Politizáló kedv segíthetne a demokrácián

A közelmúltban két nemzetközi jelentés is rámutatott arra, hogy volna mit javítani a hazai demokrácián. A Freedom House szervezet a zavargásokra hivatkozva és a hazugságokat beismerő Gyurcsány-beszédre is utalva a héten megállapította, hogy 2006-ban némileg gyengült a magyar demokrácia, az Economist Intelligence Unit elemző cég pedig az év végén hiányos demokráciának minősítette Magyarországot. A magyarok teljesítményén leginkább az rontott, hogy a térség más országaihoz képest is túl alacsony a politikában való társadalmi részvétel.

A kormányszóvivő szerint nincs okunk szégyenkezni a Freedom House legfrissebb jelentése miatt, amely megállapította, hogy 2006-ban némileg gyengült a demokrácia Magyarországon. Csütörtökön az MTI-nek adott nyilatkozatában Danks Emese ezt azzal indokolta, hogy a jelentés szerint Magyarország továbbra is azon országok között van, ahol évek óta stabil a demokrácia.

A kormányoktól független amerikai szervezet 1972 óta készít évente világjelentéseket a szabadság és a demokrácia helyzetéről. Két pontszámot ad minden országnak, egyet a politikai, egyet pedig a polgári jogok érvényesülésére. Az egytől hétig terjedő skálán a legjobb osztályzat az egyes, és a kisebb visszaesésről szóló megjegyzés ellenére Magyarországot idén, mint korábban is, mindkét kategóriában 1-essel értékelték, akárcsak Svédországot vagy Svájcot.

Bár a pontszámot ez nem befolyásolta, a jelentésben szerepel, hogy "Magyarországon enyhe visszaesés volt észlelhető az erőteljesen polarizálódott politikai környezetben a zavargások és a polgári elégedetlenség miatt". A visszaesést részletesebben úgy indokolták, hogy tavaly olyan komoly lázongásokra került sor, amilyenekre nem volt példa az 1956-os események óta. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy mindez Gyurcsány Ferenc beszédének kiszivárogtatását követte, amelyben a miniszterelnök elismerte, hogy a kormány hazudott a gazdasági teljesítményről és más kérdésekről.

A kormányszóvivő optimista kijelentését árnyalja, hogy az MTI szerint azt is mondta: ilyen, szintén csekély mértékű visszaesést tapasztalt az amerikai intézet az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország esetében is. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy Danks nincs teljesen tisztában a jelentéssel, az elemzők ugyanis Olaszország esetében kifejezetten pozitív változást említenek, amit a sajtószabadság előmozdulásával magyaráznak. Valójában Magyarországon kívül nem akadt egyetlen más olyan ország sem, amelynek ugyan nem rontották le 1-1-es osztályzatát, de visszaesést regisztráltak nála. A pontszámoknál figyelembe vett szempont egyébként például a korrupció és az átláthatóság mértéke, a szólás- és vallásszabadság érvényesülése vagy a politikai pluralizmus.

"El kell gondolkodni"

Kováts Roland, a Freedom House magyarországi munkatársa szerint a jelentésből az derül ki: igaz ugyan, hogy Magyarországon nem fenyegeti veszély a civil és politikai jogokat, de "el kell gondolkodni egynémely dolgon": melyek azok a sarokkövek, ahol a demokratikus intézmények nem működnek úgy, ahogy kellene. "Az intézményeket pedig emberek működtetik, így a működtetőknek kellene eddigi magatartásukat átértékelniük" - mondta az [origo]-nak a Freedom House munkatársa."A másik oldalról nagy szerencséje Magyarországnak és az összes demokráciának, hogy a kormányzás nem csak és kizárólag intézményeket jelent, hanem a civil társadalmat is, és ebben mindig nagyon erősek vagyunk" - tette hozzá Kováts.

Első ránézésre szigorúbban ítélte meg Magyarországot az Economics Intelligence Unit (EIU) gazdaságelemző és előrejelző cég év végén kiadott jelentése, amely 53 másik országgal együtt hiányos demokráciának minősítette. A 192 országot értékelő, a demokrácia fejlettsége szerint sorba rendező listán Magyarország 38. helyezést ért el.

Az EIU rangsora úgy alakult ki, hogy szakértőikre és közvélemény-kutatásokra alapozva elemezték a választási rendszert, a civil szabadságjogokat, a kormányzat működését, a társadalom politikai részvételének mértékét és a politikai kultúra fokát.

Néhány környező ország eredményével összehasonlítva látszik, hogy Magyarország helyezését leginkább a társadalom politikai részvételére adott részpontszám húzta le, de a politikai kultúrára sem lehetünk büszkék. Csehország például a 18. helyet szerezte meg, így bekerült a teljes demokráciának minősülő 28 állam közé. A csehek is a politikai részvételre és kultúrára adott pontszámukkal előzték meg a magyarokat, igaz, a civil szabadságjogok terén Magyarország bizonyult fejlettebbnek.

A befektetőket nem zavarja

Laza Kekic, az EUI országértékelő részlegének vezetője szerint a magyar demokrácia hibái jellemzőek a régióhoz tartozó többi országra is. A 41. helyen álló Szlovákia politkai kultúrája például még a magyarokénál is gyengébb. "Tulajdonképpen Magyarország helyezése egyáltalán nem rossz, sőt még egy kicsit jobb is, mint ami reális lenne, figyelembe véve az elmúlt év eseményeit, a zavargásokat, a Gyurcsány-beszédet" - magyarázta az [origo]-nak a szakértő.

Laza Kekic szerint nem kell attól tartani, hogy a "hiányos demokrácia" minősítés rövid távon gazdasági hátrányt jelentene az országra nézve, nem érdemes amiatt aggódni, hogy esetleg elriaszthatja a külföldi befektetőket. A pénzembereknek az ilyesmi nemigen számít, a demokrácia szempontjából sokat bírált ázsiai országok, például Kína kedvelt terepe a befektetőknek.

Janecskó Kata