Elkészült az új gyülekezési törvényjavaslat

Vágólapra másolva!
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) a miniszterelnök által felkért alkotmányjogi szakértőkkel folytatott konzultáció alapján elkészítette a gyülekezési törvény módosításának tervezetét, amelyről ötpárti egyeztetést kezdeményez - tudatta a tárca kedden este internetes honlapján.
Vágólapra másolva!

A tervezet szerint a jövőben a rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, és nem takarhatják el arcukat sem. A rendezvény kezdete és befejezése között legfeljebb kilencvenhat óra telhet el, de ez nem jelenti azt, hogy a szervező ne jelenthessen be egy a korábbi rendezvény befejezése után kezdődő újabb rendezvényt.

A tervezet szerint a rendezvény legfeljebb nyolc órán keresztül érinthet tömegközlekedési eszközök vagy gépjárművek közlekedésére szolgáló közterületet. A rendőrség megtilthatná a rendezvény megtartását, ha például az érintett közterület tulajdonosa előzőleg már hozzájárult ahhoz, hogy a helyszínen állami rendezvényt tartsanak.

A tervezet szerint a jövőben a rendezőnek kell gondoskodnia a közegészségügyi, környezetvédelmi és zajterhelésekre vonatkozó szabályok betartásának biztosításáról. A rendezvény után pedig a szervezőnek kell gondoskodnia a helyszínen maradt hulladékok eltakarításáról és az esetleges környezeti károk megszüntetéséről.

Az IRM előterjesztése szerint a rendőrség feloszlathatja azt a rendezvényt, amelyet nem jelentettek be 72 órával korábban, és amelyen a résztvevők közrendet sértő magatartást tanúsítanak.

A tervezet szerint a kampányidőszakban szervezett választási gyűléseket a jövőben 24 órával korábban be kell jelenteni a rendőrségnek, és a bejelentéshez csatolni kell az illetékes választási bizottság határozatát arról, hogy a választási gyűlés szervezőjét nyilvántartásba vették.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még október végén kért fel három jogi szaktekintélyt a gyülekezési törvény módosításának előkészítésére. A szakértők feladata az volt: vizsgálják meg a tervezetet abból a szempontból, hogy biztosítja-e az alapvető emberi jogokat és megfelel-e a nemzetközi emberi jogi egyezmények előírásainak.