Lerongyolódott váltás ruhák, a hónap közepére kiürülő hűtő, nevelőszülők, otthonteremtés, csúnya beszéd - gyermekotthonban élő tizenévesek beszéltek minderről a tizenharmadszor megrendezett gyerekparlamentben. A gyerekparlamentek során olyan esetek kerültek elő, amelyekben ombudsmani, minisztéiumi vizsgálatok indultak, és még törvénymódosítást is sikerült elérni a gyerekek panaszai nyomán.

A gyerekparlamentre összegyűlt tizenévesek első pillantásra olyanok voltak, mintha iskolai kiránduláson vennének részt. A mintegy száz gyerekről azonban hamarosan kiderült, nem ezért jöttek: mindannyian gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél élnek, és készülniük kell rá, hogy tizennyolc éves koruktól már teljesen egyedül kell boldogulniuk. A gyerekparlament pedig arra való, hogy a nevelőotthonban élők elmondják a legnagyobb problémáikat, és kiderüljenek az őket érő igazságtalanságok.

Az ülésen a tizenéves fiúk és lányok komoly arccal beszéltek a szegénységről, és magabiztosan használták az olyan kifejezéseket, mint a "térítési díj", a "lakhatási támogatás", az "otthonteremtési támogatás" vagy az "árvajáradék".

Egy szőke lány például elsorolta: havonta alig több, mint harmincezer forintból kell gazdálkodnia - ebből kell ételt, ruhát, iskolaszereket, bérletet, gyógyszereket vennie, és az sem ártana, ha maradna valamennyi pénz nyelvórákat venni, hiszen enélkül nyelvvizsgára nincs esélye. "Mi Szabolcs megyében napi ötszöri étkezésre 350 forintot kapunk" - jegyezte meg egy másik lány. "Egy hónapra előre bevásárolunk, de fél hónap alatt üres a hűtő, hiába spórolunk" - panaszolta egy tizenéves, bár abban mosolyogva kiegyezett a többiekkel, hogy így legalább nincs mit kilopni a hűtőből.

Egyes megyékben havonta kétezerötszáz, másutt csak ezerötszáz forint ruhapénz jár. Ez a résztvevők szerint felháborítóan kevés, pláne a növésben levő gyerekeknek, akiknek így alig jut rendes cipő vagy váltás ruha. Ráadásul a kisgyerekek gyorsan el is használják a ruhájukat - tették hozzá.

Nincs szabályozás a költségekről

Az ülés vezetője, Radoszáv Miklós szerint a felsorolt problémáknak az a gyökere, hogy a törvények nem szabályozzák egységesen, pontosan mennyi pénzt kell költeni egy nevelőotthonban élő gyerekre - ezt jórészt a megyei közgyűlésekre bízza, amelyek saját pénztárcájukból változó, hogy mennyit tudnak fordítani ilyen célokra.

Radoszáv Miklós - aki a a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat igazgatója is - az [origo]-nak azt mondta: némileg diszkriminatív ebben a törvény, hiszen a nevelőszülőknél élők esetében például pontosan kimondja az összegeket. A gyerekparlament után - mondta az ülés vezetője - javasolni fogják, hogy módosítsák a törvényt: így a megyék közti különbségek is megszűnnének, és könnyebb lenne a pontos összegekből való gazdálkodás is.

Radoszáv Miklós elmondása szerint nem lehetetlen, hogy célt érnek, hiszen a korábbi gyerekparlamentek nyomán született már törvénymódosítás. Egy ízben pedig az állampolgári jogok biztosa kezdett vizsgálódni, mert a gyerekek beszámolóiból kiderült: több megyében külön helyezték el a testvéreket, holott alkotmányos joguk egy helyen élni. Egy másik igazságtalanságot szintén a gyerekparlamentek lepleztek le: kiderült ugyanis, hogy több helyen a kiskorú anyákat elválasztják gyerekeiktől, és külön csoportba teszik őket a nevelőotthonokban. Az emiatt inult komoly minisztériumi vizgálat mára megszüntette ezt a gyakorlatot - mondta az [origo]-nak Radoszáv Miklós.

Húsz forint a káromkodás

A gyerekparlamentben ugyanakkor nem csak pénzről volt szó. Mint kiderült, a tizenévesek ugyanekkora problémának érzik azt, hogy sokszor nem tudnak mit kezdeni az agresszív, problémás gyerekekkel, akik sokszor megkeserítik az életüket, de időnként még a nevelőkre is veszélyesek. Másokat a legjobban a csúnyán beszélők zavarták. Utóbbira már találtak megoldást több helyen: a trágárság húsz, a cigarettacsikk eldobálása száz forint levonás a zsebpénzből. Az így összegyűlt pénzből az egyik nevelőotthonban több tucat üvegpoharat tudtak venni, másutt pedig fagyira költötték a büntetést - számoltak be a résztvevők.

A nevelőszülőkkel sem mindig felhőtlen a viszony - erről beszélt egy tizenéves lány. "Van, aki csak a pénz miatt veszi ki a gyereket, és nem foglalkozik vele, és pont ilyenhez kerültem én is. Ők valahogy mindig tudták, hogy mikor jönnek ellenőrizni őket, és olyankor mindig leültettek minket szépen tanulni" - mesélte. Az ülés vezetője azt tanácsolta: ilyenkor a gyerekjogi képviselőkhöz kell fordulni segítségért.

Wirth Zsuzsanna