Erőszakos magyar rendőrök aggasztják az USA-t

Magyarországon általában tiszteletben tartják az állampolgárok emberi jogait, de akadnak gondok - áll az amerikai külügyminisztérium éves világjelentésének Magyarországra vonatkozó részében. A világ emberi jogi helyzetét értékelő dokumentum kitér a romák elleni rendőri erőszakra, a börtönviszonyokra, és több fejezetben is beszámol a tavaly őszi eseményekről.

Általában tiszteletben tartotta az állampolgárok emberi jogait, néhány területen azonban maradtak gondok a magyar kormánnyal - állítja az amerikai külügyminisztérium 2006 emberi jogi helyzetét taglaló jelentésében. A kedden bemutatott dokumentum a problémák között említette a túlzott rendőri erőszakot a gyanúsítottak, különösen romák ellen. A romákkal szembeni diszkriminációt és a cigány gyerekek iskolai elkülönítését is taglalja az amerikai külügy.

A rendőrség a sajtóból értesült a jelentésről, jelenleg még tanulmányozzák - tudtuk meg Németh Lajostól, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivőjétől, aki azt is hozzátette, hogy mivel országjelentésről van szó, amelynek csak egy része érinti a rendőrséget, önállóan valószínűleg a későbbiekben sem reagálnak rá.

A jelentés szerint vannak olyan állítások, hogy a kormány beavatkozott az állami médiumok szerkesztéspolitikai és személyi döntéseibe. Bár az elmúlt évben nem indult rendőrségi eljárás kormányzati korrupció miatt, az általános nézet az, hogy korrupció zajlik a törvényhozásban és a végrehajtó szerveknél - áll a jelentésben.

A jelentés kitért a tavaly szeptemberi és októberi tüntetéseken alkalmazott rendőri erőszakra, megemlítve az ellenzéki kifogásokat és a rendőrség ellenvetéseit. Az amerikaiak beszámolnak arról is, hogy az őszi demonstrációk után a hatóságok 120 pert indítottak polgári személyek ellen az erőszakos tüntetések gyanújával, és idézik a Gönczöl-bizottságot, amely szerint a rendőri túlkapások miatt 156 panasz érkezett a főügyészségre. Az amerikai külügyminisztérium kiemelte, hogy a Gönczöl-bizottság bírálta az azonosítójukat letakaró és túlzott erőszakot alkalmazó rendőröket, de jobban aggasztotta őket, hogy a rendőrség miért nem oszlatta fel korábban a tüntetéseket.

A szexuális zaklatás is gyakori probléma az amerikai külügy szerint. Női szervezetek beszámoltak arról, hogy a kormány nem igazán támogatja a szexuális zaklatás bűncselekménnyé nyilvánítását - tartalmazza a dokumentum, amely hozzáteszi, ezek a csoportok állítják azt is, a nők azért viselik el a zaklatást a munkahelyen, mert félnek az állásuk elvesztésétől.

A dokumentum ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányellenes megmozdulásokon a második világháború időszakával, a nyilaskeresztes párttal társított képeket mutattak, időnként náci szimbólumok kerültek elő és ilyen dalok csendültek fel. Egyes tüntetők "szégyenfalon" tüntették fel a kormányválságért általuk felelősnek vélt személyek neveit - a lista zsidó származású személyiségeket domborított ki. A jelentésben egyúttal kitértek arra is, hogy a kormány folytatta erőfeszítéseit az antiszemitizmus elleni küzdelem érdekében.

A washingtoni jelentés szerint a szólás- és sajtószabadságot törvény biztosítja és a magyar kormány általában tiszteletben tartja e jogok gyakorlását, ám állítólag befolyásolta az állami médiumok szerkesztéspolitikai és személyi döntéseit.

A jelentés kitért a börtönviszonokyra, amelyeket általában a nemzetközi normáknak megfelelőnek nyilvánított, de súlyos porblémának ítélte a börtönök túlzsúfoltságát. 2006 végén 14 568 személyt tartottak fogva, a börtönök kihasználtsága 158 százalékos volt, az előző évi 146 százalékhoz képest.

[origo]/MTI