A bűnözők haszonéhsége és nem a magyar hatóságok vagy a törvényhozás hibája az oka, hogy több ezer bála német szemét jelent meg Magyarországon - hangoztatta Persányi Miklós miniszter a parlament környezetvédelmi bizottságának ülésén. A testület MDF-es elnöke szerint azonban a tárca a felkészülés helyett leépítette a zöldhatóságot. 

Nem a hazai jogszabályok vagy a hatósági ellenőrzések elégtelensége okozta a vélhetően Németországból származó szemétbálák illegális lerakását - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön, a parlament környezetvédelmi bizottságának rendkívüli ülésén. Persányi szerint Magyarországon a hulladékszállítás szabályozása összhangban van az Európai Unió szigorú rendeletével, a zöldhatóság pedig tavaly 56 ezer ellenőrzést végzett, szemben a 2004-es 23 ezerrel.

A súlyos bűnügy elkövetőit nyereségvágy motiválta - mondta a miniszter. A hulladékkezelés költségei Magyarországon és a régió más országaiban sokkal alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában. Persányi példaként említett egy korábbi csehországi esetet, amelyben a magyarországinál négyszer nagyobb hulladékmennyiséget raktak le folyamatosan bűnözők, akik ezzel heti 100 ezer euró hasznot tettek zsebre. Amíg olcsóbb Magyarországon a hulladéklerakás, addig ezzel a kihívással szembesülni kell - mondta Persányi. 
 
Katona Kálmán, a bizottság MDF-es elnöke viszont hiányolta azokat az intézkedéseket, amelyekkel meg lehetne előzni, hogy megismétlődjenek a hasonló esetek. Szerinte a korábban már ismert cseh ügy után az elővigyázatosság jegyében fel kellett volna készülnie a tárcának, hogy Magyarországon is megjelenhetnek a német szemétbálák.

Persányi szerint a megelőzés része volt az illegális hulladékelhagyás büntetésének szigorítása. Ez a tevékenység 2005 óta a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik, és három év szabadságvesztéssel is sújtható. Hozzátette, hogy a jelenlegi szemétügyben érintettek ezen kívül "elrettentő mértékű" bírságra is számíthatnak.

Katona Kálmán bizonytalannak tartja az elmúlt években átszervezett zöldhatóságot, amelynek létszáma szerinte az EU-csatlakozás és a teendők sokasodása ellenére folyamatosan csökkent. Utalt arra, hogy ezt a véleményét az állami számvevőszéki, illetve ombudsmani jelentések és a zöldszervezetek álláspontja is alátámasztják. Az ellenzéki politikus szükségesnek tartja, hogy az 5 ezer tonnányi szemétbálát megfelelően kezeljék, mert szerinte tartani kell attól, hogy az érintetteknek eszébe juthat a bizonyítékok eltüntetése vagy a mennyiség csökkentése miatt felgyújtani a bálákat.

Oláh Lajos, rendkívüli ülés ötletét felvető MSZP-s képviselő azt javasolta a miniszternek, hogy kezdeményezze az uniós szabályozás megváltoztatását. Oláh szerint nem csak a kamionok hivatalos irataiban kellene nyilvántartást vezetni a szállítmányról, hanem az ellenőrzések hatékonyságának javítása érdekében kötelezővé kellene tenni a szemétszállító teherautók külső megjelölését. Józsa István (MSZP) egy olyan "hulladékalap" létrehozását javasolta, amibe a hulladékgazdálkodási cégeknek kellene befizetniük annak érdekében, hogy a jövőben az esetleges ártalmatlanítási költségek ne az államot terheljék. 

A két MSZP-s képviselő kérte a minisztert, hogy a német államtitkárnál sürgesse a szemétbálák visszaszállítását. Persányi azt mondta, a visszaszállítással nem kell ugyan megvárni a büntetőeljárás végét, de a hatósági eljárás bizonyítási szakaszáig feltétlenül a helyén kell hagyni a szemetet. Korábban a miniszter 2-3 hónapra becsülte a bizonyítási eljárás időtartamát.