Vizsgálat indulhat Mór miatt a rendőrségen

Az igazságügyi tárca államtitkára szerint belső rendőrségi vizsgálatra lenne szükség ahhoz, hogy kiderüljön, történt-e hiba a móri nyomozás során. A rendőrség szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a nyolc áldozatot követelő móri rablást nem Kaiser Ede és Hajdú László követte el. Az egyik új gynúsítottat pénteken visszavitták a tett helyszínére.

Az igazságügyi tárca Bene László országos rendőrfőkapitánnyal fog egyeztetni arról, hogy a móri ügy kapcsán szükség van-e belső rendőrségi vizsgálatra - mondta pénteken Kondorosi Ferenc, az Igazsági és Rendészeti Minisztérium államtitkára a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Kondorosi arra a kérdésre, hogy szerinte indokolt-e a belső vizsgálat, úgy válaszolt: "feltétlenül, mert nyilvánvalóan valami gellert kapott ez a nyomozás".

Amíg az államtitkár azt mondta, hogy pénteken egyeztetnek a rendőrfőkapitánnyal, a tárca sajtóosztályán azt mondták, hogy módosult a terv, az egyeztetés csak hétfőn lesz. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője nem kívánta kommentálni a bejelentést. A szóvivő az [origo] azt firtató kérdésre, hogy ki folytathat le egy ilyen vizsgálatot, azt felelte: mindig attól függ, hogy mit kell vizsgálni.

A nyomozók szerint egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy a 2002-es nyolc áldozatot követelő móri vérengzést nem Kaiser Ede és Hajdú László követte el. A rendőrség azt gyanítja, hogy a múlt hét pénteken őrizetbe vett 36 éves N. László és a 34 éves W. Róbert lehetnek az igazi rablók.

A rendőrség gyanúja szerint W. Róbert volt az, aki rablás során az Erste Bank ajtajában állva elküldte a postafiókhoz érkezőket, N. László pedig, aki lelőtte a bankban tartózkodókat. Vagyis W. Róbert követhette el azt, ami miatt Kaiser Edét jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték, N. László pedig azért lehet a felelős, amiért Hajdút akarják felelősségre vonni. Az új fejlemények miatt Kaiser Ede ügyvédje csütörtökön nyújtott be a perújítási indítványt.

Kondorosi Ferenc, az Igazsági és Rendészeti Minisztérium államtitkára arról is beszélt, hogy a rendőrség mellett az igazságszolgáltatás többi szereplőjének a működését is elemezni kell az ügyben. Az államtitkár elmondta: kormányzati tisztviselőként nem kommentálhatja a bíróság ítéletét, de a jogtudomány képviselőjeként úgy véli, hogy lehet téves ítéletet hozni egy gondos eljárás során is. Ez azonban még ebben az ügyben nem bizonyosodott be - mondta, majd hozzátette: elképzelhető, hogy nem voltak megalapozottak az ügyben hozott ítéletek.

Szikinger István alkotmányjogász az [origo]-nak ezzel kapcsolatban azt mondta: az ügyben nem belső, hanem külső vizsgálatra lenne szükség, vagyis egy rendőrségtől független bizottságnak kéne vizsgálódnia. Az alkotmányjogász szerint a korábbi nyomozással az volt a probléma, hogy nem minden kétséget kizárólag bizonyították, hogy kik az igazi bűnösök, miközben ezt törvény írja elő. A jogász szerint nonszensz, hogy Hajdú Lászlót előbb csak a fegyverek beszerzésével gyanúsították, a megismételt eljárásban már a móri mészárlással, most pedig kiderülhet, hogy semmi köze nem volt az egészhez.

Szikinger szerint mindez azért fordulhatott elő, mert rossz a bűntető eljárásról szóló törvény. Mindez abban nyilvánul meg, hogy a bizonyítás nem a bíróság előtt történik, hanem az esetek többségében rendőrségi vallomások alapján. A jogász tapasztalatai szerint a rendőrség ugyanis tárgyi bizonyítékok helyett inkább vallomásokra épít. Szikinger ezt azért tarja problémásnak, mert nem mindig lehet ellenőrizni, hogy a gyanúsított milyen körülmények között tett vallomást, így akár a rendőri bántalmazás is elképzelhető. A jogász szerint így fordulhatott elő egy másik ügyben, hogy valakit három olyan rendőr vallomás alapján ítéltek el, akiknek a vallomásban még a vesszőhibák is azonosak voltak.