Megbüntették a vak ügyféllel óvatoskodó bankot

Fogyatékossága miatt csak szigorú feltételekkel adott kölcsönt vak ügyfelének az egyik bank. Az előnytelen szerződés megkötésére kényszerült ügyfél bepanaszolta a pénzintézetet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, amely igazat adott neki, és pénzbírságot szabott ki a bankra.

300 ezer forintra bírságolta meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) az egyik bankot, amiért vak ügyfelének a szokásosnál rosszabb feltételekkel adott csak személyi kölcsönt - derül ki a hatóság beszámolójából, amelyben nevek említése nélkül ismertetik a történteket. Az illető már évek óta a bank ügyfele volt, tavaly februárban ezért a pénzintézet felajánlotta neki, hogy felvehet 700 000 forint kölcsönt, méghozzá egyszerűsített hitelbírálati eljárással, hiszen jó adós.

Az ügyfél úgy döntött, hogy él a lehetőséggel. Ezután a bank munkatársa azt mondta neki, hogy vaksága miatt csak az után folyósítják az összeget, hogy az aláírását közjegyző hitelesíti. Mikor felvette a kapcsolatot a közjegyzővel, akkor derült ki az ügyfél számára, hogy a pénzintézet nem csupán az aláírás hitelesítését tekinti feltételnek.

A közjegyzőt arra is megkérték, hogy készítsen elő egy tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot. Egy ilyen irat rontja a kérelmező pozícióját, és arra jó, hogy a bank helyzetét megkönnyítse, ha az adós nem vagy csak késve fizet - állítja a hatóság. A beszámoló szerint lehetővé teszi például, hogy közvetlen végrehajtásra kerüljön sor polgári eljárás lefolytatása nélkül.

Az ügyfél először tiltakozott a közjegyzőnél és telefonon a bank hitelosztályának vezetőjénél is, azt mondta, jogi útra tereli az ügyet. Később mégis aláírta a nyilatkozatot, mert szüksége volt a pénzre, viszont bepanaszolta a pénzintézetet az EBH-nál. Azt állította, hogy nemcsak az aláírással járó helyzet jelentett számára hátrányt, hanem az is, hogy a főváros másik végébe kellett utaznia a közjegyzőhöz, ami számára komoly teher volt.

A hatóság előtt a banknak kellett volna bizonyítania, hogy megtartotta vagy a konkrét esetben nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, ám ez nem sikerült. A pénzintézet azzal próbált védekezni, hogy a biztonságos működés érdekében szigorúak a kölcsönökre vonatkozó előírások. A hatóság ezt az érvet azért nem fogadta el, mert a jogszabály vak személyeknél sem követeli meg a kérdéses közjegyzői okirati formát, hiszen a látáskárosultak pusztán az állapotuk miatt nem jelentenek magasabb pénzügyi kockázatot.

A bank hiába próbált érvelni azzal is, hogy az okirat azért kellett, hogy biztosítsák a szerződés teljes és pontos megértését. Az EBH szerint ugyanis ehhez nincs szükség közokiratba foglalásra. Ráadásul a hatóság figyelembe vette azt is, hogy a bank Személyi Kölcsön Szabályzata a közjegyzői papír értelmét úgy magyarázza, hogy így az esetleges behajtás könnyebb és egyszerűbb.

A pénzbírság kiszabása mellett az EBH megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását. A banknak harminc napja van arra, hogy az ehhez szükséges intézkedések megtételéről értesítse a hatóságot.