Hiába perelte a rejtőzködő kormányszervet a TASZ

A Fővárosi Bíróság csütörtökön elutasította a Társaság a Szabadságjogokért keresetét, hogy hozzák nyilvánosságra a közigazgatási reformról szóló határozatok eredménytelenségének okait. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal korábban megtagadta a 2002 és 2004 közötti kormányhatározatok teljesítését áttekintő jelentésének kiadását, mivel szerinte az döntéselőkészítő munkaanyag: az ügyben a bíróság a hivatal érvelésével értett egyet.

Első fokon elvesztette közérdekű adat kiadásáért indított perét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellen. Földes Ádám, a jogvédő szervezet adatvédelmi programvezetője azért nyújtott be keresetet a bíróságon, mert a hivatal nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban 2002 és 2004 között kiadott kormányhatározatok végrehajtását (vagy végre nem hajtását) áttekintő jelentését.

"Tudomásunk szerint a dokumentum arról szól, hogy bár ebben az időszakban sok, a közigazgatás korszerűsítését sürgető kormányhatározatot hoztak, ezeket a közigazgatás különböző szervei valamilyen okból mégsem teljesítik" - mondta az [origo]-nak Földes. A jelentésnek a TASZ csak a címlapját és első két oldalát kapta meg a hivataltól, ezen pedig az olvasható, hogy a KEHI a kormányhatározatok "megvalósulását akadályozó tényezők feltárása tekintetében" ellenőrzött több minisztériumot és hivatalt.

A TASZ azért kérte a jelentés kiadását, hogy abból megtudja, miért nem hajtják végre a kormányhatározatokat - mondta a programvezető. Tavaly egyszer már indítottak pert az ügyben, akkor azonban - Földes elmondása szerint - elrontottak egy határidőt, nem fellebbeztek idejében, és ezért már első fokon jogerősen vesztettek.

A KEHI az anyag kiadását korábban arra hivatkozva tagadta meg, hogy az kormányzati döntés megalapozásához szükséges dokumentum, így 10 évig nem nyilvános. "Mi ezt vitatjuk, mert a KEHI elkészült anyagáról, egy lezárult folyamat végeredményéről van szó, a KEHI és a kormány döntéshozási folyamatát pedig nem szabad egybemosni" - mondta Földes Ádám. Szerinte a hivatal önálló jogi személy, így ha befejez egy jelentést, azt döntésnek kell tekinteni.

Az első fokú bíróság ugyanakkor nem fogadta el ezt az érvelést, a KEHI-t döntéselőkészítő szervnek tekintette, és korábbi határozatot megismételve a kért dokumentum titkossága mellett foglalt állást. Földes Ádám az ítélethozatal után közölte, hogy fellebbeznek a döntés ellen.

Az adatvédelmi programvezető az [origo]-nak azt mondta, hogy a TASZ ezzel a perrel a KEHI-re vonatkozó szabályokat is tesztelni akarta. A hivatalra vonatkozó korábbi szabályozás ugyanis még azt mondta ki, hogy a KEHI által készített ellenőrzési és összefoglaló jelentések egyáltalán nem nyilvánosak, ennek a felülvizsgálatára azonban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos már 2005 végén javaslatot tett. Egy 2006. decemberi kormányrendelet aztán meg is változtatta a nyilvánosságra vonatkozó részeket, azóta a KEHI-anyagokra is a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény vonatkozik.

A TASZ most arra volt kíváncsi, hogy az új szabályozás jelent-e érdemi változást, volt-e az adatvédelmi biztos ajánlásának valamilyen hatása - magyarázta Földes. "A mostani ítélet alapján nem volt" - tette hozzá, mert, mint fogalmazott, "az meglehetősen furcsa, hogy van egy önálló állami szerv, aminek a lényegi munkájából gyakorlatilag semmit nem látunk".