Pályázat nélkül osztja a zsíros állásokat a főváros

Diktátori módszerekkel vádolta meg Demszky Gábor főpolgármestert Tarlós István, a budapesti Fidesz-frakció elnöke, amiért a fővárosi önkormányzat pályáztatás nélkül, az ellenzék kizárásával jelölt új vezetőket a fővárosi közműcégek élére. A városvezetés szerint a rövid határidők és a szükséges reformok miatt kellett szűk körben lefolytatni az egyeztetéseket.

"Lehet ilyen módszerekkel élni, van is, aki ilyenekkel él, de azt nem demokratának vagy liberálisnak nevezik, hanem diktátornak" - minősítette a fővárosi közműcégek új vezetőinek kiválasztása kapcsán Demszky Gábor főpolgármestert Tarlós István, a Fidesz budapesti frakcióvezetője. A nagy közszolgáltatók (többek között a közterület-fenntartó, a vagyon- és ingatlankezelő cégek, a távhőszolgáltató) élére kinevezett új vezetők személyéről ugyanis a BKV-vezérigazgatóhoz hasonlóan pályázat kiírása nélkül döntenek, méghozzá 17 év után először nem a Fővárosi Közgyűlés, hanem annak gazdasági és városüzemeltetési bizottsága előtt. A közgyűlésben a városvezetésnek 1 szavazatnyi, a bizottságban viszont mintegy 70 százalékos többsége van.

Nemrég a BKV-nak a 4-es metrót felügyelő új vezérigazgató-helyetteséről, Olti Ferencről derítette ki a Blikk, hogy egy társasházban lakik Demszky Gáborral, a főpolgármester pedig elismerte, hogy ő ajánlotta be a szakembert új állásába. Most a fővárosi cégek új vezetőinek kinevezésével kapcsolatban kifogásolta az ellenzék, hogy még a döntés előtt egy nappal sem kapták meg a városvezetés által kiszemelt emberek adatait.

Somlyódy Csaba, a gazdasági bizottság MSZP-s elnöke az ülés után azt mondta, hogy "a szemfüles sajtó kiszivárogtatásai miatt" terjesztették csak a legutolsó pillanatban a képviselők elé a döntési javaslatot. A személyi javaslatok "nem minden esetben voltak Hagyó úr javaslatai, de minden esetben bírták az ő egyetértését" - mondta Somlyódi, hozzátéve, hogy a hat új cégvezető közül kettőt még ő sem ismert személyesen. Ezzel a módszerrel Tarlós István szerint a fővárosban demokratikus pályáztatás helyett egy Demszky körüli szűk csapat döntött önkényesen a pozíciók kiosztásáról.

A szerdai szakbizottsági ülésen a kormánypárti többség egy csupán a neveket felsoroló javaslat alapján szavazta meg 4 évre az új cégvezetőket, miközben a Fidesz képviselői tiltakozásképpen kivonultak az ülésről. Lakos Imre, a városüzemeltetési bizottság SZDSZ-es elnöke szerint az előterjesztést senki nem indokolta, a névsorról vita nélkül határoztak. Lakos "hangsúlyosan nem kívánta kommentálni az ügyet".

Tarlós szerint a pályáztatás elhagyása azért is elfogadhatatlan, mert - elmondása szerint - Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes már tavaly decemberben, a BKV új vezérigazgatójának pályázat nélküli kiválasztása után megígérte neki, hogy többször nem fordul elő ilyen. Az SZDSZ-es Ikvai-Szabó az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta, nem emlékszik rá, hogy ilyet mondott volna, szerinte az ígéret legfeljebb úgy hangozhatott el, hogy "ahol lehetséges", pályáztatni fognak.

Időhiányra hivatkoznak

A mostani esetben kötött feladatokra, konkrét reformok végrehajtására kerestünk embereket - magyarázta a módszert Ikvai-Szabó Imre. De pályázat kiírására azért sem volt mód, mert a közműcégek egy részénél a jelenlegi vezetőknek május 31-én jár le a szerződése, és így néhány hét alatt kellett az új igazgatókat kiválasztani - tette hozzá. Ez viszont Tarlós szerint "közönséges valótlanság", mivel már régóta tudni lehetett, hogy egyes cégek éléről nyugdíjba mennek a vezérigazgatók, és a városvezetés is hónapok óta nyíltan beszél erről. "Ez olyan, mintha engem váratlanul érne, hogy holnap lesz a feleségem születésnapja" - példálózott a frakcióvezető.

Somlyódy Csaba szerint "elsődlegesen" Hagyó Miklós álláspontja alapján nem írtak ki pályázatokat, mivel szerinte a pályáztatással járó időveszteség komoly károkat okozott volna az amúgy is bizonytalanságban lévő cégeknél Az [origo] megkérdezte Hagyó Miklós főpolgár-helyettest is, hogy mi alapján hivatkoznak időhiányra, amikor néhány cég vezetőjének távozását már tavaly tudni lehetett, erre a politikus írásban a következő választ adta:

"A kinevezések során a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártunk el. Minél előbb kellett meghozni a döntéseket ahhoz, hogy még ebben az évben eredményeket érhessenek el az új vezetők, és a költségvetés előkészítésében is még érdemben részt tudjanak venni. Pályáztatásra és ennek előkészítésére sajnos nem állt elég idő a rendelkezésünkre, hiszen Ikvai-Szabó Imre a Fővárosi Közgyűlés döntése nyomán csak februárban kezdhette meg főpolgármester-helyettesként a munkáját."

Ikvai-Szabó emellett azt is hangsúlyozta, hogy a fővárosnak nincs pályáztatási kötelezettsége. Szerinte pályázatot akkor van értelme kiírni, ha egy új társaság és ezzel új poszt jön létre, itt viszont erről nincs szó. Visszautasította továbbá, hogy a jelölések diktátori döntések lennének: "a diktátor úgy dönt, hogy csak a maga feje után megy, minden felelősség nélkül" - fogalmazott. Ők azonban elmondása szerint belső versenyeztetést folytattak le, összemérték a jelöltek szakmai tájékozottságát, életrajzokat kértek be, és lépcsőzetes egyeztetés után választották ki a vezérigazgató-jelölteket.

"Hagyó Miklós úrral közös a felelősségünk ebben" - mondta, mivel ők ketten vezették a jelölésekről szóló egyeztetéseket. Ezek a tárgyalások ugyanakkor az ellenzék tájékoztatása nélkül folytak, és - Somlyódy Csaba szerint - a még hátralévő mintegy kéttucatnyi vezetőcseréről is hasonló módon döntenek a következő hetekben

Jó jelöltek, rossz jelöltek

A vezérigazgató-jelöltek között egyébként van olyan, akit a Fidesz is támogatott volna, ha "nem így jelöli" a főváros, miközben egyeseknek még a nevét sem hallották - állította sajtótájékoztatóján Tarlós. Nem lenne kifogásuk például Bielek Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. élére szánt szakember ellen - példálózott. Bielek korábban az Antenna Hungária kommunikációs igazgatója volt, jelenleg pedig az Európai Unió Tanácsánál dolgozik a kommunikációs főigazgatóságon. Az [origo] megkereste brüsszeli munkahelyén, de kinevezéséig nem kívánt nyilatkozni.

Tarlós szerint ugyanakkor a Fidesz semmiképpen nem támogatta volna például a Főtáv Zrt. vezérigazgatójának javasolt Kovács Lajost, és fenntartásai vannak a fővárosi fürdőket kezelő cég élére szánt Ferenci Tibor ellen is. A Heti Válasz korábbi cikke szerint Ferenci volt már minisztériumi főosztályvezető-helyettes a Horn-kormány idején, ült az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettesi, valamint a Magyar Fejlesztési Bank ügyvezetői székében is. Jelenleg az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában, vagyis 100 százalékos állami tulajdonban lévő Magyar Exporthitel Biztosító Rt. kárkezelési vezérigazgató-helyettese.

A fentiek mellett vezérigazgató lett a fővárosi ingatlankezelő cégnél Gáspárdy Gergely, a vagyonkezelő központnál Gál Csaba, a parkolási cégnél pedig Gyarmati Zoltán. Az új vezérigazgatók a jelenlegi cégvezetők 667 ezer forintos havi bérét és fizetésük 150 százalékos prémiumát kapják évente.

Magukat megnevezni nem kívánó fővárosi képviselőktől az MTI úgy értesült, hogy a Főtávnál a szerdai döntés értelmében igazgatósági tag lett a kancelláriaminiszter közeli munkatársa, Rákosi Ferenc, de nem az MSZP, hanem az SZDSZ javaslatára. A fürdőtársaság igazgatóságába bekerült Bognár Attila, az A-38-as hajó igazgatója, aki Demszky Gábor főtanácsadójának, Mesterházy Ernőnek az üzlettársa - írta az MTI.

A felügyelő bizottságokból jórészt kikerültek a régi kormánypárti képviselők. Felügyelőbizottsági elnöki széket kapott a közterület-fenntartóknál Vajda Pál, a korábbi szocialista főpolgármester-helyettes. Érdekesség az is, hogy az SZDSZ-es Dancs Gábor a BKV és a csatornázási művek után a Főtávnál is felügyelő bizottsági tag lett - tette hozzá a távirati iroda, amely szerint az igazgatóságok és a felügyelő bizottságok tagjainak, elnökeinek bérezése 54-317 ezer forint között szóródik.

Visnovitz Péter