A Miniszterelnöki Hivatal azt állította, hogy szakértői bizottság készített tervezetet Gyurcsány Ferencnek a gyülekezési törvény módosítására, de azóta egy bírósági tárgyalás kiderítette, nem létezett semmiféle javaslat vagy tervezet. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet kíváncsi, van-e következménye annak, ha egy illetékes valótlanságot állít a nyilvánosság előtt. A válasz: nincs.

"A közismert alkotmányjogászokból álló szakértői bizottság a gyülekezésről szóló 1990. évi törvény hatályos rendelkezéseinek vizsgálatát valóban elvégezte, és kialakított álláspontját Miniszterelnök úr részére átadta" - írta válaszlevelében a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezetnek a Miniszterelnöki Titkárság Ügyfélkapcsolati Főosztálya.

Gál J. Zoltán, a Kormányszóvivői Irodát is felügyelő államtitkár pedig a március 21-i kormányülést követő sajtótájékoztatón azt nyilatkozta: "A kormány a jogtudósok által készített tervezet... alapján hozzálátott a gyülekezési törvény módosításának előkészítéséhez."

Mindezek ellenére a Fővárosi Bíróság április 24-i jogerős ítéletében kimondta: nem volt jogtudósokból álló bizottság, így annak nem voltak javaslatai, tervezete sem létezett. Hogy a nyilatkozatok ellenére nem állt fel ilyen bizottság, az gyakorlatilag akkor derült ki, amikor a TASZ elveszítette perét Gyurcsány Ferenc ellen. A jogvédők kikérték a Gál J. által említett tervezetet, majd az elutasítás után fordultak bírósághoz, de az eljárás során az derült ki, hogy mivel bizottság sincs, így nincs is mit kiadni.

Amikor a Kormányszóvivői Irodától magyarázatot kértünk arra, miért beszéltek, írtak szakértői bizottságról meg jogtudósok által írt tervezetről, ezt a választ kaptuk. "Gál J. Zoltán nem állított olyat, hogy a három alkotmányjogász bizottságot alkotott volna, vagyis a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottak a bíróság ítéletével teljes mértékben összhangban vannak."

Amikor arra kérdeztünk rá, hogy egy nem létező - de Miniszterelnöki Titkárság Ügyfélkapcsolati Főosztálya által mégis említett - "szakértői bizottság" miként "adhatta át álláspontját a Miniszterelnök úr részére", ezt felelték: "Mivel nem jött létre bizottság, ezért a nemlétező bizottság tervezetet sem készíthetett, amit értelemszerűen a miniszterelnöknek sem lehetett megküldeni."

Földes Ádám, a TASZ ügyvédje minderre úgy reagált, hogy nem lepte meg "a semmitmondó válasz". "Én ezt követően sem tudom másként értelmezni Gál J. Zoltán szavait, mint amit azok szó szerint jelentenek" - közölte Földes. Az ügyben a civil szervezet egyébként a pártokhoz fordult, hogy éljenek a rendelkezésükre álló eszközökkel "és derüljön ki, van-e hazánkban következménye annak, ha a kormány nevében eljáró illetékesek valótlanságot állítanak a nyilvánosság előtt... és egy levélben."

A TASZ-nál abban bíznak, hogy lesz valamilyen következménye az ügynek: esetleg vizsgálóbizottság áll fel, vagy az ellenzék rákérdez az ügyre. Hétfőn a Parlamentben számos ügyben kérdezte az ellenzék a kormányt, de ez a téma kimaradt.

Lencsés Csaba