Gyurcsány "nyílt sisakkal" képviselte a KISZ-t

2007.05.18. 12:40

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Petrétei József igazságügyi miniszter és Kiss László alkotmánybíró neve is felbukkan Ungváry Krisztián Élet és Irodalomban megjelent cikkében, amely a nyolcvanas évekbeli Dialógus békemozgalom elleni fellépés pécsi történéseiről szól. A szerző szerint a történet tanulsága, hogy a diktatúrát nem az állambiztonsági ügynökök, hanem a pártfunkcionáriusok működtették, akik közül a legtöbben máig nem gyakoroltak önkritikát.

"Ki az atomfegyverekkel Magyarországról!" - állt az 1981-ban alakult Dialógus-csoport, majd mozgalom egyik plakátján, és ez volt az egyik oka annak, hogy a pártállam szervei összehangolt akcióba léptek a néhány tucatnyi, legfeljebb száz fiatalból álló laza szervezet ellen. A kádári vezetés ugyanis hivatalosan soha nem ismerte el, hogy a szovjet hadsereg nukleáris fegyvereket állomásoztat a Dunántúlon.

Ungváry Krisztián történész, a pártállam és az állambiztonságok történetének kutatója szerint a békemozgalom ellen, az 1980-as évek elején folyt eljárások állatorvosi lóként mutatják a pártállami rendszer működését. A történész a Dialógus-történet pécsi szálairól az Élet és Irodalom hetilap pénteken megjelent számában közölt cikket, amelyben több, ma is aktív politikai szerepet betöltő személy neve is felbukkan.

Az atomfegyverek emlegetése mellett a Dialógussal az volt a baja a rendszernek, hogy nem állt a párt irányítása alatt. Magyarországon ugyanis a hivatalos békemozgalom szerepét az Országos Béketanács játszotta, ami az MSZMP fiókszervezeteként működött. A Dialógus ráadásul kapcsolatot talált nyugati békemozgalmakhoz is, ami már önmagában problémás lett volna.

A Dialógus történetének pécsi szála 1982 tavaszán kezdődött, amikor néhány egyetemista független békemegmozdulást akart szervezni. Erről Petrétei József, a jogi kar KISZ-titkára lebeszélte őket, mondván, előbb kikérik a "felettes szervek" véleményét - áll Ungváry cikkében. A "szervek" természetesen nem engedélyezték a megmozdulást. Novemberben azonban egy hallgató lány plakátot helyezett ki a tanárképző kar faliújságjára, ami miatt egy tanársegéd azonnal az elhárítótiszthez, Jerszi Lajoshoz rohant.

A Dialógus - a pártállam által veszélyesnek ítélt - szervezkedései miatt lázas munkába kezdett a III/III-as ügyosztály, amely mozgósította társadalmi kapcsolatait és a munkába bevonta az egyetemi párt- és KISZ-szerveket is. Ezekben az akciókban kapott szerepet többek közt Kiss László párttitkár (ma alkotmánybíró) és Gyurcsány Ferenc, a tanárképző kar KISZ-titkára is - állítja Ungváry.

Gyurcsány Ferenc, a tanárképző kar KISZ-titkára az Ungváry által feldolgozott iratok kutatásai szerint nem annyira az adminisztratív, mint inkább a politikai fellépés híve volt, nyílt vitát javasolt a Dialógussal szemben. "Nyílt sisakkal képviselte a KISZ egyébként képviselhetetlen álláspontját" - írja Ungváry. Gyurcsányra hárult például az a feladat, hogy az egyetemi lapban helyre tegye a Dialógus-ügyet: cikkében azt magyarázta, hogy a tagok jóindulatú, de félrevezetett emberek.

Ungváry szerint a Dialógus történetének legfőbb tanulsága, hogy nem az ügynökök voltak azok, akik a pártállamot működtették, hanem a párt (és a KISZ) tisztségviselői: egyrészt ők voltak a megrendelők, hiszen a Dialógus elleni fellépésről is a legmagasabb szinten (Kádár János) született döntés, másrészt az alsó szinteken ők hajtották végre az utasításokat. Az állambiztonság, Ungváry kutatásai szerint csak közvetítőként vett részt a munkában, illetve a szükséges infrastruktúrát biztosította.

Ungváry az [origo] érdeklődésére megerősítette, hogy a Dialógus mozgalom ellen fellépők nem valamiféle kényszer hatására, hanem meggyőződésből cselekedtek: Vonyó József, a tanárképző kar párttitkárának neve például egyetlen alkalommal sem bukkan fel az iratokban. Ungváry szerint ez azt jelenti, ha valaki nem akart részt venni hasonló akciókban, akkor a '80-as években már nem kényszerítették arra.

A történész szerint a Dialógus-történetben az az igazán botrányos, hogy annak több szereplője ma is aktív, például Kiss Lászlót nemrég választották újra az Alkotmánybíróság tagjává. A legtöbb, a rendszert hajdan meggyőződésből működtető ember pedig egyáltalán nem kért bocsánatot, nem gyakorolt önkritikát. Még olyan finom és közvetett utalásokig is csak kevesen jutottak el, mint amilyet Gyurcsány Ferenc tett az MSZP legutóbbi kongreszusán, amikor arra utalt, ő is felelős lehet, hiszen a rendszer része volt.

"Én az állambiztonsággal kapcsolatban semmiféle olyan feladatot soha nem kaptam, hogy figyeljek meg valakit, hogy valakiről jelentést készítsek, ezért ezt csúsztatásnak tartom"- reagált újságírói kérdésre Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter egy másik ügyben tartott pénteki sajtótéjékoztatóján. A miniszter szerint köztudomású, hogy a nyolcvanas években egyetemi KISZ-vezetőként dolgozott, de a Dialógus-mozgalom működését nem ő, hanem a pártszervek tiltották meg.

Az MTI érdeklődésére az Alkotmánybíróság nem kívánta kommentálni az egyik tagjára vonatkozó információkat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK