Kevés munkával akarja kiegészíteni fizetését? Legyen önkormányzati képviselő, és könnyen helyet kaphat valamelyik városi cég felügyelőbizottságában. Az SZDSZ ismét megpróbálkozik azzal, hogy kitiltsa az a helyi politikusokat ezekből a testületekből, de az egyébként sokat marakodó Fidesz és MSZP korábban már egymásba karolva megfúrt egy hasonló próbálkozást.

Az igazgatótanácsok után az önkormányzatok vállalkozásainak felügyelőbizottságaiból (fb) is kitiltaná az SZDSZ a helyi képviselőket. A liberálisok ezért a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását kezdeményezik - mondta az [origo]-nak Hankó Faragó Miklós, a párt képviselője, aki 1998 és 2000 után immár harmadik alkalommal kísérli meg szigorítani az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

A javaslat közvetlen előzménye, hogy Hankó Faragó és az SZDSZ szombathelyi szervezetének két másik tagja levélben fordult Kóka János pártelnökhöz, mert szerintük a liberális elvekkel és a jogállamisággal összeegyeztethetetlen, hogy egyes szabad demokrata önkormányzati képviselők "burkolt jövedelemszerzésre" használják fel a pozícióikat, amikor - fideszes és MDF-es politikusok mellett - felügyelőbizottsági tagságot vállaltak a száz százalékban önkormányzati tulajdonú Vagyonhasznosítási és Városgazdálkodási Zrt.-ben. (A tízfős felügyelőbizottság tagjai havonta - az MTI beszámolója szerint -140 ezer forintos tiszteletdíjban részesülnek.)

Kóka János egyelőre nem válaszolt a levélíróknak, és az [origo] is hiába kereste a pártelnököt az ügyben. Hankó Faragó annyit elmondott: a parlamenti frakció már döntött, hogy még a mostani, tavaszi ülésszak idején benyújtják azt a törvénymódosító javaslatot, ami a felügyelőbizottságokra is kiterjesztené az összeférhetetlenséget.

Bevett szokás

A szombathelyi önkormányzat nem az egyetlen, amelynek képviselői egyben önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiban is ülnek. A szintén százszázalékos városi tulajdonban lévő Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságában ma már ugyan nem ülnek képviselők (bár a testület elnöke, Kállai Gábor tavaly októberig még a szocialista frakció tagja volt), de például a vagyonkezelő tagvállalataként működő Debreceni Vízmű Zrt. felügyelőbizottságát három, jelenleg is aktív fideszes képviselő (Filepné Tóth Katalin, Asbóth Endre és Nagy Sándor) erősíti.

A nemrég nagy vihart kavart fővárosi posztosztozkodás eredményeként is több képviselő ülhetett a budapesti önkormányzati cégek összesen harminc fb-székébe. A posztok többségét ugyan a kormánypárti képviselők tartották meg maguknak, de jutott néhány hely az ellenzéknek is, amelyekért fejenként és havonta 54 és 106 ezer forint közötti összeget vihetnek haza. A pozícióhalmozásban egyébként az SZDSZ-es Dancs Gábor jár az élen, aki a Főtáv Zrt., a BKV Zrt. fb-i mellett a részben városi tulajdonban lévő Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. felügyelőbizottságában is helyet foglal. Jutott hely háttérbe került politikusnak is. Andó Sándor volt X. kerületi MSZP-s polgármester például a BKV felügyelőbizottságában kapott tagságot.

Akadnak ugyanakkor olyan esetek is, amikor nem megválasztott önkormányzati képviselőkre bízzák a cég felügyeletét, mégis kivívják ezzel a helyi ellenzék rosszallását: Miskolcon például a helyi cégeket összefogó Miskolc Holding Zrt. felügyelőbizottságában nem ülnek képviselők, de az fb egyik tagja, Gulyik Zsolt az MSZP helyi szervezetének pénzügyi ellenőrző bizottságában is tevékenykedik, Gúr Nándorné pedig a közeli Edelény MSZP-s országgyűlési képviselőjének felesége.

Régi lemez

"Vita után a kormány elfogadta azt az álláspontot, hogy az önkormányzati képviselő felügyelőbizottság tagja lehessen, ott önkormányzati érdekekre vigyázzon" - érvelt a parlamenti napló tanúsága szerint az fb-tagság és a képviselőség összeférhetetlensége ellen 2000-ben, a ma is hatályos törvényt előterjesztő fideszes Kontrát Károly, az Orbán-kormány Igazságügyi Minisztériumának akkori államtitkára. A vitában csatlakozott hozzá Pozsgai Balázs MSZP-s képviselő is, aki azt mondta: "Bátorkodtunk megtartani azt a törvényben, hogy a felügyelőbizottsági szereplés, tagság nem olyan mérvű összeférhetetlenségi eset, amivel kapcsolatban nekünk törvényi rendelkezést kéne csinálni."

A törvényjavaslathoz Hankó Faragó és Bauer Tamás szabad demokrata képviselők nyújtottak be módosító indítványt, hasonlót ahhoz, amivel 1998-ban is próbálkoztak: kiterjesztették volna az összeférhetetlenséget nem csak a cégek menedzsmentjére és igazgatóságaira, hanem a felügyelőbizottságokra is. Hankó Faragó már akkor is azzal érvelt, hogy az fb- tagság nem más, mint némi jövedelemkiegészítés a helyi képviselőknek.

A két nagy frakció azonban nem támogatta az ötletet, a Fideszből mindössze öten szavaztak mellette (köztük Kovács Zoltán pápai polgármester), míg az MSZP-ből csak tízen (köztük Puch László pártpénztárnok) nyomtak igen gombot. A kétharmados törvényt végül az Országgyűlés elfogadta, kizárólag az SZDSZ képviselői szavaztak valamennyien ellene.

A javaslatnak most sincsen túl sok esélye arra, hogy megszavazzák: Botka László, Szeged szocialista polgármestere az [origo]-nak azt mondta, szerinte helyes, hogy az igazgatóságokból kitiltották az önkormányzati képviselőket, de a felügyelőbizottságukban ott van a helyük, hiszen mint a cég tulajdonosainak, bele kell látniuk a működésbe.

Érdekeket sért

Mivel a nagy pártok nem járulnak hozzá az összeférhetetlenség szigorításához, az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Országgyűlési tagjaira szigorúbb szabályozás vonatkozik, mint az önkormányzati képviselőkre: a parlamenti képviselők nem lehetnek felügyelőbizottsági tagok olyan vállalkozásban, amely az állam vagy valamelyik önkormányzat tulajdonában van. Igaz, ez sem volt egyszerű, hiszen amikor 1997-ben elfogadták a Bihari Mihály (az Alkotmánybíróság mai elnöke) által készített javaslatot, 52 képviselő fordult a köztársasági elnökhöz, hogy ne írja alá a törvényt.

A jogszabály végül kiállta az alkotmányosság próbáját, de az összeférhetetlenség továbbra is kényes téma. Legutóbb Gusztos Péter (SZDSZ) kezdeményezése vérzett el már a parlament alkotmányügyi bizottságában. Gusztos azt akarta elérni, hogy a parlamenti képviselők főállású politikusok legyenek, semmilyen más állásuk ne lehessen, az önkormányzati és állami cégekben pedig a családtagjaik se vállalhassanak pozíciót. A bizottság még tárgysorozatba sem vette a javaslatot, egyedül az SZDSZ-es Fodor Gábor szavazott mellette.

Kovács Áron