Felső tagozatban is folytatódik szeptembertől az olvasástanítás az általános iskolákban. A szaktárgyak rovására felszabadított időben azért kell visszatérni az alapokhoz a szaktárca szerint, mert a magyarok 20-30 százaléka funkcionális analfabéta. Az olvasási problémákkal küszködőknek egy szerződés aláírása is kockázatos vállalkozás lehet, a Magyar Olvasástársaság elnöke szerint pedig egyes szolgáltatók kifejezetten jól járnak ezzel.

"Olvassa el figyelmesen!" - az egyik internetes keresőprogram több mint 39 000 találatot dob ki erre a kifejezésre. Így kezdődik szinte az összes mellékelt tájékoztató, legyen szó gyógyszerről, kenyérsütőről, formanyomtatvány kitöltéséről vagy éppen kisállat-örökbefogadásról. A felhívásnak ugyanakkor a magyarok 20-30 százaléka nem tud eleget tenni, ennyi ugyanis itthon a funkcionális analfabéták aránya.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján azt hirdeti, hogy emiatt az utóbbi években a funkcionális analfabétizmus felszámolására helyezte a hangsúlyt közoktatási programjai megfogalmazásakor. Ennek a tervnek lehet az egyik eleme, hogy szeptembertől az alapkészségek megerősítését célzó órákat is tartanak a felső tagozatos diákoknak az iskolákban. Arató Gergely oktatási államtitkár ismertette a napokban a kezdeményezést, amely lényegében azt jelenti, hogy az ötödikesek és hatodikosok órarendjébe a történelem, fizika, irodalom mellé beiktatnak olyan órákat, ahol újra írást, olvasást, számolást tanulnak a diákok. 

E célra az intézményeknek a tanítási időkeret 20-50 százalékát kell fordítaniuk - mondta el Arató, aki szerint ez az idő később bőségesen megtérül majd, hiszen minden iskolás képes lesz arra, hogy önállóan tanuljon.

Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke szerint ez a lépés nagyon időszerű volt már. "Az volt a tragédia, hogy idáig a negyedik osztály végével letudták az olvasástanítást. Azt hitték, hogy aki össze tudja vonni a betűket, az már tud olvasni" - fogalmazott a szakértő. Steklács szerint már a nyolcvanas évek közepe óta tudni lehetett, hogy Magyarország olyan rosszul áll ezen a téren, mint a nyugat-európai országok, de az oktatási rendszer nagyon lassan reagált. Kísérletek eddig is voltak az analfabetizmus visszaszorítására, például azelőtt a honvédségben és börtönökben szerveztek ilyen programokat.

Viszont ennél többre, például a pedagógusképzés szemléletváltozására is szükség lenne - véli Steklács János, aki a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékén dolgozik tanszékvezetőként. Hozzátette: ha a felsősök olvasástanításával el is indul majd egy kedvező folyamat, eredményeket csak hosszú távon lehet várni.

Addig is a lakosság közel egyharmadának életét nehezíti meg olvasási probléma. "Hol keressen állást, hogy írjon önéletrajzot, hogy intézzen banki átutalást, fogalmazzon kérvényt, ha ővele igazságtalanul bántak" - sorolta az [origo]-nak az akadályokat a Magyar Olvasástársaság elnöke. Steklács olyanról is hallott, hogy egyes cégek kifejezetten visszaélnek az ügyfelek írástudatlanságával. Úgy tudja: nem ritka, hogy míg egy szolgáltatást pusztán szóban is meg lehet rendelni, a lemondáshoz már kérvényt kell írni. "Érdekes lenne megnézni, hány százalék mondja azt, hogy inkább egye meg a fene" - jegyezte meg.

Újlaki-Vátz László, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivője még nem találkozott ilyen panasszal, ellenben szerinte "nagyon is dívik", hogy végtelen hosszú, körmönfont, alig érthető szerződéseket dugnak az emberek orra alá, és az élelmiszer-csomagoláson sem ritka az olyan aprócska betű, ami elveszi a kedvet a további böngészéstől. A fogyasztóvédők ennek ellenére, a későbbi viták elkerülésére azt tartják jónak, ha a szerződéseket írásban rögzítik. "És ha valaki valamit nem ért, nem szégyen kérdezni, különben belemászhat a fogyasztó egy olyan kulimászba, ahonnan nem lehet kihúzni. Aki ilyen problémával küzd, az kérjen meg mást, hogy olvassa fel neki a szerződést, mielőtt aláírna bármit" - javasolta a szóvivő.

Janecskó Kata