Elvesztette a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet Gyurcsány Ferenc elleni perét, amelyet azért indított, mert a kormányfő nem akart kiadni a gyülekezési törvény módosításával kapcsolatos előkészítő iratokat. Ezeket egy Tölgyessy Péter által vezetett bizottság készítette - a perben azonban kiderült: nem is létezett ilyen bizottság, így nincs jelentés sem a munkájáról. A TASZ szerint Gyurcsányék félrevezették a közvéleményt.

A tavaly őszi zavargások nyomán merült fel a gyülekezési törvény módosítása, és a miniszterelnök felkért három jogász szakértőt az ügyben: Tölgyessy Pétert, Bán Tamást és Ádám Antalt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil jogvédő szervezet sajtóbeszámolókra hivatkozva kérte ki a Tölgyessy Péter alkotmányjogász nevével fémjelzett bizottság munkájának szakmai anyagait.

Gyurcsány titkársága azonban a kormányfő megbízásából elutasította az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy azok a kormány döntésének megalapozását szolgálják. Emiatt indított pert a TASZ Gyurcsány ellen. Az adatkiadás elutasításról szóló levélben az szerepel: "A közismert alkotmányjogászokból álló bizottság (...) a vizsgálatot valóban elvégezte, és kialakított álláspontját a Miniszterelnök Úr részére átadta." Később egy, az MSZP honlapján megjelent hír egy "Tölgyessy Péter vezette szakértői bizottság jelentését" emlegeti, és egy kormánybizottság jelentése is hasonlóan hivatkozik Tölgyessyékre.

Csakhogy - mint azt Tölgyessy Péter a bíróságon elmondta - ilyen bizottság valójában nem is állt fel. Bár a felkért jogászok többször összeültek Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkárral, ezekről nem készült jegyzőkönyv és nem is készítettek közös jelentést. "Nem vezettem bizottságot" - mondta Tölgyessy Péter hozzátéve, hogy nem tudja, miért emlegették őket több helyen bizottságként, és nem is kívánja kommentálni.

A Gyurcsányt képviselő jogász is végig azzal érvelt a perben, hogy nincs kiadni való jelentés, mert nem létezik ilyen, és szabályosan felállt bizottság sem volt. Mindössze annyi történt, hogy a készülő módosítás szövegét konzultációkon elolvasták a szakértők, és elmondták róla a véleményüket. A TASZ ügyvédje meg akarta hallgatni a miniszterelnököt is az ügyben, ám ezt a bíró elutasította.

Mint azt a bíró a tárgyaláson elmondta, ezek a konzultációk csak döntéselőkészítőek voltak, ezért nem nyilvánosak. A bíró szavai szerint sajátos helyzetbe került, mert arról kellett döntenie, hogy kiadasson-e egy nemlétezőnek bizonyult jelentést - ezért elutasította a TASZ kérését, amely ellen nem is fellebbezett a szervezet, így jogaerőssé vált. Ugyanakkor a bíró elismerte, hogy a kormányfő és a kabinet kommunikációja okot adott a perre, mert többször "bizottságról" beszéltek, ezért a felperes és az alperes közösen viselik a perköltségeket.

"Aggodalomra adhat okot, hogy a kormány folyamatosan félrevezette a közvéleményt, tudatosan, hónapokon keresztül" - közölte Schiffer András TASZ-ügyvéd az ítélethirdetés után. "Szinte úgy tűnik, hogy a TASZ a hibás, hogy komolyan vette ezt a nyilatkozatot" - fogalmazott a bíróságon az ügyvéd a Gyurcsány titkárságától kapott levélre hivatkozva. Az [origo] kérdésére Schiffer hozzátette, szerinte a kormány kommunikációs okokból emlegetett bizottságot, kommunikációs okokból kellett nekik egy olyan közismert személyiség neve, mint Tölgyessy Péteré. A miniszterelnököt képviselő jogász visszautasította a feltételezést, hogy Gyurcsány félrevezette volna a közvéleményt.

A kormány egyébként a napokban úgy döntött, hogy a gyülekezési törvény módosítására vonatkozó tervezetet nem nyújtja be az Országgyűléshez, mert - ötpárti egyeztetések alapján - úgy vélik, nincs esély az elfogadásához szükséges kétharmados parlamenti többségre.