Legfőképpen a kormányfőt tartja felelősnek a tavaly október 23-i eseményekben az az alternatív bizottság, amelyet a történtek kivizsgálására hoztak létre, nem bízva a kormány hasonló célból felállított bizottságának ítéletében. A bizottságot vezető Morvai Krisztina szerint, ha a miniszterelnök és a rendőri vezetők személye nem változik, március 15-én az októberihez hasonló eseményekre kell számítani. A Fidesz felelősségét nem vetik fel.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nevezi meg elsőrendű felelősnek a 2006 szeptemberi és októberi demonstrációkhoz kapcsolódó rendőri brutalitásért a Civil Jogász Bizottság jelentése. A Morvai Krisztina büntetőjogász vezette testület tanulmányát pénteken hozták nyilvánosságra.

"A miniszterelnök végig követte és látta az eseményeket, és minden percben közvetlen kontaktusban volt azokkal, akik irányították a tömeges megfélemlítést, a Kossuth térről hazafelé tartó vagy egyszerűen arra sétáló emberek levadászását, bántalmazását" - olvasható a bizottság megállapításai között.

A 252 oldalas jelentés a kormányfőn kívül a felelősök között nevezi meg az igazságügyi és rendészeti minisztert, a kormány tagjait és a kormánypárti politikusokat, akik nem emelték fel szavukat a rendőri akciók ellen. A miniszterelnök kiemelt felelősségét azzal indokolják, hogy a rendőrségi törvény szerint a rendőrség a kormány, vagyis a miniszterelnök irányítása alatt áll.

"Nincs helyük a magyar rendőrségben"

A jelentés szerint a szeptemberi és októberi események során "tömeges rendőri brutalitásra és tömeges önkényes letartóztatásokra" került sor. Hozzáteszik: a hatóság tudatosan szegte meg a rendőrszakmai és emberjogi normákat. Morvai Krisztina megjegyezte, hogy ezt a rendőrségi magatartást a miniszterelnök példamutatónak nevezte.

Szerinte ha a miniszterelnök és a rendőri vezetők személye és hozzáállása nem változik, március 15-én az októberihez hasonló eseményekre kell számítani. "Nem lehet Magyarország miniszterelnöke olyan ember, akinek vér tapad a kezéhez" - fogalmazott Morvai. A bizottság egy másik tagja szerint "azoknak a rendőrtiszteknek, akik ebben részt vettek, nincs helye a magyar rendőrségnél".

Völgyesi Miklós, a bizottság társelnöke bírálta a rendőri vezetést, köztük Bene László országos rendőrfőkapitányt, aki október 23-án éppen Brazíliában volt, a helyettese pedig nem vette át az írányítást. Völgyesi szerint az a kérdés, hogy a teljes parancsnokság hogyan került át Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányhoz, amikor a REBISZ bevetéséhez az ORFK vezetőségének engedélyére van szükség. "A tömegoszlatás törvénytelen eszközei a vipera és a gépkarabély, amelynek csövére páncéltörő puskagránátot húztak" - jelentette ki birtokukban levő fotókra hivatkozva Völgyesi.

Szöőr Anna, a bizottság egyik tagja szerint a rendőrség szakmaiatlanul járt el, mert a statisztikák szerint a sérülések 39 százaléka fejsérülés volt, több mint 10 százaléka szemsérülés - közülük több maradandó -, és további 11 százalék nyaki sérülés. Emellett a sérülések nem kis része lőtt seb, gyakoriak voltak a törések és a zúzódások is - sorolta. Az embereket pszichológiailag is manipulálták, amikor előbb morális pánik tört ki, és aztán a "szélsőjobb fenyegető veszélyével" riogattak - tette hozzá.

A külföldi sajtót is kritizálják

A jelentés készítői szerint a sajtó bizonyos képviselői összemosták a tüntetőket a zavargókkal, és túlzottan hangsúlyozták a veszélyességüket. A külföldi tudósítók sem úszták meg a kritikát: "Furcsa módon a külföldi sajtó jelentős része is hasonló szellemben, hasonló csúsztatással - kevéssé finom szóval: hazugsággal - mutatta be a budapesti eseményeket. Ennek tudhatjuk be, hogy számos külföldi országban úgy gondolják, hogy Magyarországon ténylegesen egy agresszív, garázda, neonáci csőcselék az a tömeg, amelyik szemben áll Gyurcsány Ferenccel és kormányával" - olvasható a jelentésben.

A Fidesz felelősségéről nincs szó

A jelentés összeállításához hatvan szemtanút és áldozatot hallgattak meg, 150-200 eset írásban jutott el hozzájuk. Emellett elemezték az Országos Rendőr-főkapitányság és a rendészeti minisztérium jelentéseit, kórházi adatokat és hírügynökségi beszámolókat.

A kormány által ugyancsak az események kivizsgálására létrehozott Gönczöl-bizottság a rendőrséget, a miniszterelnököt, az államfőt, de legfőképpen a Fideszt bírálta. A bizottság egészen a 16. századig visszanyúlva kereste az okokat a szeptemberi-októberi eseményekre. Bár Morvai Krisztina kijelentette: nincs rivalizálás a Gönczöl-bizottsággal, többször kormányközeliséggel vádolták annak tagjait, és bírálták a vizsgálat megállapításait is.

A Fidesz felelősségét egyszer sem veti fel az alternatív bizottság jelentése - míg a Gönczöl-bizottság az ellenzéket jelölte meg az egyik főbűnösként. A Morvai vezette bizottság azt állapítja meg: "összességében elmondható, hogy megkezdődött az emberi jogaikat gyakorló, békésen gyülekező és a kormányt kritizáló emberek - és rajtuk keresztül az egész ellenzék démonizálása".

Fábry Sándor gratulált

A jelentést bemutató sajtótájékoztatón az újságírók mellett szimpatizánsok is megjelentek, közülük néhányan bekiabáltak, amikor Morvai a felelősöket sorolta. A hallgatóság körében feltűnt Fábry Sándor humorista is, aki még kérdéseket is tett fel. Arra volt kíváncsi: voltak-e külföldiek, például szlovák titkosszolgálatiak az oszlató rendőrök között, lehetséges-e, hogy egyes rendőrök valamilyen kábítószer hatása alatt álltak az oszlatáskor, illetve arra, hogy voltak-e provokatőrök a tüntetők között. Fábry gratulált is a bizottság munkájához. A bizottság tagjai azt felelték, több kérdésben "alapos a gyanú", de nincsenek nemzetbiztonsági információik, és máshogy sem tudják bizonyítani mindezt.