú készítmények receptkötelessé tételét és az új gyógyszerét teszi elérhetővé mindenki számára. Az új termék bevezetésével 2006-ra olyan stádiumba értek, hogy be is nyújtották az Országos Gyógyszerészeti Intézethez kérésüket a metamizol tartalmú termékeik vénykötelessé tételéről. Így tehát épp egybeesett az új termék megismertetése és a régiek vénykötelessé válása. A Sanofi-Aventis Zrt. ugyanakkor közleményében leszögezi, hogy a metamizol tartalmú készítmények kapcsán semmilyen új gyógyszerbiztonsági kockázat nem merült fel.

Az orvos felelőssége nő, a gyártóé csökken

Az orvosok felelőssége attól a naptól kezdve megnő, hogy ezek a gyógyszerek csak receptre lesznek kaphatók. Valamilyen szokatlan tünet esetén, amelyet összefüggésbe hoztak egy szabadon beszerezhető fájdalomcsillapítóval, mindezidáig - a vásárlás után nehezen tetten érhető patikuson kívül - gyakorlatilag egyedül a gyógyszer gyártóját lehetett felelősségre vonni. Az új szabályozás által viszont elsősorban a gyógyszert felíró orvos válik felelőssé az esetlegesen jelentkező mellékhatásokért.

A jövőben az orvosok mérlegelik majd, hogy a receptköteles fájdalomcsillapítót felírják-e betegeiknek. Az általunk megkérdezett háziorvosok a fekélybetegséget és a fehérvérsejtszámot érintő betegségeket említették, amelyek előfordulása esetén nem írnak majd fel Algopyrint betegeiknek. Az orvosok dolgát könnyíti, hogy a számítógépükön futó program minden beteg esetében tartalmazza, hogy az illető milyen gyógyszereket szed, sőt az orvosi program arra is figyelmeztet, ha véletlenül két, össze nem férő gyógyszert akarnak felírni egy betegnek.

Megsokszorozódott a gyógyszertári forgalom

A vénykötelesség bevezetésének hírére sokan úgy reagáltak, hogy megpróbáltak minél többet felhalmozni a megszokott szerekből. Az [origo] által felkeresett XI. kerületi gyógyszertárban például decemberben 217 doboz Algopirynt adtak el, január első két hetében ennek a négy- és félszerese fogyott. Quarelinből is sokan raktároztak el nagyobb mennyiséget, ebben a patikában már nem is lehet kapni.

A szigorítás híre nem csak a gyógyszertárakban generált nagyobb forgalmat, a betegek egy része az orvosi rendelőket rohamozta meg, mert azt hitte, hogy a változtatás már életbe lépett. "Hiába mondom, nem hiszik el, hogy még lehet kapni. Kérik, hogy írjak fel Algopyrint" - mondta az [origo]-nak Havay Miklós háziorvos.

A felhalmozást aggasztónak tartja az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatója is, de szerinte ennek a folyamatnak nem lehetett útját állni. A felvásárlás miatt azt is csak évekkel később tudják megmondani, hogy a szigorítás hatására mennyivel csökken ezeknek a gyógyszereknek a szedése.

Tiefenthaler Eszter