Mérgező füst tette tönkre a dacos méhészt

2007.02.05. 8:17

Több mint öt éve küzd az igazáért az a hajdúböszörményi méhész, akinek méhcsaládjait a szomszéd tanyáról áradó füst pusztította el. A nemrég lezárult bírósági eljárás is igazat adott neki, mégis neki kell fizetnie. A zöldhatóság vezetője beismeri, tehetetlenek a szennyezővel szemben.

"Emberi fogyasztásra alkalmatlan" - így minősítette a tisztiorvosi szolgálat azt az almát, amelyet Molnár József hajdúböszörményi méhész küldött be vizsgálatra. Az alma a férfi nagy gonddal kiépített biokertjéből és méheséből származott, ahol ma üresen állnak az általa tervezett és épített, kifejezetten lépesméz előállítására szolgáló kaptárok. Valaha több mint százhúsz méhcsalád élt bennük, de 2001 őszén elpusztultak.

A pusztulás oka - immár a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szerint is - a közeli TSZ-majorból terjengő füst. Molnár Józsefnek azonban esélye sincs arra, hogy hozzájusson a neki megítélt 5,4 millió forinthoz és kamataihoz, hiszen a szennyező cég, a Metal Magic Kft. 2006. februárjában felszámolással, jogutód nélkül megszűnt. Molnárnak viszont ki kell fizetnie 2,5 millió forint perköltséget a hajdúböszörményi önkormányzatnak és a Vám- és Pénzügyőrségnek, mert őket a bíróság nem találta vétkesnek a szennyezésben.

Molnár József hatodik éve gyűjti a dokumentumokat és járja a hivatalokat, hogy jogorvoslatot találjon. Az önkormányzatot például azért perelte be, mert hiába kért birtokvédelmet, a polgármesteri hivatal szerinte nem tett semmit az illegálisan működő telep felszámolásáért. A VPOP-t pedig azért, mert a méhész szerint tőlük származik annak a hulladéknak egy része, aminek égetésével megmérgezték a kertjét és a méheit.

Füst, korom és kátrány

A majort használó, azóta megszűnt Metal Magic Kft-nél 2000. február 18-án tartott először ellenőrzést a zöldhatóság, mert bejelentést kapott, hogy bűzös füst terjeng a tanyáról - kezdi időrendbe rakni Molnár József az évek alatt felhalmozott dokumentumokat. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség meg is állapította, hogy hulladékégetést végeznek, annak ellenére, hogy erre sem a cégnek, sem a telepnek nem volt engedélye.

Kezdetben a cég úgynevezett kasírozott csomagolóanyagok - összeragasztott alufólia, műanyag és papír - égetésével igyekezett hozzájutni az alumíniumhoz. A zárt térben történő hevítés (pirolízis) során mérgező füst, korom és egy kátrányszerű anyag keletkezett, amit hordókba és egy föld alatti tartályba vezettek, vagy - a környezetvédő hatóság szerint - egyszerűen kiöntöttek a talajra. A hatóság hiába tiltotta el a tevékenységtől a céget, az folytatta tovább a szennyezést.

Fotó: Szabó Pál
Erről a telepről jött a mérgező füst

2000 nyarán a kft. újabb üzletbe fogott:  június 8-án megállapodást kötött a Vám- és Pénzügyőrséggel, hogy a vámáruraktárban az idők folyamán használhatatlanná vált, a hajdani szovjet hadseregtől származó 763 tonna vegyvédelmi felszerelést 1 forint/kilogramm áron átveszi és megsemmisíti. A Vám- és Pénzügyőrség csak arról győződött meg, hogy a kft. tevékenységi körei közt szerepelt a "fém visszanyerése hulladékból", egyéb engedélyeit nem vizsgálta. Az [origo] érdeklődésére a VPOP annyit közölt, hogy ők "jogszerűen és szakszerűen értékesítették" az árut, illetve hogy annak "további kezelése már nem a vámhatóság feladata volt".

Elhárította a felelősséget a Metal Magic egykori fő tulajdonosa is, akit az [origo] munkatársai a telepen nem találtak, de később telefonon sikerült elérni. A férfi csak név nélkül volt hajlandó nyilatkozni, és azt mondta, szerinte az ügy lerágott csont. Állítása szerint ő csak egyszer, kísérleti jelleggel próbálkozott meg a csomagolóanyagok égetésével, azon kívül csak raktározta a saját tulajdonát a telepen. Szerinte Molnár méhei nem a füsttől pusztultak el, és jogtalannak tartja a követelést, amit akkor sem tudna megfizetni, ha akarna, mert állítása szerint még "cipője sincs".

Hatósági tehetetlenség

Az egymást követő ellenőrzéseken ugyanakkor a zöldhatóság minden alkalommal felfigyelt a hatalmas halmokban gyűlő vegyvédelmi ruházatra és gázálarcokra, az udvaron elégetett ládákra, ahogy a telepen talált festékes hordókra, koromra és kátrányra is, de felszólításaik eredménytelenek maradtak. Szintén nem lett eredménye annak a pernek, amelyben 2002 őszén a városi bíróság a hulladék elszállítására és talajcserére kötelezte a céget.

Kelemen Béla, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója az [origo]-nak elismerte, lehetetlen a végrehajtás egy olyan szennyezővel szemben, aki a zöldhatóság szerint szándékosan szegi meg a törvényeket. A kft. fő tulajdonosa mindig magára vállalta a felelősséget, sajátjaként ismerte el a hulladékokat, majd folytatta a szennyező tevékenységet - mondta Kelemen. A férfinak ugyanis nincs se állandó lakcíme, se vagyona, tehát nem lehetett rajta behajtani a büntetést.

A zöldhatóság vezetője azt mondta, a jelenlegi jogszabályok alapján nekik nincs lehetőségük arra, hogy lakatot tegyenek a telepre, és nem tudnak mit kezdeni a szennyezővel, az csak "röhög a markába", még csak meg sem fellebbezi a határozatokat. Kelemen szerint Molnár Józsefnek és a környékbelieknek az önkormányzat segíthetett volna, csak a polgármesteri hivatal zárhatta volna be a telepet. 

Molnár Józsefnek ezzel kapcsolatban is van néhány dokumentuma. E szerint a polgármesteri hivatal egyszer már folytatott szabálysértési eljárást a telep tulajdonosa ellen "építmény engedély nélküli használatbavétele" miatt, de a hatóság elkésett: fél évvel az illegális égetés első észlelése után meg kellett szüntetnie az eljárást. A hiba okáról, az önkormányzat esetleges lehetőségeiről pedig hiába szerettünk volna többet megtudni, a jegyző nem válaszolt a megkereséseinkre.

Vegyvédelmi hulladékhalmok

Molnár József a jogerős bírósági ítélet után is azt mondja, nem csak a csomagolóanyagok és ládák égetése okozta a méhek pusztulását. Szerinte a vegyvédelmi felszerelések műanyagának égése során felszabaduló, fokozottan mérgező és rákkeltő klórozott benzolszármazékok fertőzték meg a környéket. A Metal Magic ugyanis kivette a felszerelésekből a bennük található kevés alumíniumot, majd - Molnár állítása szerint - a fennmaradt anyag egy jelentős részét a csomagolóanyagok hevítésére használt kemencében elfolyósította.

Fotó: Szabó Pál
Csak romok és szemét maradt

A Hajdúböszörmény környéki kiskertek lakói és Molnár József is azt állítják, a környező erdőben máig el vannak ásva azok a hordók, amelyekbe a vegyvédelmi felszerelés elfolyósított maradványait rejtették. Kelemen Béla azonban azt mondja, kátrányt, festékes hordókat, elégett ládákat és más hulladékokat találtak, de sosem érték tetten a céget, amint vegyvédelmi ruházatot égettek volna, és hiába végeztek fúrásokat az erdőben, nem találták a hordókat.

Azt azonban Kelemen Béla sem tudja megmondani, hogy hová tűnhetett a 763 tonna vegyvédelmi ruházat teljes mennyisége. Ő a közeli Hajdúhadház külterületén található, elhagyatott telepre tippel, ahol ismeretlenek 2001 szilveszter éjjelén felgyújtottak egy csarnokot. A leégett raktár helyén ma is jól felismerhetők a cirill betűs ládák és a vegyvédelmi felszerelések maradványai. A Hajdúhadház határában elégett készlet azonban nem a Metal Magicé volt. A cég tulajdonosa azt mondta, ő eladta az árut egy másik cégnek, és nem tudja, utána mi történt vele. A rendőrség a nyomozást felfüggesztette, mert nem találták meg a gyújtogatót.

Kovács Áron