Tüntetőknek ad tanácsokat a rendőri kisokos

2007.03.13. 14:10

Pár nappal március 15-e előtt a rendőrség jobbnak látta részletesen felvázolni, milyen eszközöket, hogyan és kikkel szemben vethetnek be zavargás esetén. A törvények ugyanis pontosan meghatározzák, mit és hányszor kell hangosbemondón közölni, mi történik a szembeszegülőkkel és mit tegyen, aki nem tüntet, csak pont ott lakik, ahol oszlatják a tömeget.

"A rendőrség nyugodt, méltóságteljes ünneplésre készül" - olvasható a rendőrségi portálra felkerült tájékoztatóban, amelyben ennek ellenére pontról pontra végigveszik, mi a teendő erőszakos zavargás esetén. A gyülekezési jog alkotmányos alapjog, azonban számos további szabály határozza meg, hogy a rendőrség mikor mit tesz, vagy mit tehet, ezeket gyűjtötték össze az "Amit a demonstrációkról tudni kell" címet viselő anyagban.

Mire kell figyelmeztetniük?

Jó tudni, hogy minden tömegoszlatás rendőrségi figyelmeztetéssel indul, aminek - lehetőleg kihangosító eszköz segítségével - legalább kétszer el kell hangoznia. További szabály, hogy az utolsó ismétléskor kilátásba kell helyezni azt, hogy a rendőrök kényszerítő eszközöket is bevethetnek, ahogy azt is meg kell mondani, merre menjenek el az engedelmes résztvevők. Ha elmarad a felszólítás, akkor nem jogszerű a hatóság fellépése.

Mikor oszlatnak?

Eleve fel lehet oszlatni a be nem jelentett rendezvényeket, ahogy azt is, amit bejelentettek ugyan, de végül máshol gyűlnek össze a résztvevők, vagy mondjuk más útvonalon vonulnak. Egy bejelentett rendezvényen sem tanácsos tovább maradni, mert a rendőrség akkor is intézkedhet, ha az amúgy engedélyezett demonstráció nem az engedélyezett időtartamban zajlik. A rendőrség akkor is közbe fog lépni, ha a gyülekezéssel megvalósítanak valamilyen bűncselekményt, vagy ha a résztvevők fegyveresen vagy veszélyes eszközökkel felfegyverkezve jelennek meg - figyelmeztet a tájékoztató.

Mikor vetnek be csapaterőt?

A tömegoszlatás a rendőrségi törvény szerint mindig csapaterőben történik. Ennek bevetésére azonban csak két esetben kerülhet sor: ha erőszakos a tömeg vagy, ha az ország alkotmányos rendjét, vagy mások életét, biztonságát fenyegeti.

Mikor jönnek a vízágyúk és a lovak?

Pontosan meghatározza a törvény, hogy mit lehet bevetni a tömeg feloszlatása érdekében. Ezek egy része már ismerős lehet a szeptember-októberi zavargásokról, ilyen a vízágyú, a gumilövedék, az ingerlőgáz - ami ősszel a gyakorlatban a paprika spray-t jelentette -, vagy a lovas rendőrök. Ezeken kívül a kényszerítő eszközök listáján szerepel még az elfogó háló is, ami alapvetően arra szolgál, hogy a hangadókat kiemeljék a tömegből. Bármelyikhez folyamodik a rendőrség, ezt is külön közölnie kell a tömeggel, mert csak így jogszerű az alkalmazásuk. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki a konkrét eszköz hallatán gondolja meg magát, és hagyja el a helyszínt.

Kire szabnak ki 50 ezer forintos bírságot?

A rendőrséggel kétféleképpen is szembeszegülhetnek a demonstrálók: aktívan és passzívan. Utóbbira példa az, ha valaki ugyan nem tör-zúz, nem támad a rendőrökre, csak éppen a felszólítás ellenére nem hajlandó elhagyni a helyszínt. A tévészékház elleni támadásnál is jóval többen nézték - és hagyták - az autók felgyújtását, a rendőrök megtámadását, mint ahányan részt vettek benne. Velük szemben egyedül "testi kényszert" alkalmazhatnak a rendőrök, de mondjuk rendőrbotot nem. Egy alig két napja érvényes kormányrendelet eredményeként viszont már a passzív ellenállás is szabálysértésnek számít, amiért büntetésként ötvenezer forintos bírság is kiszabható.

Sokkal keményebb fellépéssel találhatják szembe magukat az "aktív ellenszegülők", akik garázdálkodnak, kövekkel dobálják a rendőröket, vagy más bűncselekményt követnek el. Ellenük bevethető a kényszerítő eszközök egész tárháza, bilincs, vagy akár pórázon vezetett, de szájkosár nélküli rendőrkutya is. Azt, hogy pontosan mit alkalmaznak, mindig a csapaterő parancsnoka határozza meg.

Mi lesz az ottlakókkal?

Persze, egy erőszakos zavargás közben nem egyszerű különbséget tenni a résztvevők viselkedése között. A törvény határozottan leszögezi: ha csapaterőt kell bevetni, akkor a figyelmeztetés elhangzása után már nem vizsgálják a helyszínen lévők egyéni felelősségét, mindegy, ki, milyen célból maradt ott. A rendőrség a honlapján közölt ismertetőben ezért is figyelmeztet arra, hogy mindenki haladéktalanul tegyenek eleget a felszólításnak.

Hozzáteszik azt is, hogy még az se maradjon egy zavargásnál a helyszínen, aki éppen csak a lakásába próbál hazajutni, vagy a kocsijához igyekszik. Erre az esetre azt ajánlják, hogy a közelben lakók lehetőleg kerülő útvonalon közelítsék meg otthonukat, vagy érdeklődjenek a rendőröknél, hogy mi a teendő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK