A felrobbantott Borosra mutogat a Szlávy-per vádlottja

2007.01.20. 11:43

Tagadja, hogy megölette volna Szlávy Bulcsút Wappler László. A férfit azzal vádolják, hogy ő volt a felbujtója a "Balaton királyaként" is emlegetett Szlávy gyilkosainak. Wappler, akinek perében hétfőn hirdet ítéletet a bíróság, azt állítja, csak zsarolni próbálta Szlávyt egy nőügy miatt. A vádlott szerint valójában az 1998-ban, az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamásnak állhatott érdekében Szlávyval végezni.

"Én nem vagyok jó ember, de nem bíztam meg senkit emberöléssel, s mással sem" - állítja Wappler László, akit azzal vádolnak, hogy az ő felbujtására ölték meg a "Balaton királyaként" ismert Szlávy Bulcsú vállalkozót. Az előzetesben lévő Wappler az MTI-nek és a Népszabadságnak közösen adott interjút a hétfői ítélethirdetés előtt.

A vád szerint Wappler László adott megbízást arra, hogy Szlávy Bulcsút csalják budaörsi irodájába, és öljék meg. A "Balaton királyát" 1997. július 31-én gyilkolták meg, holttestét Wappler László barátnőjének XII. kerületi garázsában, egy szerelőaknába rakták és lebetonozták. Az ügyészség szerint Wappler azért ölette meg Szlávyt, mert az megerőszakolta a barátnőjét.

"Megzsaroltuk, csúnya dolog"

Wapplernek azonban más verziója van a történtekről. Annyit elismer, hogy pénzt követelt Szlávytól. "Megzsaroltuk, csúnya dolog" - mondta Wappler. Állítása szerint egy és hétmillió forint közötti összeget próbált kicsikarni a vállalkozótól az erőszakért, ám ő nem akart fizetni. Wappler barátnője végül feljelentést tett. Erről értesítették is Szlávyt, és abban maradtak, hogy még beszélnek a történtekről. A gyilkosság előtti napon is találkoztak, és másnap Wappler - aki saját elmondása szerint július 31-én az irodájában dolgozott - számított rá, hogy esetleg Szlávy felkeresi.

Szlávy Bulcsú július 31-én tűnt el. Wappler szerint Szlávy utolsó telefonhívását az ő irodájától két kilométerre, egy budaörsi benzinkútnál regisztrálták, ám nem az ő irodájában ölték meg, amit nem is bizonyítottak az eljárás során. Az ott rögzített nyomról ugyanis a szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy az valóban vérnyom-e, és nem volt Szlávyhoz sem köthető. Ugyanígy nem azonosították a vádlottak nyomait a holttest mellett megtalált fegyverről sem.

A vádlott szerint a gyilkosságról a bűncselekmény napján értesült Boros Tamástól, az egy évvel később az Aranykéz utcában felrobbantott vállalkozótól. Mint mondta, tőle tudta meg azt is, hogy a garázsban van a holttest.

"Miért keressem a balhét"

Arra a kérdésre, hogy miért nem fordult akkor a rendőrséghez, azt mondta, "elég nehéz megmagyarázni Borossal a háttérben, hogy mit keres ott" a holttest. Hozzátette: bűnpártolás miatt őt is megvádolták volna a bűncselekménnyel. "Nincs olyan hülye, aki odamegy a rendőrségre" - mondta. Arra a kérdésre, hogy a bűncselekmény elévülését követően miért nem fordult a hatóságokhoz, miért nem ásta ki a holttestet azt mondta: 2002-ben "kellett volna kiásni, lehet", de "nem volt útban", "miért keressem a balhét, a problémát magamnak".

Wappler szerint a rendőrök egy hónappal a holttest kiásása előtt jelezték, hogy fel akarják bontani a garázst. A tetem 2004. január 23-án került elő, amikor a rendőrök rajta kapták Wappler Lászlót, amint éppen megpróbálta kiemelni a holttestet, hogy azután a vád szerint más helyre rejtse el. Arra a kérdésre, mi volt a terve, hová akarta elrejteni a holttestet, azt mondta: nem tudja, nem tervezte, negyed órára, fél órára akarta onnan elvinni, hogy megmutathassa: ott nincs a tetem.

Drog a mulatókban

Arra a felvetésre, hogy szerinte miért keverték bele ebbe az ügybe, közölte: "cserébe nekem be kellett volna szállnom ebbe az üzletbe, 15-20 millió forinttal Szlávy érdekeltségeibe". Szerinte Szlávy érdekeltségeit Boross Tamás akarta megszerezni, és tanúk is igazolták, hogy azért, mert a balatoni szórakozóhelyeken drogot akart terjeszteni.

Wappler azt állította, hogy magánnyomozót fogadott, akire az ügy hatóságok által nem tisztázott részleteinek a felderítését bízta. Szerinte például azzal sem foglalkoztak a nyomozók, hogy nyoma veszett telefonja két és fél órányi híváslistájának. Kifogásolta a rendőri jelentések szakszerűségét, és azt is, hogy az ügy koronatanújának - aki vallomása szerint részt vett egy Szlávy elleni összeesküvésben - állításait miért nem vizsgálták meg. A tanú egyebek mellett azt is mondta, hogy ő szerezte be a gyilkos fegyvert Wappler részére. Wappler kérdésként vetette fel, hogy akkor miért nem gyanúsították meg őt is.

Az ügyészség Wappler Lászlót felbujtóként elkövetett, előre kitervelt emberöléssel vádolja. A gyilkosság miatt indult per másodrendű vádlottját bűnsegédként elkövetett emberöléssel vádolják, mert a hatóságok szerint a sértett egykori testőreként ő csalta a bűncselekmény helyszínére Szlávyt. A harmadrendű vádlott, Wappler alkalmazottja, azért került a vádlottak padjára, mert az ügyészség szerint ő lőtte le közvetlen közelről a sértettet.

Szlávy Bulcsú ellen a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 1994 szeptemberében adott ki körözést hat rendbeli zsarolás bűntettének kísérlete, bűnszövetkezet szervezése, súlyos testi sértés, valamint tartozás fedezete elvonásának alapos gyanúja miatt.

A nyomozás adatai szerint olyan bűnbandát irányított a Balatonnál, amely a parti településeken működő vállalkozókat fenyegetéssel és bántalmazással a bevételük egy részének átadására kényszerítették. Az emberei be is épültek a vállalkozásokba, és illegális pénzváltást bonyolítottak. Nemzetközi körözés alapján 1994-ben elfogták a spanyol hatóságok, és a magyar állam kiadatási kérelmére átadták. Miután kiszabadult az előzetes letartóztatásból, Szlávy 1997-ben eltűnt, a rendőrség emiatt két évvel később adott ki ellene körözést.

[origo]/MTI

KAPCSOLÓDÓ CIKK