Civilek vizsgálhatnák a rendőri túlkapásokat

Beolvadhat a rendőrség szervezetébe a határőrség, miután a parlamenti pártok a főbb kérdésekben támogatják a rendészeti tárca elképzeléseit. A törvénymódosítással létrejönne egy civil ellenőrző testület is, amely átvenné a rendőrségtől a rendőrség elleni panaszok kivizsgálását.

Egyhangú szavazással támogatta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a rendőrségről szóló törvény általános vitára bocsátását. A politikai pártok egyetértése lehetővé teszi, hogy a parlament még a tavaszi ülésszakon elfogadja a törvényt, amely összevonja a határőrséget és a rendőrséget, illetve - angol mintára - létrehozza a rendőrséget ellenőrző civil testületet.

A két rendészeti szerv fúziójára elsősorban azért van szükség, mert Magyarország a tervek szerint 2008. január 1-jén csatlakozik a schengeni övezethez - derült ki a bizottság szerdai ülésén. Piros Attila, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti főosztályvezetője arról beszélt, hogy a határellenőrzés megszűnése Szlovákia, Szlovénia és Ausztria felé sok tekintetben fölöslegessé teszi a határőrség önálló intézményeinek fenntartását.

Az unió külső határán - amelyet a schengeni egyezmény értelmében alaposan meg kell erősíteni - ugyanakkor megmarad a határőrizet, és a határvadász századok és a beavatkozó egységek is. A tárca tervei szerint tehát a határőrrendészet egy új szolgálati ágként (mint a közrendvédelem, az igazgatásrendészet vagy a közlekedésbiztonság) integrálódna a rendőrségbe.

Az összevonáshoz kétharmados többségre van szükség, és az alkotmányt is módosítani kell, mivel az alaptörvény külön is megnevezi a határőrséget és a rendőrséget. Az elképzelést azonban - néhány feltétel kikötése mellett - a Fidesz is támogatja. Lázár János, a bizottság fideszes elnöke azt mondta, elsősorban arra szeretnének garanciákat kapni, hogy mind a 10 ezer határőrnek és 40 ezer rendőrnek legyen munkája az új szervezetben, és az összevonás ne gazdasági jellegű legyen, vagyis a megtakarított pénzt fejlesztésre fordítsák.

Ugyancsak a Fidesz kikötésére maradt meg a tervezetben a megyei főkapitányságok rendszere. A kormány és a kormánypártok ugyan regionális szervezeti egységeket hoztak volna létre - hasonlóan a határőrség felépítéséhez -, de az ellenzéki párt ebbe nem ment bele. Lázár szerint ők általában is a megyét szeretnék megtartani középszintű közigazgatási egységként, mert az szerintük jól működik.

Civil kontroll

A törvény módosításával a rendészeti tárca tervei szerint létrehoznák a Független Rendészeti Panasztestületet. Ezzel megszűnne az ellentmondás, hogy a rendőrség által elkövetett esetleges törvénysértések ügyében tett panaszokat a rendőrség vizsgálja ki. Az igazságügyi és rendészeti tárca tervei szerint az öttagú testület ugyan nem kapna ügydöntő jogkört, de a vizsgálat alatt gyakorlatilag az országos főkapitány nevében járna el: betekinthetne minden rendőrségi iratba, a főkapitánynak pedig kötelező lenne figyelembe venni a megállapításait.

A jelenlegi elképzelések szerint a testület tagjait a rendészeti miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezné ki hat évre, a miniszternek pedig jogvédő szervezetek tehetnének javaslatot. A tagok a minisztériumi osztályvezetők fizetését kapnák. Nem lehetne a testület tagja olyan személy, aki a kinevezése előtti két évben állami vagy párttisztséget viselt, illetve a kinevezése előtti tíz évben a rendőrségnél vagy a honvédségnél dolgozott.

A rendőrség feletti civil kontrollt elvben az összes párt támogatja, de a Fidesznek fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnöki nevezze ki a tagokat. Lázár János az [origo]-nak azt mondta, szerintük a köztársasági elnök kezébe kellene adni a kinevezés jogát. Gál Zoltán szerint a rendőrségért a kormány a felelős, ezért az ellenőrzést sem lehet eltávolítani tőle. Hozzátette azonban, hogy az MSZP ebből "nem csinál kabinetkérdést", vagyis készek tárgyalni a módosításról.

Kovács Áron