Határidőkkel szorongatnák meg a tüntetőket

Nem lehetne a végtelenségig tüntetni, a rendezvényeket viszont nem sokkal kezdetük előtt is elég lenne bejelenteni - ilyen és ehhez hasoló javaslatokkal ostromolják a lassan 18 éves gyülekezési törvényt a szakértők. A gyülekezési jog szabályozásán mindenki változtatni akar, de nem feltétlenül ugyanabban az irányban.

Korlátoznák és enyhítenék is a tüntetések szervezésére vonatkozó szabályozást, amely szinte változatlan a rendszerváltás óta. A tiltakozások "játékszabályai" és az abban résztvevők szerepei azóta nagyjából kikristályosodtak, de az utóbbi években megjelent radikális tüntetői megnyilvánulások aláásták ezt a rendszert. Ősszel rohamrendőrökkel csatázó utcai tüntetők jelentek meg, a Kossuth téren pedig sátras demonstrálók telepedtek le.

Ebben az új helyzetben kért fel a kormány egy bizottságot a gyülekezési törvény módosításának kidolgozására, de változtatásokat javasoltak az [origo] által megkérdezett jogvédők is, és az őszi eseményeket vizsgáló Gönczöl-jelentés is kitért erre a kérdésre. Végignéztük, hogy milyen pontokon szoríthatják vagy lazíthatják meg a közeljövőben a szabad gyülekezéshez való jogokat.

Lehet-e örökké tüntetni?

Jelenleg a gyülekezési törvény időben egyáltalán nem szabályozza, hogy milyen hosszú lehet egy tüntetés. A miniszterelnök által a törvény módosításának kidolgozására felkért bizottság (Ádám Antal, Bán Tamás és Tölgyessy Péter részvételével) viszont 5 napra korlátozná a közterületre bejelentett rendezvényeket. A Gönczöl-bizottság még ennél is szűkebb kereteket szabna, ők a jövőben csak egynapos tüntetéseket engedélyeznének, indoklásuk szerint azért, mert egy gyűlés vagy tüntetés a közösségi kommunikáció egyik formája, és ezt a funkcióját egy nap alatt is be tudja tölteni. A bizottság példaként hozza, hogy a francia és az orosz szabályozás is csak egynapos tüntetéseket engedélyez, amelyeknek este 11-kor be kell fejeződniük.

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet elnöke szerint ugyanakkor a tüntetések idejének ilyen korlátozása súlyosan sértené a gyülekezési törvényt, sőt a TASZ álláspontja szerint az alkotmányt is. "Ha ugyanis egy tanár éhségsztrájkkal szeretne tiltakozni iskolája bezárása ellen, akkor semmilyen hatóság nem döntheti el helyette, hogy mikor érte el a célját" - magyarázta. Szintén nem tartotta elfogadhatónak az egynapos korlátozást Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki azonban hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetet sem tartja tökéletesnek.

Kádár szerint a gyülekezési jog és a mások jogainak érvényesülése közötti egyensúlyra kell törekedni, vagyis sem a tüntetők, sem a kívülállók jogai nem sérülhetnek. Ehhez a jogvédő a különböző rendezvények differenciált, rugalmasabb kezelését javasolta, ahol is más megítélés alá esne egy egyszemélyes demonstráció és egy politikai nagygyűlés. "Tudomásom szerint például a Fővárosi Bíróság előtt most is ül egy idős úr minden nap, aki egy őt ért sérelem ellen tiltakozik, és nem hiszem, hogy ezt neki meg kell tiltani" - mondta, hozzátéve: elképzelhető ugyanakkor, hogy egy nagy tömegeket megmozgató, jelentős közlekedési csomópontokat érintő gyűlés esetén szükség lehet bizonyos ésszerű, de a gyülekezési jog lényegét nem csorbító korlátozásokra.

Miért tilthatnak be egy rendezvényt?

A jelenlegi jogszabályok alapján az Astoriánál október 23-án tartott, nagy forgalom-korlátozásokkal járó Fidesz-rendezvény néhány óra helyett akár 3 hétig is tarthatott volna, ha a szervezők úgy akarják - mondta az [origo]-nak Kádár András Kristóf. A törvény alapján ugyanis a rendezvény a közlekedés akadályozása miatt csak akkor tiltható be, ha a környék közlekedése más útvonalon nem biztosítható, és - mint Kádár fogalmazott - "ha ősszel két órán keresztül biztosítható volt, akkor elvileg 3 héten át is biztosítható lett volna, csak éppen teljesen felborította volna a város életét".

Sok szakértő véli úgy, hogy az ilyen aránytalanságokat a tiltási lehetőségek pontosításával kellene kiküszöbölni. A nyugati gyakorlatban egy rendezvényt olyan általános, nehezen megfogható fogalmak alapján lehet tiltani, mint a közrend, közbiztonság, közegészség érdeke, a Gönczöl-bizottság szerint azonban szerencsés, hogy ilyen kategóriát a magyar gyülekezési törvényben nem alkalmaznak. Kádár András Kristóf szerint ezeket a fogalmakat akkor lehetne felhasználni a szabályozásban, ha - mint fogalmazott - "eléggé bíznánk abban, hogy a jogalkalmazók, kellő bölcsességgel, önmérséklettel, és politikai befolyástól mentesen döntenek a rendezvények bejelentésének tudomásul vételéről". A Helsinki Bizottság társelnöke szerint azonban - noha a döntéshozók határozata bíróságon számonkérhető - jelenleg ez a bizalom nincs meg.

Ehelyett csupán olyan pontosítások kerülhetnek a gyülekezési törvénybe, amelyek például a más célra (pl. állami ünnepség) már kiadott, vagy más rendezvény által már lefoglalt területre vonatkozó kérelem esetén adnak elutasítási lehetőséget. A javaslatok ezen kívül azt nevesítenék, hogy mely népképviseleti szervek (pl. Országgyűlés) és bíróságok (pl. Alkotmánybíróság) zavartalan működésének biztosítása érdekében lehet korlátozni a gyülekezési jogot.

Mikor kell szólni a rendőrségnek?

Ha ma valaki tüntetést szervez, már három nappal előtte írásban be kell jelentenie azt a rendőrségen. Ez a Gönczöl-bizottság jelentése szerint nemzetközi viszonylatban elég megengedőnek számít, hiszen Angliában 6, Észtországban már 7 nappal előbb be kell jelenteni a rendezvényt, s ez a váratlan eseményekre válaszoló, gyors tüntetéseket gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Magyarországon korábban az ORFK és a BRFK is javasolta ennek a határidőnek a növelését, ez azonban nem történt meg.

Most a bizottság 6-8 órára csökkentené az előzetes bejelentés és a tüntetés közötti időt, épp a szervezők gyorsabb reagálásának segítése érdekében. A jogvédők szerint ez előrelépés, de még mindig kevés.

Lehet-e spontán gyülekezni?

Mit tehet a magyar tüntető akkor, ha Líbiában bolgár ápolónőket akarnak halálra ítélni, és ez ellen akar tiltakozni? Jelenleg annyit, hogy bejelenti rendezvényét, majd vár három napot és csak aztán - adott esetben már csak a kifogásolt esemény után - emelheti fel a szavát. Dénes Balázs, a TASZ elnöke szerint az ilyen rendkívüli eseményekre való tekintettel kétféle szabályozást kellene létrehozni, egyet az előre tervezhető rendezvényekre, egyet pedig a váratlanokra.

Mind a TASZ, mind a Magyar Helsinki Bizottság egyetért abban, hogy törvénybe kellene iktatni a spontán gyülekezés fogalmát, amit csak halasztást nem tűrő esetekben lehetne alkalmazni bizonyos feltételekkel, például a rendezvényért felelősséget vállaló rendezők írásos nyilatkozatához kötve. Ezt a megoldást a gyülekezési törvény módosításán dolgozó bizottság is javasolta, a Gönczöl-bizottság azonban elvetette, helyette kínálva fel a 6-8 órás bejelentési határidőt.

Visnovitz Péter