Felnőttektől sem félnek a kiskamasz késelők

2007.01.30. 9:14

Késsel szurkáló 13 évesek, símaszkban jojót rabló iskolások, mobiltelefonért felnőttre támadó kiskamasz - ilyen esetekről szóló rendőrségi közlemények bizonyították a gyermekbűnözés létezését az elmúlt hónapokban. A téma szakértője, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa szerint kis mértékben ugyan, de nőtt az erőszakos tetteket elkövető gyerekek száma. Újdonság, hogy már felnőttekre is támadnak, és egyre több köztük a lány.

Egy januári éjszakán két 13 éves fiú és 11 éves társuk rátámadt egy 31 éves férfira a budapesti Kálvária térnél. Megrugdosták, többször megütötték és kést szúrtak a mellkasába. Az áldozat erősen vérzett, kórházba került, ahol megállapították, hogy a sérülés életveszélyes. A fiúkat nemsokára elfogták, és ők részletes beismerő vallomást tettek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztályán azt mondták az [origo]-nak, hogy a gyerekek valódi motivációs okot nem tudtak megjelölni, inkább "heccelni" akarták a férfit, akit korábbról ismertek, mert közel lakott hozzájuk.

A rendőrségi honlap aktuális eseteket felsoroló oldalaira több hasonló ügy is felkerült az elmúlt hónapokban. Tavaly novemberben például két 13 éves fiú egy nyíregyházi parkban rátámadt egy 21 éves férfira, és elvették a mobiltelefonját. Decemberben egy diósgyőri kisboltot próbált kirabolni két gyerek, a rendőrségi megfogalmazás szerint "megrögzött, sokszorosan visszaeső bűnözőket megszégyenítő elvetemültséggel". Az egyik, sísapkát viselő fiú dulakodni kezdett a boltosnővel, késsel az arcába vágott, de az asszony végül meghátrálásra kényszerítette. A gyerek "elfogása után pityergett egy kicsit, ám mire a rendőrségre értek, már nyomdafestéket nem tűrő káromkodásokkal és saját maga dicséretével árasztotta el a rendőröket" - olvasható az esetről készült beszámolóban.

Bármit is követtek el azonban ezek a gyerekek, nem büntethetőek, mert még nem töltötték be a 14. évüket. "A rendőr csupán annyit tud tenni, hogy felveszi a jegyzőkönyvet és jelez a gyermekvédelemnek, amely szintén kicsit eszköztelennek tűnik" - mondta az [origo]-nak az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) gyermek-és fiatalkori bűnözéssel foglalkozó szakértője, dr. Sárik Eszter.

Tízezerből huszonöt

A büntethetőség hiánya miatt a gyermekkorú elkövetőkről szóló bűnügyi statisztikák keveset mondanak a valós helyzetről. A rendőrnek csak akkor van adata egy-egy ilyen eseményről, ha épp tetten ér egy gyereket, vagy felderít egy bűncselekményt, és kiderül, hogy gyermekkorú az elkövető. Ha tudná, hogy 14 év alattiról van szó, lehet, hogy nem is eredne a nyomába. A statisztikákból, amelyek dr. Sárik Eszter szerint csupán a "jéghegy csúcsát" jelentik, az látszik, hogy az elmúlt évtizedben évente 3500-4000 eset vált ismertté. A gyermekkorú lakosságra vetítve ez nagyon kicsi arány, tízezerből ugyanis mindössze 25 gyereket érint.

"Minél nagyobb súlyú, minél erőszakosabb egy bűncselekmény, annál nagyobb eséllyel fog felszínre kerülni" - magyarázta a szakértő. A valóságban azonban a leggyakoribbak még mindig a lopások, de az utóbbi években lassan, de folyamatosan nőtt az erőszakosabb cselekmények aránya is." A rendőrségi adatok szerint 2001-ben 84 gyerekek által elkövetett, szándékos testi sértés fordult elő, 2005-ben viszont már 160, a rablások száma pedig 93-ról 175-re ugrott. Az OKRI munkatársa megemlítette, hogy nőtt a lányok és a cselekményüket egyedül elkövetők aránya is.

Símaszkos jojórablók

Sárik Eszter szerint a gyerekek legtöbbször mobiltelefont rabolnak, mint ahogy az Nyíregyházán történt, viszont az korábban nagyon ritka volt, hogy gyermekek felnőtteket támadtak meg. A jelenség okai egyelőre nem ismertek. Ma is általánosabb, hogy egy gyengébb társukat veszik célba. Ez történt például májusban Dunaújvárosban, ahol 12-13 éves gyerekek egy fiatalabb iskolástól rabolták el a játékát.

"Azt vette észre, hogy hirtelen egy símaszkot viselő alak egyik kezével a nyakát, másikkal a vállát megfogva, hátulról letámadja őt. A kisfiú mozdulni sem bírt. Ekkor hirtelen egy szemüveges fiú termett ott előtte, aki kihasználva kiszolgáltatottságát, megrúgta őt, miközben a símaszkos alak felszólította, adja át nekik jojóját. A megtámadott kisgyerek erre átadta a szemüvegesnek  hatezer forintos játékát, mire a két elkövető már el is tűnt a szeme elől" - idézi fel az esetet az ORFK honlapja. A rendőrségi közleményekben csak "hét gonoszként" emlegetett gyerekek hasonló ügyéről novemberben az [origo] is beszámolt, ők rendszeresen elvették társaik tízóraiját, tolltartóját és naponta verték a többieket.

Bár a rendőrök egy gyermekkorú elkövető bűnügyi aktájának elkészítésekor is számba veszik az elkövetés lehetséges okait, a cselekmények száma olyan csekély, hogy a hivatalos rendőrségi statisztika ezekről nem adhat átfogó tájékoztatást. A statisztikáknál valósabb képet mutatnak a gyermekkorúak bűnözéséről az úgynevezett látenciakutatások, amelyekben leggyakrabban iskolásokat kérdeznek meg arról, követtek-e már el törvénybe ütköző cselekedeteket. Egy ilyen, a 12-15 éves korosztályt érintő, országosan is reprezentatív látenciavizsgálat eredményei az első félév végére várhatók. Ebből majd sokkal többet fogunk megtudni a gyermekkori bűnelkövetés valódi arcáról, illetőleg a jelenség okairól - magyarázta a szakértő.

Külföldi vizsgálatok szerint a legnagyobb visszatartó erőt az erős családi kontroll jelenti, ami nem feltétlenül szigorú felügyeletet, inkább sok közös programot jelent. "A tartalmas családi élet 'barikádot jelenthet' az ilyen cselekményekkel szemben" - fogalmazott Sárik.  Ezekből a vizsgálatokból az is kiderült, hogy a laza családi felügyeleten kívül szintén a deviáns magatartás felé viheti a gyereket, ha gyakran lóg az iskolából. A 14 év alattiak bűnözésére komoly hatást gyakorol az is, hogy milyen alkalmuk van egy-egy törvénysértés elkövetésére: egy őrizetlenül hagyott értéktárgy, egy könnyen elérhető festékszóró komoly csábítást jelenthet.

"A buli kedvéért"

Hazai vizsgálati eredmények is vannak a témakörben. 2004-ben dr. Sárik Eszter dr. Bolyky Orsolyával végzett egy felmérést a fiatalkorú fogvatartottak körében. A vizsgálat látenciakutatás volt, hiszen a bűnelkövetők gyermekkori - főként a hatóságok előtt rejtve maradt - cselekményeire volt kíváncsi. Az interjúkban rákérdeztek arra is, hogy a fiatalok miért léphettek a bűnözés útjára. A kutatás alapján beigazolódott az a közkeletű feltételezés, amely szerint a gyermekbűnözésben meghatározó a zűrös családi környezet. "Tapasztalatunk szerint a bűnelkövető fiatalok családjában nagyon gyakori volt a szülők partnerváltása, és az állandóan változó, képlékeny családi környezet védtelenné tette őket a csábító deviáns magatartásokkal szemben" - mondta Sárik Eszter.

Ennek a felmérésnek az eredményei is azt támasztották alá, hogy a gyermekkorúak bűnelkövetésének okai közül nem a szegénység a meghatározó. Az interjúkban a megkérdezettek 69 százaléka azt mondta ugyanis, hogy a családjuk anyagilag jó helyzetben volt. Ez a számarány ugyan nem tekinthető objektív mérőszámnak, mert a minta kicsi volt és a kutatás önbevalláson alapult, de abban mégiscsak eligazít, hogy a későbbi fiatalkorú elkövető maga sem szociális helyzetét érzi bűnelkövetése okának.

"A gyermekbűnözésről összességében azt mondom, hogy a legtöbb gyerek a buli kedvéért követ el egy lopást, hiszen egy-egy stikli tulajdonképpen "életkori sajátosságnak " is felfogható. Aggasztónak leginkább azt tartom, hogy nő a rablások száma, aminek a hátterében a "tágabb család", a társadalom értékrendjének megváltozása áll" - véli a gyermekbűnözés szakértője.

Janecskó Kata

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK